Az erdélyi magyarok hímzései híresen szépek. Szertartásaik ünnepi öltözékeivel olyan ruhát vesznek magukra itt az emberek, melynek minden egyes öltése a szakrális védelmet és az áldás elnyerésének lehetőségét szolgálja. Szigorú szabályok határozták meg a hímzés motívumait, színeit. Bizonyos vidékeken mindmáig csupán a fent nevezett három színt használják. A vörös az éltető vér színe. A fekete magáé az életé, mert az összes szín benne van. A fehér pedig a halál és a lélek színe, mivel a fehérből hiányzik minden szín.
A Sorsistennők színeit láthatjuk viszont otthonaik berendezési tárgyain, függönyein, ágytakaróin, asztalterítőin – hogy szerencsét hozzanak a házba. Van, ahol a motívumok figurálisak: galambok, rózsák, nefejelcsek. A munkaruhától az esküvői öltözetig mindenen megtalálhatók a jó szerencsét invitáló, és az öltözék viselőjét a rossztól óvni hivatott hímzések vagy rátétek.
Őseinknek szerencsekabátja, szerencseinge és -szoknyája, szerencsecsizmája és szerencsenyaklánca volt, álomhozó takaróval takaróztak. A szerencsevarázslás és eszközei a Párkákat megidéző jelképek.
A Párkák színe a fehér, a vörös és a fekete.
Párkák,/ akiknek a kezében van sorsunk fonala/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése