Elképesztő sportágak

Bázisugrás
Az angol B.A.S.E. mozaikszó (b = building, épület; a = antenna, antenna; s = span, híd; e = earth, föld-szikla) után magyarul bázisugrásnak nevezett extrémsport már közel négy évtizede létezik. A név azoknak az objektumoknak a nevét rejti, amikről a sportágat űzők egy ejtőernyővel a hátukon leugranak. Kezdetben magas sziklafalakról ugrottak csak, majd városi környezetben kezdtek hódolni ennek a veszélyes extrémsportnak, és épületek tetejéről hajtottak végre vakmerő ugrásokat.

Felix Baumgartner

 - Sztratoszféra ugrás
Három világrekord is megdőlt: ez lett a legmagasabbról végrehajtott ugrás, ez volt eddig a legnagyobb hélium léggömb, amit emberi utazásra használtak, illetve, mivel Baumgartner a zuhanás alatt átlépte a hangsebességet (1342 km/óra), ő lett az első és egyetlen ember, aki jármű segítsége nélkül érte el ezt a sebességet. Egyedül a leghosszabb ideig tartó szabadesés rekordját nem sikerült megdönteni,

 "Cooper Hill-i sajtkergetés

Az Egyesült Királyság egy eldugott sarkában űzik ezt a "sportot". Minden évben csupán 20 versenyző állhat rajtvonalhoz a versenyen, amihez előbb a Cooper Hill domb meredek oldalát kell megmászniuk. Miután ez megtörtént, kezdetét veszi a verseny érdemi része: a domboldal tetejéről útjára indítanak egy malomkő nagyságú és formájú Gloucester sajtot, a sportolók pedig a domboldalon lefelé futva, pörögve, gördülve próbálják utolérni. Elvileg a győztes az, aki a sajtot megszerzi odalent, ám ez idáig ez keveseknek sikerült, lévén a sajt pillanatok alatt nagyjából 70 kilométer/órás sebességre gyorsul fel. A sajtkergetés hihetetlen kondíciót kíván, és általában súlyos sérülésekkel jár egy-egy megmérettetés.  




Sakk-boksz
"Sakkozókkal bokszolni, bokszolókkal sakkozni szeretek" - tartja a mondás. Nos, aki kipróbálj a finn őrületet, a sakk-bokszot, az egyszerre próbálhatja ki mind a kettőt. A tizenegy, egyenként négyperces menetből álló mérkőzés során felváltva kell sakkozni és csépelni az ellenfelet. A bizarr játék bemelegítésként egy kör sakkal kezdődik, majd a gongszó után kiürítik a ringet, és a hagyományos boksz szabályai lépnek életbe egy menet erejéig. A győztes kihirdetésénél a sakkjátszmában és a bokszban elért eredményeket egyaránt figyelembe veszik, de valószínűleg az a versenyző jár jobban a végén, aki inkább a bokszoláshoz konyít jobban.

Mobiltelefon hajítás
Egy másik északi őrület, amiből már hivatalos világbajnokságot is szerveznek. Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb mobiltelefon gyártó cég hazájában fejlődött ki a sport, hiszen pontosan a "nélkülözhetetlen" technikai kütyü okozta frusztrációk levezetésére szolgál. A mobiltelefon-dobó világbajnokságon két számban is indulhatnak használhatatlan vagy elavult készülékekkel a versenyzők, amiket szigorú technikai specifikációk alapján választanak ki a bírák. A klasszikus váll fölötti dobás esetén a telefon minél messzebbre való hajítása a cél, a szabad stílusú dobás során pedig a kreativitást és a hajító mozdulat esztétikumát, eredetiségét pontozzák a bírák egy 4-től 10 pontig terjedő skálán. 

Buzkashi

 

Afganisztán nemzeti sportjának számít a buzkashi, aminek során két lovas csapat egy döglött kecskét igyekszik az ellenfél gólvonala mögé juttatni. A szabályok szerint lényegében bármi bevethető a halott állat megszerzéséért: lehet ütni, rúgni, lökni, ami éppen jól esik. Nem árt, ha a buzkashi játékos remek állképességgel rendelkezik, hiszen a játék akár több napon keresztül is elhúzódhat.

Mountainbike merülési bajnokság
Walesbe egész bajnokságot szerveznek ebből a nem mindennapi sportból. A verseny lényege, hogy a búvárruhába öltözött versenyző minél több métert tudjon megtenni egy kis tavacska vízfelszíne alatt méregdrága biciklijével. A walesi falucska szélén 2000 óta megrendezésre kerülő bajnokság egyelőre nem aratott világsikert, de állítólag a helyiek már dolgoznak a sportág továbbfejlesztésén.

Royal Shrovetide Football

Az egyik legőrültebb sportot  az Ashbourne nevű angol falu lakói űzik. A Royal Shrovetide Football névre keresztelt játék természetesen igen messze áll a labdarúgástól, leginkább a tömegverekedésre hasonlít. A falut kettészelő folyócska déli és északi partján élők mérik össze erejüket egy cirka 8 órás küzdelemben, amely során egy labdát kell az ellenfél által kijelölt tárgyhoz háromszor egymás után hozzáütni. Minden megengedett, kézzel-lábbal lehet a labdához és az ellenfélhez hozzáérni, és a nagy meccs végén általában boldog a falu, ha nincs halálos kimenetelű sérülés. Persze a helyzet még mindig jobb, mint pár évszázaddal ezelőtt, mikor a játékot még a nyilvános kivégzés során lecsapott fejjel játszották."
  Forrás: Simonyi Gáspár

[origo]