1886. október 28. - Leleplezik a New York-i Szabadság-szobrot

1886. október 28. - Leleplezik a New York-i Szabadság-szobrot, mely a Francia Köztársaság ajándéka az Egyesült Államok népének.




Észak-Amerika legismertebb szobrát 1886. október 28-án Grover Cleveland elnök avatta fel. Azóta láthatják a New York-i kikötőbe érkező hajók utasai az ég felé nyúló Szabad­ság-fáklyát.
A szobor az Amerikai Egyesült Államok szimbóluma lett.  

A Szabadság Megvilágosítja a Világot, ismert nevén a Szabadság-szobor New York előtt, a Liberty Islanden található, a Hudson folyó torkolatánál. A rézből készült szobrot Franciaország adta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte.

A nőként ábrázolt Szabadság egy fáklyát tart a jobbjában és egy táblát a baljában. A tábla felirata JULY IV MDCCLXXVI- vagyis 1776. július 4., az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltása. A nőalak egyik lába láncokon áll, ez jelképezi az elnyert szabadságot. Az United States Information Agency  szerint a korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi.

A teljes magasság a talajtól a fáklya tetejéig 93 méter, beleértve a talapzatot is. Maga a szobor 46 méter magas. A szobor súlya 204 tonna.A talapzat második emeletén levő múzeum a szobor történetét mutatja be. A szobor belsejében csigalépcső vezet a koronában levő kilátóhoz, minden harmadik fordulónál pihenővel.

Ezen napon - Kazinczy Ferenc

1759. október 27-én született Érsemlyénben Kazinczy Ferenc .



 Irodalomszervező, nyelvújító, író, költő, műfordító, a korabeli magyar irodalom vezéralakja.

  A sárospataki kollégiumban végezte tanulmányait 1769-től 1779-ig, előbb apja kívánságára teológiát, apja halála után jogot tanult, kapcsolatba került Bessenyein keresztül a magyar felvilágosodással. Kassán, Eperjesen, Pesten folytatott joggyakorlatot.   1784-ben Abaúj megye aljegyzője, 1786-től a kassai tankerület elemi iskoláinak felügyelője lett. Magyat Museum és Orpheus címmel irodalmi lapokat indított. 1792-ben ismét Regmecre költözött, innen irányította az általa Széphalomnak elnevezett Bányácskán a kúriája építését. Itt tartóztatták le 1795-ben a magyar jakobinus mozgalomban betöltött szerepe miatt. Előbb halálra ítélték, de kegyelmet kapott, 1801-ben térhetett haza a várfogságból. ( Fogságom naplója című művében ír a rabság hat esztendejéről.)   Feleségével, Török Sophie költőnővel 1804-ben Széphalomra költözött, és innen irányította az irodalmi életet két évtizeden át. Kiterjedt levelezést folytatott szinte valamennyi magyar íróval, részt vett az irodalmi vitákban. Kölcsey így méltatta Emlékbeszédében: "A közelebb múlt ötven s egynéhány év alatt ki volt íróink közül, kivel e férfiú kisebb vagy nagyobb érintkezésben ne állott volna? ki ne kereste volna ismeretségét a Jelesnek...Kazinczy ... minden írásait csínnal, hévvel és ifjúi élettel öntötte be, s ezáltal az írósereg figyelmét magához ragadóan, literaturánkban új korszak alapítója lett." 1815-től élete végéig a Zemplén vármegyei levéltár rendezését, gondozását végezte nagy lelkesedéssel és szakértelemmel. A sátoralajaújhelyi Zempléni Levéltár műemléki berendezéseinek egy részét ő tervezte, láthatjuk ma is dolgozóasztalát. A levéltár előtt szobra emlékeztet az itt végzett munkájára.  1831. augusztus 22-én halt meg Széphalmon, kívánsága szerint itt nyugszik ma is az "írófejedelem" a családi temetőben. Egykori kúriája helyén Ybl Miklós tervei alapján  klasszicista stílusú mauzóleumot állított "Kazinczy Ferencz emlékének a hálás utókor".

