"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. október 1., hétfő

A Miska-kancsó

Arcos edényeink

Legismertebb arcos edényünk a Miska kancsó. Mezőcsáti Miska kancsónak is nevezik, egyik jellemző készítési helye után.  Mezőcsát  ősi fazekas-múltra tekinthet vissza, hiszen ott már a rézkorban is készítettek agyagedényeket De nem csak mericéket, hanem például arcos edényeket is készítettek Magyarország területén már az újkőkorban is, és nem is csak Mezőcsáton, hanem szerte az egész Kárpát-medencében.

   Arcos Edény 

Lehetséges, hogy eredetileg az edényekre karcolt arcnak több értelmet tulajdonítottak, elképzelhető, hogy esetleg az edény tartalmának védelme volt az arc feladata, de az is lehet, hogy már akkor is csak egyszerű díszítésként alkalmazták, mint manapság. Érdekes, hogy az arcokon rendszerint megjelenik egy „M”-betű alakú jel is.

Arcos Edény




Arcos Edény


Kárpát-medencei őseink hozták létre még az újkőkor elején a vonaldíszes kultúrát. Agyag edényeik, szobraik felületét rájuk karcolt mintákkal – vonalakkal – díszítették. (Festett változata ennek a szalagdísz.) A rézkorban is megmaradt az arcos edény, és természetesen a vonaldísz is.
  
Történelmünk során számos népcsoport költözött be a Kárpát-medencébe.  Velük együtt mindig megjelentek a rájuk jellemző új dísztárgyak, új díszítő motívumok is, amelyeket megtalálunk a régészeti leleteken. Aztán eltelik ötven vagy száz év, és az új motívumok szép lassan kikopnak a divatból, miközben az őslakosság ősi hagyatéka újra visszanyeri az őt megillető helyet. Élő bizonysága ennek a Miska kancsó!
 
Senki sem tudja, honnan származnak a Miska-kancsók. Ez az igazi magyar kuriózumnak számító, különleges korsó egyszer csak felbukkant fazekasművészetünkben.
A Miska-kancsók ember formájú boroskancsók. Két típushoz tartoznak. Egyik típus hasán tekergőzik a rátétes kígyó, míg a másik variánson a fülön és az edény két oldalán is elhelyezték a sikló állást felvevő kígyót. Jellegzetes díszítménye még a huszármotívumnak nevezett sujtássor is. A magyar fazekasközpontok közül Mezőcsáton, Tiszafüreden és Mezőtúron készítettek miskakancsót, ill. elvétve Debrecenben és Hódmezővásárhelyen. A legtöbbet és legnevezetesebbeket azonban Mezőcsáton, ugyanis a többi központban együttvéve nem készült annyi, mint itt.
A Miska-kancsó történetének is van népi hagyománya. Minden valamirevaló család őrzött egy jókora, borkínálásra alkalmatos, díszes darabot ezekből, amiket jeles napokon töltöttek teli. Névnap, eljegyzés, gyerek születése vagy fontos egyházi ünnep idején odaözönlöttek a falu szegényei, hogy a családdal együtt ünnepelhessenek a kifogyhatatlan mélységű Miska-kancsók jóvoltából.

/Forrás: www.hevesmegyeihirlap.hu; Néprajzi Lexikon/
 

1 megjegyzés:

  1. Van egy Miska kancsós népmese is a Köcsögkirály. Ebben a mesében az összes szereplő miskakancsó-figuráról lett mintázva :)

    VálaszTörlés