Íme egy kis történet, mely híven tükrözi a nagy bölcs gondolkodásmódját. Habár a történet igazságalapja nem bizonyított, mégis felettébb érdekes és tanulságos…
Az ókori Görögországban Szókratész széles körben ismert volt bölcsességéről. Egyszer egyik ismerőse rohant hozzá izgatottan, s ezt mondta:
„Szókratész, tudod mit hallottam Diogenészről?”
„Na, várjál csak”- mondta Szókratész, - „mielőtt bármit is mondanál, át kell menned a hármas szűrőpróbán!”
„Hármas szűrő?” - kérdi meglepetten az ismerős.
„Igen” - folytatta Szókratész, - „mielőtt elmondod a Diogenészről hallottakat, szűrjük le, amit mondani akarsz. Az első szűrő az 'Igazság'. Teljesen biztos vagy abban, hogy amit hallottál, az a tiszta igazság?”
„Nem” - mondja az ember, - „tulajdonképpen csak most hallottam!”
„Rendben van, szóval nem tudod, hogy a hír igaz-e vagy sem. Lássuk hát a második szűrőt, a 'Minőséget'. Amit hoztál, valami jó hír?”
„Nem, sőt éppen ellenkezőleg...”
„Szóval akkor te valami rosszat akarsz mondani Diogenészről, amiről azt sem tudod, hogy igaz-e vagy sem?”
Az ember vállat vont, és egy kicsit már röstellte magát. De Szókratész folytatta: „Még mindig van esélyed arra, hogy a próbát kiálld, ha átmész a 'Hasznosság' szűrön. Tehát, amit Diogenészről hallottál, abból van-e nekem valami hasznom?”
„Hááát... nem hiszem...”
„Nos, ha így áll a dolog, hogy a híred nem is biztos, hogy igaz, nem is jó, és nem is hasznos, akkor miért kellene akárkinek is elmondani?”
Az ember kissé zavarodottan és szégyenkezve odébbállt.
Ez a kis történet is példázza, hogy miért volt Szókratész nagy filozófus, és miért volt nagy megbecsülésben része az ókorban, és azóta is.
Mielőtt legközelebb egy pletykát adnál tovább, gondolj a fenti kis történetre…
Forrás: Fókusz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése