“Mert ősz lett közben.

 

Az erdei ösvényeket átszőtték hallgatag pókok, a galagonya bogyója pirosan fürdött a napban, a legelők tarlott oldalán már csak délben ugráltak a szöcskék, a katáng virága elfakult, s az erdő aranyos bíborba öltözött, mert szép akart lenni, mint az öregedő asszonyok, ha elbúcsúznak valakitől, akit szerettek.” (Hajnal Badányban)

“Ekkor már közel szállt az erdők fölé a nap, és a szelíd ősz édes-fanyar illata megült az avaron, mint az öreg emlékkönyvek fonnyadó virágainak illata. A fészkek üresen ásítottak, az erdő csendes volt, mint a borongó gondolat, csak a harkály kopogott valahol messze, mintha a nyár útiládájába verték volna az utolsó szögeket.” (Bogáncs)

“Odakint megmozdult a szél, és a varjak elhallgattak. A köd dél felé torlódott, és nem forgott már alulról felfelé, hanem elnyúlt, mintha nyomná valami. S a köd elindult, mind nagyobb gyorsasággal. Később már rongyosan, szakadozottan vágtatott. A fák meghajoltak, a fáradt, sárga levelek megmozdultak a földön. A kémény füstje elnyúlt, hosszú zászló lett. Messze valahol suhogni kezdett a szél.” (Kele)

Június hónap

 A régi rómaiak a hónap első napján (Calendae) az ajtópántok és zárak védőasszonyát, a házak oltalmazóját, a család gondozóját, Carna istennőt ünnepelték. Ovidius szerint Carna - isteni erejénél fogva - mindent kinyitott, amit zárva talált, és mindent becsukott, ami nyitva volt. A római polgárok iránta érzett tiszteletüket cirkuszi játékokkal és ételáldozatokkal – elsősorban szalonnával és babfőzelékkel – rótták le. Ezen a napon – a viharok istennőjének, Tempestasnak az ellenőrzésétől tartva – gondosan kijavították ajtajaik zárjait, vasalásait.

Június elseje azonban elsősorban Juno, az istenek királynőjének a napja volt. A Calendae rituáléra általában napkeltekor, a házi szentélyben került sor, és rendszerint a család legidősebb férfitagja celebrálta. Mivel Juno, mint Janus ellentéte, istenként oltalmazza az asszonyokat, ezt a hónapot tartották a legalkalmasabbnak a házasságra. Különösen a telihold vagy a nap és a hold együttállásának ideje volt erre kedvező.

 A dél-indiai keralaiak számára viszont a délnyugati monszun kezdete e hónap. Az időjárási megfigyelések szerint – menetrendszerűen május legvégén, vagy június első napjaiban – fővárosukban, Thiruvananthapuramban ered el elsőként a már régóta várt eső.

 Az európai folklór úgy tartja, hogy ha júniusban jó az idő, bőséges termés lesz, a júniusi estéken röpködő denevérek forró, száraz időt jeleznek, és, ha a fecskék a talaj közelében szállnak, hamarosan eső várható.

Délnyugat-Angliában még a 19. sz. elején is élt az a júniusi pogány szokás, hogy júniusban virágokat dobtak a folyókba.  Az angolok derűs, vidám hónapnak tartották a júniust, mely elviszi a tél összes bajait. Azt mondták, hogy „a júniusi méhrajzás ezüstkanalat ér”, ha a június meleg és nedves, a farmernek nincs oka az aggodalomra; a száraz időt meg azért szerették, mert hamarabb kezdhették a betakarítást, és könnyebb volt az aratás.

Június régi magyar neve a Nyárelő, de a szentekről vett elnevezése, a Szent Iván hava is használatos.
A magyarok régen júniust hívták még Gödölyetor havának, Eper havának, Szent István havának, valamint Napisten havának is.




Ez az egyik legzivatarosabb hónapunk. Június 21-e a nyári napforduló dátuma, a csillagászati nyár kezdete. Az év leghosszabb napja ez, amikor a nappal 15 óra 58 percig tart. Sajnos, e naptól kezdve már három perccel újra rövidülnek a nappalok. 

Június 5. - Környezetvédelmi Világnap

Minden ember, főleg az aki növénybarát, tehet a környezete, a Föld egészségéért.

Vigyázzunk erre az aprócska bolygóra, mert másutt nincs helyünk.    S ha még évek múlva is szeretnék madarak zenéjére ébredni reggel,  akkor tennünk kell nekünk is érte valamit.



Tegyünk a levegőnk, és környezetünk tisztaságáért, gondoljuk át mit kockáztatunk.

1972-ben június 5-én nyílt meg Stockholmban „Ember és bioszféra” címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája
.

A Nyilatkozat az irányelvekről című okmányban szerepel: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.”

A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAPPÁ  nyilvánította.

A hatalmas világegyetemben kis gömb kering egy csillag körül; harmadik a bolygók családjának sorában - Merkúr, Vénusz, Föld. 

A Föld  a kőzetbolygók  csoportjába tartozik.Anyagának nagy része kőzetekből áll, míg  belsejében nagyméretű fémes mag helyezkedik el. Kora 4,6 milliárd év.


Mi ezen a nem is olyan kicsi bolygón élünk.   A Föld valójában egy óriási űrjármű, amelynek átmérője 13000 kilométer, és 30 kilométeres másodpercenkénti sebességgel száguld a pályáján. 24 óra alatt teljes körfordulást végez. A szárazföldek a Föld felszínének 30%- át adják. A fennmaradó 70%- át a tengerek és óceánok teszik ki.

Az utóbbi évszázad lendületes fejlődése drasztikus hatást gyakorolt élőhelyünkre. A saját élőhelyünket olyan mértékben romboljuk, mintha egy kifejlődött  gyermekkel lassan ölő mérget itatnánk minden nap. Az iparosodás, a termelés ökológiai katasztrófához vezeti ezt a kis kék bolygót, amely talán egyedül kering ezen tulajdonságokkal az egész univerzumban.
 Földünk már több esetben túlélt nagy katasztrófák színhelye. Volt már klímaváltozása, pólusváltása, nagy aszteroida becsapódása. A Föld mindig túlélte ezt, csak az élővilága nem.

Trianon 1920. június 4. Magyarország feldarabolása

A diktátum okozta nemzeti tragédia mélységét és méreteit csak akkor érzékeljük igazán, ha a számok tükrében vizsgáljuk a történteket. Íme:

A történelmi Magyarország 282 870 négyzet km területéből, 103 093 Romániához, 61 633 Csehszlovákiához, 62 092 a Szerb- Horvát- Szlovén királysághoz, 3965 Ausztriához és 589 Lengyelországhoz került. Megmaradt 92 963 négyzet km. Az 1910-ben még 18 264 533 főt számláló ország lakóssága, 7 615 117-re csökkent. Több mint 3,3 millió magyar rekedt az országhatárokon kívül. Ebből 1 662 000 Erdélyben, Partiumban és Kelet- Bánságban, 884 000 Felvidéken, 561 800 a Vajdaságban, Szerémségben és Muramelléken, 183 000 Kárpátalján, 26 200 pedig Őrvidéken élt.

Az új határvonalak meghúzásakor, a vasúthálózat 62,2%-át, a kiépített utak 64,5%-át, hajóútjainak 64,4%-át elveszíti. A termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. Megfosztották az összes szén, arany, ezüst, réz, valamint sóbányájától és vízierőműveinek nagy részétől is. Falvakat szeltek ketté, 52-őt a román , 22-öt az osztrák, 76-ot a csehszlovák, 71-et pedig a jugoszláv határon. Több mint 100 falut és várost a közlekedési és vízszolgáltatási lehetőségektől vágtak el. Az ország területi megcsonkítása mellett a békediktátum csupán 35 000 főben állapította meg a magyar haderő létszámát és jóvátétel fizetésére kötelezte Magyarországot.

Ezek csak a fizikai, számokban kifejezhető következményei, melyek nem tükrözik a történteknek okozta, máig tartó lelki traumát. A kisemmizett, szétszakított és elüldözött családok százezreinek tragédiáját. A nemzet egészének bánatát. 

Budapesti Víz Világtalálkozó

Harmadszor rendezi meg   a Budapesti Víz Világtalálkozót. Magyarország.