Szállóigéi

"Kazinczy két szállóigévé vált gondolata a „Jót s jól…” és a „Jól s szépen az ír…” a célok és a módszerek körültekintő meghatározására és megfontoltságára figyelmeztetnek:

Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,
Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot. (A nagy titok)

Kazinczynak nehéz, sokszor gyötrelmes megpróbáltatásokon (börtön), újrakezdéseken átmenő, (kisebb, nagyobb) anyagi nehézséggel küszködő, „leszorított”, lehetőségekben sokszor visszavetett élete volt. Ennyi megpróbáltatás föltehetőleg sok más embert tüskéssé, kiábrándulttá, hitehagyottá tett volna. Kazinczy mindezek ellenére egész életében cselekvő életet élt: folyton munkálkodott, tervezett, irányított."

forrás:e-nyelv.hu

  

Ismét kitört az Etna, Európa legaktívabb tűzhányója.

A görögök úgy tartották, hogy az Etna alatt volt Héphaisztosz műhelye, ahol Zeusz fegyvereit kovácsolta.

Gyermekei, az egyszemű küklopszok legendáját valószínűleg az Etna oldalán levő számos mellékkráter alakja inspirálta.

 Vergilius szerint Athéné, bosszújától vezérelve az Etna alá börtönözte be Enkeláduszt, akinek a fájdalomkiáltásai okozták a hegy működését és morajlását. Ugyancsak Vergiliustól tudjuk, hogy Héphaisztosz Enkeládusz testvérét, Mímaszt a Vezúv alá börtönözte be. A római költő szerint a Campi Flegrei lávaárjai a többi bebörtönzött óriás véréből jöttek létre.



Forrás: MTI/AP/Carmelo Imbesi
/origo/ 

Október 26 - Dömötör napja

 Régen időjárásjelző nap volt, a Dömötör napi hideg szélből kemény telet jósoltak. Dömötört, a keleti egyház szentjét, a juhászok pártfogójának tartják.

Október 26-át juhászújévnek is nevezték, mert ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal. Mondás is született erre: "Ha jön Dömötör, akkor a juhásznak számolni köll."

 E napon nagy állatvásárok voltak, melyeknek örömére a pásztorok egy vagy többnapos mulatságokat rendeztek. Ezen a napon a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, feleségeik pedig bélest sütöttek. Ez volt a bezáró mulatsága a juhászévnek, amit neveztek juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak és dömötörözésnek is. Gyakran az egész hét ráment, amit dömötörhétnek mondtak.

Őszi óraátállítás

 

2013. Október 27. vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára,egy órával vissza kell állítani az órákat, ezzel elkezdődik a téli időszámítás.  Reggelenként korábban lesz világos, esténként viszont korábban sötétedik majd.

Az emberek közérzete általában rosszabb lesz a téli időszámítás kezdetekor, mivel innentől kezdve tudatosul bennünk, hogy vége a nyárnak és jönnek a hideg, sötét téli hónapok
Az őszi óraátállítással térünk vissza a csillagászatilag indokolt időszámításhoz, amit az órák tavasszal történő előreállítása miatt vesztünk el.

Az idő
Az idő az ember segítőtársa és ellenfele. Attól függ, hogy össze tud-e fogni vele vagy nem. Mivel azonban az idő olyan láthatatlan, mint a mesebeli szörnyek, ahhoz, hogy összefoghasson vele, az embernek előbb meg kellett találnia a módját annak, hogy láthatóvá tegye a maga számára. Az eszköz, mely erre szolgál: az óra.

Mi is az idő? A kérdés elsőre könnyűnek tűnik, de ha pontos definíciót próbálunk adni, rájövünk, ez bizony kemény dió. Az emberi kultúra egyik legizgalmasabb kérdését sokan feszegették, mindhiába.

