"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. október 9., kedd

Mítoszok

A mai szóhasználatban a mítosz képzeletbeli nem valós történet. Ennek ellenére bizonyos értelemben a történelem része, hiszen a világról, istenről és az emberről alkotott kép tükröződik benne.
A történelem előtti idők megismerésében nagy segítségünkre vannak a mítoszok.

CUMAE: AZ ÓKORI JÓSDABARLANG

A Nápolyi-öböl templomromjai jelölik azt a helyet, ahol hajdan egy titokzatos asszony hírdette jóslatait.

Az ókor jósai

Sok nép regéiben, mondáiban szerepel egy bölcs asszony, aki a jövőbe lát. A legünnepeltebb ókori jósnő mindenképpen a cumaei Szibülla volt. 

Szibülla...

Az ókori nyugat-ázsiai népek ismertek olyan versikéket, amelyeknek a szerzője állítólag Szibülla, a jósnő volt. Magának a névnek a jelentése ismeretlen… A regék szerint azonban élt Trója közelében, Marpesszoszban egy látnok, aki jóslatait homályos értelmű versekbe szedte, és falevelekre írta. Annyi biztos, hogy a szibülla alakja a görög és a római mitológiában is előfordul, bár működését különböző helyekre teszik. A név később minden látnok nevévé vált, a római író, Varro (Kr. e. 116-27) tízet is felsorol. Mind között a leghíresebb azonban kétségtelenül a cumaei jósnő volt…

Hogy valóban élt-e egy ilyen nevű asszony Cumaeban, az bizonytalan. A Római Birodalom fennállásának idején az Apollón-templom látogatóinak megmutatták Szibülla sírját. A görög hagyomány összekapcsolja Szibülla nevét Apollónéval, a jövendölések istenével. A görög Delphoi jövendőmondója, Püthia Apollón papnője volt. Ő állítólag babérlevelet rágcsált (a babérfa Apollón fája), hogy transzba essék, vagy pedig háromlábú székét egy földnyílás fölé állította, és beszívta a belőle kiáramló vulkáni gázokat. Bármit használt is, a görögök úgy tartották, hogy Apollón sugallja jóslatait, melyek meglehetősen homályosak vagy kétértelműek voltak…
Cumae is, Delphoi is vulkanikus talajon terül el. A Nápolytól nyugatra található Campi Flegri a rómaiak körében közkedvelt volt a környékén található gyógyforrások miatt, ezért sok rezidenciát telepítettek ide. Akárcsak a delphoi jósnő, Szibülla is kapcsolatban állt Apollónnal.

 Római költők művei szerint Szibülla keletről érkezett, és Apollón beleszeretett. Tudtára adta Szibüllának, hogy bármilyen kívánságát teljesíti, ha elfogadja szerelmét. És az asszony annyi évet kért még az életéhez, amennyi a porszem egy marék földben. Több ezer évet kapott, ám elfelejtette, hogy hosszú életéhez az örök fiatalságot is kérje Apollóntól. Így aztán egyre öregebb és töpörödöttebb lett, végül állítólag olyan kicsire zsugorodott, hogy belefért egy palackba, amelyet Cumaeban őriztek felakasztva. Amikor a görög gyerekek megkérdezték, hogy mit szeretne, mindig azt válaszolta, meghalni…

A cumaei Szibülla  kilenc könyvbe gyüjtötte jóslatait, és hatalmas összegért megvételre ajánlotta Róma utolsó királyának,Tarquinius Priscusnak, aki elutasította ajánlatát. Erre Szibülla  három könyvet elégetett,, és  a megmaradt hatot felajánlotta ugyanazon az áron.A király most sem fogadta el, ezért a jósnő újabb hármat elégetett. Mikor az utolsó három darabot is felajánlotta az eredeti áron, a király megtört és megvásárolta őket. 
A római Capitolium templomában őrízték, és a szenátus, tanácsért folyamodva, gyakran fellapozta.
Sajnos Kr.e. 83-ban a templomot a könyvekkel együtt elpusztította a tűzvész.

/Mítoszok földjén/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése