Az évszakok változását akárcsak a kertben, teraszon, ablakládákon is érdemes követni, hisz az ősz sem szűkölködik mutatós, színes virág fajokkal.
Krizantém, az ősz jelképe
A krizantém Japán és Kína hagyományos növénye. Neve aranyvirágot jelent. A krizantémról már időszámításunk előtt 550-ben említést tettek, a Song-korban pedig már nemesítették. A különböző fajtáknak festői neveteket adtak: Aranycsengő, Alabástrom medence, Bíbor rákolló, Ezüsttál.
Kínában főleg a szokatlan színű, formájú fajták a kedveltek. A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. A művészetek mindenkor előszeretettel dolgozták fel, megjelent a költészetben, festészetben, faragványokon és hímzéseken. A híres költő, Tao Yuanming (365-427) a magányosság jelképének tartotta, amely az ősz nyugalmát, szépségét képviseli.
A virág a 8. század táján került át Japánba (kiku néven), ahol még nagyobb megbecsülésnek örvendett, mint Kínában. A krizantémot a japán uralkodók jelképükké választották, és hivatalos címerük lett. Megjelent a koreai művészetben is, ahol a négy „nemes növény” egyikeként – a szilva, az orchidea, a krizantém és a bambusz – előszeretettel jelenítették meg díszítőelemként.
Európában is megszerették
A virág a 18. században bukkant fel az európai kertészetekben. Először Hollandiában, majd Franciaországban, később Angliában terjedt el, 1830 óta nemesítik, az 1930-as évektől intenzíven termesztik. Míg az 50-es évekig a nagyvirágú fajtákat kedvelték, később az egyszerűbb, féltelt vagy szimpla színes virágú fajták váltak divatossá. A nemesítés fő szempontjai a rövid tenyészidő, a koraiság és a hőmérséklettel szembeni jó alkalmazkodóképesség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése