Gorillák végveszélyben

Kőolajkitermelés veszélyezteti Afrika legelső nemzeti parkját és a gorillák egyik utolsó menedékét. A gorillák legnagyobb veszélyben lévő alfajából már csak alig 300 példány él a vadonban.

Gorillák végveszélyben

A hegyi gorillák a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által készített Vörös listán a kritikusan veszélyeztetett fajok között szerepelnek, noha az elmúlt évtizedek során kismértékben emelkedett a létszámuk. A szervezet főemlősosztályának vezetője szerint az ember a kihalás szélére sodort több fajt,  köztük a gorillát is.

Elkeserítő tény, hogy ha az ember nem mutatna ekkora „érdeklődést” a faj iránt, akkor a természetben más ellensége nem is akadna. Kevés állat meri ugyanis felvenni a harcot egy felnőtt példánnyal szemben.       Hatalmas testüket gyökerek, levelek, gumók elrágcsálásával növelik, vagy ha változatosabb étrendre vágynak, friss gyümölcsöt, esetleg fakérget fogyasztanak. Húst nem esznek. A gorilla társas kapcsolatai az emberhez teszik hasonlóvá, hiszen maximum 30 fős családi csoportokba verődve telnek mindennapjai.

Három nő, aki életét az emberszabásúak megismerésének és megmentésének szentelte, és maga mögött hagyva a civilizációt, otthonául a vadont választotta.

Jane Goodall, Dian Fossey és Birute Galdikas, az emberszabásúak védőangyalai valóra váltották álmukat, és életüket tették fel arra, hogy megfigyeljék, megismerjék és megmentsék legközelebbi rokonainkat a kipusztulástól. 


Dian Fossey 1966-ban kezdte meg munkáját Zairében, a mai Kongóban, majd az egyre veszélyesebb politikai helyzet miatt Ruandában folytatta azt. A hegyi gorillák a Föld legveszélyeztetettebb állatai közé tartoznak, számuk ma alig 700-ra tehető.

Dian Fossey rengeteg időt töltött a gorillák megfigyelésével, az állatok fokozatosan hozzászoktak jelenlétéhez. Fossey az általa megfigyelt területen minden gorillát elnevezett. Írásainak és előadásainak köszönhetően Digitet, Bert Bácsit, Simbát és a többieket hamarosan az egész világ megismerhette. Fossey a gorillákat jellegzetes orrmintázatuk alapján különböztette meg, hangjuk és viselkedésük utánzásával pedig elnyerte bizalmukat is. 1970-ben pedig megtörtént az, ami még soha azelőtt: egy felnőtt hím gorilla nemcsak hogy eltűrte Fossey jelenlétét, de barátságos közeledése jeleként meg is érintette a kezét.
Fossey Ruandában töltött évei során nem csupán tudományos megfigyelése tárgyaként tekintett a gorillákra, de az állatok személyes ismerősei is lettek. Egy gorillával  különösen közeli kapcsolatba került. Ő volt Digit, akinek egy fiatalkori sérülés miatt nem akadt játszótársa a csoportban. Idővel igazi barátság alakult ki közöttük. 1977-ben azonban Digit, miközben családját védte, orvvadászok áldozatául esett, akik valószínűleg a csapat legifjabb tagját, a kis Kwelit akarták elfogni, és később jó pénzért eladni. Digit emlékére Fossey létrehozta a Digit Alapítványt, amely ma is a veszélyeztetett hegyi gorillák megmentéséért dolgozik.

Fossey-t 1985-ben – néhány héttel 54. születésnapja előtt –, máig tisztázatlan körülmények között, holtan találták ruandai kutatóházában. Életét valószínűleg orvvadászok oltották ki, de gyilkosát soha nem találták meg. Dian Fossey-t szeretett gorillái közelében, barátja, Digit mellett helyezték örök nyugalomra.

Dian harcos amazonként állt ki, nem csupán a gorillák, hanem a többi élőlény védelmében is.