– Megállt az idő – mondják,
akik megálltak.
– Rohan az idő – mondják,
akik rohannak.
A várakozónak: végtelen;
a rabnak: mozdulatlan;
a bölcsnek: mély;
az alkotónak: kevés;
emennek: boldog;
amannak: boldogtalan;
kecsegtető és kilátástalan,
satöbbi, satöbbi…

/Kányádi Sándor Relativitás, részlet/

Az idő, megfogalmazhatatlan, rejtélyes paradoxon, Aurelius Augustinus (aki   filozófus volt, körülbelül 1500 évvel ezelőtt) szerint: " "De mi az idő?"", kérdezte. " "Ha tőlem kérdezik, tudom. Ha meg akarom magyarázni a kérdezőnek, nem tudom.""


Az óra fogalma az ősi sumérokig vezethető vissza, akik aztán átadták azt az egyiptomiaknak, azok pedig a görögöknek. A napórák, melyek legkorábbi  példáját Egyiptomban, Krisztus előtt 1500-ból, III. Thutmósis korából tárták fel, valójában csak az egész órákat mutatták.
Az arabok a vízórák mesterei voltak, s a hagyomány szerint a bagdadi kalifa egy ilyent kínált fel a nagy keresztény hódítónak, Nagy Károlynak (Charlemagnénak) 807-ben.
A vízórát hamar felváltották a homokórák, melyek hatalmas példányai díszítették az Új Világ felfedezésére induló schoonereket.
Az első mechanikus órák minden valószínűség szerint a 13. század környékén jelentek meg Nyugat-Európában, a szerzetesi közösségekben. Az éjszakai szolgálat ugyanis megkívánta egy független ébresztő rendszer létrehozását, amelyre éjszaka a napórák alapból nem voltak képesek, a vízórák pedig csak rövidebb időtartamokat tudtak átfogni- s egyik sem felelt meg eleve a célnak, tekintettel arra, hogy csendesen működtek.
Az első mechanikus órák harang- és templomtornyokat ékesítettek impozáns sziluettjükkel, melyeket egyre kisebb modellek követtek. ( 
A kisebb méretű órák hamar megtalálták útjukat a magánlakosztályokba, túllépve a királyok és egyéb udvari előkelőségek privilégiumán. A reneszánsz individualizmusa tette aztán lassan az órát személyes öltözék állandó kiegészítőjévé, mely egyben modern társadalmunk talán egyik legtipikusabb szimbólumának előfutára is volt.

Éghajlatváltozási Világnap - október 24.

A Föld éghajlata folyamatosan változik. Ugyanakkor a manapság zajló éghajlatváltozás, melyet elsősorban az emberi tevékenységek okoznak, földtörténeti léptékben is szokatlanul gyors ütemű.  A tudósok egyértelműen a globális éghajlatváltozást tekintik a világot leginkább fenyegető környezeti problémának a XXI. században.

Ma már rendkivül széleskörű az egyetértés az éghajlatkutatók között abban, hogy a globális éghajlatváltozást elsősorban az emberi tevékenységek okozzák.

Az üvegházhatás emberi eredetű erősödésének mintegy feléért a szén-dioxid felelős, a másik feléért pedig egyéb üvegházgázok.  A melegedésért  tehát leginkább a szén-dioxid okolható, amely gáznak két fő emberi forrása van.  Egyrészt a világ  energiafelhasználásának jelenleg mintegy 80%-át fedező ún. fosszilis tüzelőanyagok /kőszén, kőolaj, földgáz/ elégetésekor kerül a légkörbe. Másrészt a főképp a trópusokon zajló erdőirtások nyomán: ekkor a faanyagban található szén döntő része válik szén-dioxiddá az elégetés nyomán, és meghiúsul a kiirtott erdők szén-dioxid elnyelése is.  A légkör széndioxid koncentrációja ma magasabb, mint az elmúlt 650 ezer évben bármikor!!!

A globális felmelegedés és klímaváltozás hatására a Kárpát-medencében a hőmérséklet a földi átlagnál valamivel gyorsabban emelkedik majd a klímamodellek alapján, különösen nyáron és ősszel. A 2030-ra vonatkoztatott 1^oC-os globális melegedéshez vonatkoztatott modellkísérletek eredményei (IPCC 2001, IPCC 2007, PRUDENCE, EMPIRIA) szerint 1-2 ^oC-os hőmérsékletemelkedés várható 2030-ra, ugyanakkor távolabbra, 2071-2100-ra tekintve a Kárpát-medencében minden évszakban jelentős melegedés várható, amelynek mértéke nyáron a legnagyobb (4-5 ^oC), tavasszal a legkisebb (3-3,5 ^oC).

Magyarország természetes élővilágában a klímaváltozás hatására a következő változások várhatók. Az égövre jellemző vegetáció határai eltolódnak, ami már most is tapasztalható a hazai erdőkben például a bükk és a tölgyerdők határaiban. Átrendeződnek a társulások és táplálékhálózatok, valamint visszaszorulnak a természetes élővilág fajai, különösen az elszigetelt élőhelyeken. Ezek következtében hosszú távon csökken a biológiai sokféleség a jövőben. Az inváziós fajok fokozottabban terjednek, új inváziós fajok, kártevő rovarok és gyomok jelennek meg. Számíthatunk az élőhelyek szárazabbá válására, vizes élőhelyek eltűnésére, homokterületek sivatagosodására, továbbá az ökoszisztéma-funkciók károsodására is. Várható a talajok kiszáradása, a talajban lezajló biológiai folyamatok sérülése, valamint a tűzesetek gyakoribbá válása is. Mindezek komoly hatással vannak a mezőgazdasági élelmiszertermelésre, ami szükségessé teszi megfelelő alkalmazkodási stratégiák kialakítását és jövőbeli megvalósítását.

Összességében az elkövetkező évtizedekben tehát az éves csapadékmennyiség további csökkenése várható, miközben a telek nedvesebbé, a nyarak viszont jóval szárazabbá válnak, ami fokozódó aszályveszélyt jelent Magyarország számára.

Divat történet

Hogy ki találta fel a nadrágot, kinek volt először kabátja, mióta viselnek szandált – ma már kideríthetetlen.

Ám a ruházat igazi kialakulását attól számíthatjuk, mikor az emberek felfedezték a szövés mesterségét. Már az ókori egyiptomiak is tudtak nagyon finom gyapotszöveteket szőni. Az ő sok ezer éves „divatjuk” főképp a tarka mintákat, a csíkozásokat kedvelte. Nagyon ügyesen tudták már festeni is a ruhaanyagokat. A föníciaiak és asszírok öltözködése még pompázatosabb, a gazdagok drága, arany- és ezüstszegélyű kelmékbe öltözködtek.

A régi görögök viseletét a ruhák szabadon lehulló redőzete jellemezte. Könnyen magukra tekerhető leplek, köpenyszerű felső ruhák voltak e viselet fő darabjai – a  rómaiak majdnem változatlanul átvették tőlük ezt a divatot.
 Néhány jellegzetes akkori ruhadarab, például a férfi-viselet darabjai: a tóga, a tunika – az ő elnevezésükben ismeretes.

A népvándorlás korában kezdték viselni a lovas népektől átvett ruhadarabokat: a nadrágot és a kabátot. A középkor öltözködése nagyon változatos, évszázadonként más és más, de egy szempontból ugyanaz: nagyon csukott, egészségtelen viselet, túlzsúfolt, túlcicomázott. A férfiak is selyemholmikat, színes díszeket, szalagokat, piros harisnyákat viseltek.

Az ausztriai Hallstattban, a só konzerváló hatásának köszönhetően a leletekből sok ruházati cikk is napvilágra kerül. Az észak-európai lápos vidékek is megőriztek mocsárba süllyedt tárgyakat, de egész emberalakokat is, úgy, ahogy egykor ruhástól szerencsétlenül jártak. A tőzegtalajban viszonylag jó állapotban maradtak fenn gyapjúholmik és egyéb textíliák is. Így például Dániában került elő egy közel 4000 évesnek tekinthető kétrészes női ruha, rövid ujjal, s egy bronzkorongos – akkoriban bizonyára nagyon divatos – öv egészíti ki ezt az őstoalettet. Némely vonatkozásban a „divat vonala” nem sokban különbözik a mai nyári viseletektől. /Lászlóffy Aladár/
 

Női divatok

A szépségért minden korban meg kellett szenvedni. De érdekes módon valamiért mindig csak a nőknek.