A víz kincs, a víz érték! A világ számos országában embert próbáló feladat a napi vízadag előteremtése is.

 Jelenünk és az eljövendő generációk sorsa többek között azon is múlik, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket.

Az aradi vértanúk napja

A császári haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a  szabadságharc bukása után kerültek az osztrákok fogságába.

Ők a nemzet vértanúivá váltak:
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly,
Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

Ugyanezen a napon végezték ki Pesten Magyarország első felelős kormányának miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost.


Ady Endre: Október 6.

Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre,
Hol megváltott - hősi áron -
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.

Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsucsókja;
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.

Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szivünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet;
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom.

Október a látás hónapja

Az emberi test felfoghatatlan csodái közé tartozik a látás, a szem működése, összetettsége. Az ember évszázadokig nem is tudott mit kezdeni a látásproblémákkal, majd rájött, hogy különböző segédeszközökkel korrigálhatja a fénytörést, s így javíthatja legfontosabb érzékszervünket. A 20. század végéig kellett várnunk, hogy megtaláljuk a megfelelő technikai eszközöket a tökéletes látáskorrekcióhoz.

A szem a legfinomabb és legérzékenyebb szervünk, melyet a legtöbbet használunk a nap folyamán, így könnyen elfárad. A szemfáradtság gyakori.

A szem naponta átlagosan 300 ezerszer végez mozgást. Ezek lehetnek lassúak, például, amikor olvasáskor a sorokat követed, de lehetnek villámgyorsak is, amikor az autóablakban elsuhanó tájat figyeled. Az összes napi mozgást mindössze hat izom végzi, melyek magát a szemgolyót is mozgatják, valamint a látás élességéért felelnek.

És akkor még nem is beszéltünk azokról a káros behatásokról, melyek a test legfőbb és egyben legérzékenyebb érzékszervét, a szemet érik. Az erős napfény, a mesterséges fények, a számítógépek sugárzása, a tévében látható villogó fények, a szél, vagy éppen a szennyezett városi levegő és a por, mind-mind igénybe veszik, fárasztják és rontják az ember látását. 

A gyakran éjszakába nyúló számítógépezés könnyen a szem fáradásához, később pedig szemszárazsághoz vezethet. Mit tehetünk a szemfáradtság elkerülése, illetve a kialakult, kellemetlen tünetek kezelése érdekében?
A szemfáradtság elsődleges oka egyértelműen a modern életvitel: a szem túlterheltségének legfőbb előidézője a számítógépes munkavégzés, amelynek során gyakran sokkal többet kell egyhuzamban néznünk a monitor képernyőjét, mint amennyit szemünk még a kifáradás jelei nélkül is tolerálni képes.
A számítógép monitorján nem ugyanúgy jelennek meg a betűk, mint egy nyomtatott lapon: tudatosan észre sem vesszük, de itt nem olyan kontrasztosak a színek, és a képpontokból összeálló betűk formája is kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban. A szem nem képes tartósan élesre állítani a monitoron nézett képet, az élesség megtartásához ezért rövid időközönként újra és újra fókuszálnia kell, ami állandó megterhelést jelent a szem belső izmainak.
A szemfáradtság kialakulásában szerepet játszó másik fő tényező, hogy a képernyő előtt ülve hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni: ismert, hogy ha a szem megerőltetése nélkül a távolba meredünk, akkor átlagosan huszonkétszer pislogunk percenként. Olvasás közben ez az érték tízre, a monitor előtt ülve viszont mindössze nyolcra csökken, ami negatívan befolyásolhatja a szemfelszín természetes egyensúlyát. Ennek oka, hogy a szemfelszínt borító vékony folyadékréteg, a könnyfilm egyensúlya megbomlik.


A túlzott számítógép-használaton kívül a szemfáradtság további lehetséges okai között szerepelnek az olyan - részben módosítható - életmódbeli tényezők, mint a túl sok TV-nézés (sötétben, megfelelő világítás nélkül), a hosszabb ideig tartó folyamatos autóvezetés, a túl száraz szobai levegő, a légkondicionált helységekben való egész napos tartózkodás, a légszennyezettség és a cigarettafüstös levegő, és a kontaktlencse-használat is okozhat szempanaszokat.