Arcos edényeink
Legismertebb
arcos edényünk a Miska kancsó. Mezőcsáti Miska kancsónak is nevezik,
egyik jellemző készítési helye után. Mezőcsát ősi fazekas-múltra
tekinthet vissza, hiszen ott már a rézkorban is készítettek
agyagedényeket De nem csak mericéket, hanem például arcos edényeket is
készítettek Magyarország területén már az újkőkorban is, és nem is csak
Mezőcsáton, hanem szerte az egész Kárpát-medencében.
Lehetséges,
hogy eredetileg az edényekre karcolt arcnak több értelmet
tulajdonítottak, elképzelhető, hogy esetleg az edény tartalmának védelme
volt az arc feladata, de az is lehet, hogy már akkor is csak egyszerű
díszítésként alkalmazták, mint manapság. Érdekes, hogy az arcokon
rendszerint megjelenik egy „M”-betű alakú jel is.
Kárpát-medencei
őseink hozták létre még az újkőkor elején a vonaldíszes kultúrát. Agyag
edényeik, szobraik felületét rájuk karcolt mintákkal – vonalakkal –
díszítették. (Festett változata ennek a szalagdísz.) A rézkorban is megmaradt az arcos edény, és természetesen a vonaldísz is.
Történelmünk
során számos népcsoport költözött be a Kárpát-medencébe. Velük együtt
mindig megjelentek a rájuk jellemző új dísztárgyak, új díszítő motívumok
is, amelyeket megtalálunk a régészeti leleteken. Aztán eltelik ötven
vagy száz év, és az új motívumok szép lassan kikopnak a divatból,
miközben az őslakosság ősi hagyatéka újra visszanyeri az őt megillető
helyet. Élő bizonysága ennek a Miska kancsó!
Senki sem tudja, honnan származnak a Miska-kancsók. Ez az
igazi magyar kuriózumnak számító, különleges korsó egyszer csak
felbukkant fazekasművészetünkben.
A Miska-kancsók ember formájú boroskancsók. Két típushoz tartoznak. Egyik típus hasán tekergőzik a rátétes kígyó, míg a másik variánson a fülön és az edény két oldalán is elhelyezték a sikló állást felvevő kígyót. Jellegzetes díszítménye még a huszármotívumnak nevezett sujtássor is. A magyar fazekasközpontok közül Mezőcsáton, Tiszafüreden és Mezőtúron készítettek miskakancsót, ill. elvétve Debrecenben és Hódmezővásárhelyen. A legtöbbet és legnevezetesebbeket azonban Mezőcsáton, ugyanis a többi központban együttvéve nem készült annyi, mint itt.
A Miska-kancsó történetének is van népi hagyománya. Minden valamirevaló család őrzött egy jókora, borkínálásra alkalmatos, díszes darabot ezekből, amiket jeles napokon töltöttek teli. Névnap, eljegyzés, gyerek születése vagy fontos egyházi ünnep idején odaözönlöttek a falu szegényei, hogy a családdal együtt ünnepelhessenek a kifogyhatatlan mélységű Miska-kancsók jóvoltából.
A Miska-kancsók ember formájú boroskancsók. Két típushoz tartoznak. Egyik típus hasán tekergőzik a rátétes kígyó, míg a másik variánson a fülön és az edény két oldalán is elhelyezték a sikló állást felvevő kígyót. Jellegzetes díszítménye még a huszármotívumnak nevezett sujtássor is. A magyar fazekasközpontok közül Mezőcsáton, Tiszafüreden és Mezőtúron készítettek miskakancsót, ill. elvétve Debrecenben és Hódmezővásárhelyen. A legtöbbet és legnevezetesebbeket azonban Mezőcsáton, ugyanis a többi központban együttvéve nem készült annyi, mint itt.
A Miska-kancsó történetének is van népi hagyománya. Minden valamirevaló család őrzött egy jókora, borkínálásra alkalmatos, díszes darabot ezekből, amiket jeles napokon töltöttek teli. Névnap, eljegyzés, gyerek születése vagy fontos egyházi ünnep idején odaözönlöttek a falu szegényei, hogy a családdal együtt ünnepelhessenek a kifogyhatatlan mélységű Miska-kancsók jóvoltából.
/Forrás: www.hevesmegyeihirlap.hu; Néprajzi Lexikon/
Van egy Miska kancsós népmese is a Köcsögkirály. Ebben a mesében az összes szereplő miskakancsó-figuráról lett mintázva :)
VálaszTörlés