A nők hihetetlen kényelmetlenségek, sőt fájdalmak eltűrésére is hajlandók, ha úgy vélik, ezzel az aktuális divatot követik.

Krinolin

A „világ legkényelmetlenebb szoknyája” kitüntető címre joggal számot tarthatott a krinolin.

A krinolin a spanyol királyi udvarban, a 16. században bukkan fel és innen indult el három évszázadon át tartó diadalmenete. A szoknyát meglehetősen bonyolult szerkezet merevítette kosár formájúra. A rácsok kezdetben csontból vagy fából készültek, később pedig acélból és lószőrből. Velázquez festményei hűen ábrázolják, a nemes spanyol hölgyek milyen extremitásokra hajlottak, ha divatról volt szó. Idővel a krinolin elöl-hátul lelapult, viszont kétoldalt kibővült, olyan ovál alakú szoknyát eredményezve, amellyel még a korábbinál is bonyolultabb feladat volt átsétálni az ajtón. Különösebben élénk fantázia nélkül is elképzelhetjük, milyen nehezen tudtak felöltözni, lépcsőn járni vagy leülni a krinolinba bújtatott nők.

Turnűr

A krinolint az 1800-as évek vége felé a turnűr váltotta fel. A megfelelő „fardagály” kialakításához itt is egy szoknya alatt rejtőző szerkezetre volt szükség, amely hátul megemelte a textilt annyira, hogy ne csússzon az egész ruhadarab a földön. A találmány célja ugyanaz volt, mint a krinoliné: karcsúbbnak láttatni a derekat, és hangsúlyozni a mellet. Megint csak könnyű elképzelni, milyen nehezen tudott mozogni, leülni, felállni a nő egy ilyen öltözékben, és a fenekén cipelt pluszsúly mennyire tönkretette a hátát.

Fűző

A női test egészségére a legnagyobb veszélyt a fűző jelentette, amely a 16. században kezdte megkeseríteni viselőinek életét, és egészen az első világháború utánig szilárdan tartotta pozícióit. Tervezőit ugyanaz a megfontolás vezette, mint a széles szoknyák és kebelmutogató ruhák kitalálóit: azt a homokóra-vonalat kívánták elérni, amely a férfiak számára legvonzóbb mell-derék-csípő arányt jelenti. A viktoriánus korban a nők kivetették egy-két bordájukat, hogy a derekukat minél karcsúbbra be lehessen fűzni.

Hogy mennyire összenyomorította a belső szerveket a szorosra húzott fűző, azt jól bizonyítja például Scarlett O’Hara esete, akinek az Elfújta a szél egyik jelenetében 20 hüvelykre, azaz 51 centire fűzik be a derekát. Ez akkor is borzasztóan kevés, ha meggondoljuk, hogy akkoriban az emberek jóval alacsonyabbak voltak, és egy 160 centis nőnek nyilvánvalóan karcsúbb a dereka, mint egy 180 centisnek.

Telitalpú cipő

A manapság csak patacipőként emlegetett lábbelik többször is divatba jöttek a történelem folyamán. A legrégebbi példát erre az ókori görög színházak színészei szolgáltatták: a legfontosabb szereplők lábára mindig ilyen cipő került, hogy kiemelje őket a többiek közül, és láthatóvá tegye a leghátsó sorban ülő nézők számára is. Kínában ugyancsak hordtak ilyen cipőt, szintén viselőjének rangját hangsúlyozandó
.Forrás: Ötvenentúl.hu

 

 A divatvilág egyik legmeghatározóbb alakja Christian Dior.
 
 Kamaszkorában ellátogatott egy tenyérjóshoz.

A nő azt olvasta ki az ifjú Dior kezéből, hogy az asszonyok áldani fogják és általuk fog boldogulni.

Ő lett a sztárok szabásza, Marlene Dietrich, Rita Hayworth, Ava Gardner és Eva Peron is az ő ruháit viselték. 
1957.október 24-én 52 évesen szívrohamban halt meg.