Borbála ág karácsonyra

A borbála nap (december 4.) termésjósló nap.
A lányok ilyenkor cseresznye- vagy orgonaágat törnek, vízbe helyezik, s ha kizöldül, hamarosan férjhez mennek. A zöld ág az élet jelképe, õsi szimbólum. De vallásos tartalma is van: az ártatlanság, a szüzesség, a kegyelmi állapot jelképe. Tannhäuser ismert történetében a megtisztulást, a bûnbocsánatot jelenti.

Manapság inkább azért virágoztatunk Borbála-ágakat, hogy karácsonyra virág legyen a házban, ha nincs másféle virág, mely színt, vidámságot visz a téli napok szürkeségébe. Ha azt szeretnénk, hogy szenteste viruló növényágak díszítsék a lakást, akkor Borbála napján kell cseresznye, orgona, meggy, õszibarack ágat vízbe állítani. Ugyanígy virágoztathatunk téli jázmint, varázsmogyorót, aranyvesszõt is.

A legenda szerint a 4. évszázad első évtizedében Nikodémia városában (a mai Izmirben) a csodálatos szépségű Borbálát gazdag apja egy toronyban elzárva tartotta, mert akarata ellenére keresztény lett. A szenvedéseket hősiesen tűrő leányt apja haragjában saját maga karddal fejezte le, de büntetésül villám sújtott le rá. Ez a szörnyű kivégzés december 4-én történt. Borbála sírjánál később több csodálatos gyógyulás történt. Csontjait középkori szokás szerint több városban helyezték el. A szent után maradt relikviákat többek között Velencében, Kölnben és a Bécs melletti Mödlingben találhatjuk meg.

Szent Borbála a bányászok védőszentje. Mivel legendája a villámlással kötődik össze, kultusza különösen az olyan szakmákkal forrott össze, amelyek a robbanással, tűzzel valamilyen kapcsolatban állnak. A róla szóló 15. századi francia munkák közül az egyikben neki tulajdonított 13 csoda egy része arra a hitre épült, hogy tisztelői nem halnak meg gyónás és a halottak kenete felvétele nélkül. A keresztény kultúrkörben, Magyarországon is, gazdag néphagyománykincs kapcsolódik össze nevével.

Asszonyi dologtiltó nap.

-- Söpörni nem szabad, mert a lány kisöpri a szerencsét.
-- A női látogatót söprűvel verik ki a házból, mert azért jött, hogy elvigye a szerencsét.
-- Ruhát nem teregetnek ezen a napon, mert a boszorkány megrontja a ruha tulajdonosát.
-- Sem ajándékot, sem kölcsönt nem adnak, nehogy elvigye a szerencsét.
-- Borbála-napkor nem szabad fonni. Azért nem nyúlnak a rokkához, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, és a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának.
-- Nem szabad varrni, akárcsak Lucakor, mert bevarrnák a tyúkok fenekét

Ezen a napon,december 3.

Az első SMS-t, „Boldog karácsonyt" szöveggel 1992 december 3-án a Vodafone hálózatából küldte az angliai Neil Papworth. A dolog érdekessége, hogy az első SMS-t nem is mobiltelefonról, hanem számítógépről küldték. Az SMS viszonylag lassan terjedt el a szolgáltatók között, mivel ki kellett dolgozni a fizetési rendszert. Kezdetben ezért az SMS ingyenes volt az előfizetők számára – ekkor kezdett nőni népszerűsége, ám mikor fizetőssé vált, 40 százalékkal visszaesett az SMS-küldések száma. A kommunikációs csatorna mégis egyre kedveltté vált, 2000-re a havi, ügyfelenkénti 35 üzenet 357-re nőtt.

A mobilt használók több mint 72 százaléka fogad és küld SMS-eket. Ez az arány 2009-ben 65 százalék volt.

A 18-29 közötti korosztály 95 százaléka SMS-ezik.

2009-ben, csak az Egyesült Államokban mintegy 4,1 milliárd szöveges üzenetet küldtek naponta. Ez a mobiltulajdonosok számához viszonyítva telefononként legalább napi 17 üzenetet jelent.

Ahogy egyre több az SMS, úgy rövidül a beszélgetések időtartama: míg 2007-ben átlagosan 3,13 percig tartott egy beszélgetés, ez 2009-ben már csak 2,03 másodperc volt – ami egyébként az eddigi legrövidebb idő a mobiltelefónia történetében.

Aki vezetés közben SMS-ezik, 23-szor nagyobb eséllyel szenved balesetet. A mobiltelefon számlájára évi 1,4 millió karambol írható, csak az USA-ban – ebből 200.000 egyértelműen az SMS-ezésre vezethető vissza.

És, hogy miért 160 karakter az SMS? Nos, még 1985-ben, évekkel az SMS elterjedése előtt Friedhelm Hillebrand kommunikációs szakember érdekes vizsgálatot végzett: véletlenszerűen gépelt le mondatokat, majd megszámolta az azokban lévő karaktereket: 160 karakternél egyik sem volt hosszabb. Megvizsgálta a levelezőlapokat is, melyek átlagos karakterszáma 150 volt. Ezen eredmények alapján sikerült meggyőznie a Global System for Mobile Communications (GSM) munkatársait, hogy a fontos közlésekhez elég 160 karakter is.

Szemünk színe

A szemünkből nem csupán az derül ki, hogy milyen kedvünk van éppen, de azt is megtudhatja a velünk szemben álló, hogy milyen személyiségjegyekkel rendelkezünk.

Kék szem

Vidám és önbizalommal teli személyiség, aki hamar jókedvre deríti a környezetében élőket. Nyitott, barátságos és őszinte ember, akiben meg lehet bízni. Empatikus és érzékeny típus, ezért általában nagyon jó barátnak tartják.

A kék szeműeket általában nehezen lehet kihozni a sodrukból, azonban a kriminológusok szerint, mivel sokszor kevesebbszer konfrontálódnak, mint a más szemszínnel rendelkező embertársaik, ezért sokkal nagyobb dühkitörésekre képesek. A vizsgálatok ráadásul azt a tényt is feltárták, hogy leginkább a kék szemű férfiak képesek az erőszakoskodásra és a nemi erőszakra.

Zöld szem

Nagyon kevés embernek adatik meg a zöld szemszín, mindössze két százaléka az emberiségnek, a többiek csupán valamiféle zöldes árnyalattal rendelkeznek. Tulajdonosát mindig valamiféle különleges misztikus lengi körül. A zöld szemű férfiakat és nőket a titokzatosság és az érzékiség jellemzi, épen ezért általában nagy sikert aratnak az ellenkező nem körében. Életüket és munkájukat nagy szorgalommal és kreativitással végzik, általában nagyon jó meggyőző képességgel rendelkeznek.

Barna szem

Tulajdonosa hűséges és határozott típus, ezért választják általában a férfiak a barna szemű nőket. A barna szeműek ráadásul általában valamiféle nyugalmat és békét is sugároznak magukból, egyben azonban játékosak és életvidámak is.

Az állásinterjúkon általában őket részesítik előnyben, mivel a barna szemű embereket tartják a legintelligensebbnek. Akinek világosbarna a szeme, az sokoldalú és társaságkedvelő személyiség, aki könnyen alkalmazkodik a különféle helyzetekben adódó körülményekhez. A sötétbarna szeműek harciasabb és szenvedélyesebb természettel rendelkeznek.

Zöldesbarna szem

Általában a két személyiségjegy vegyül ebben a párosításban, ők az úgynevezett macskaszeműek, akiknek hol barna, hol zöld árnyalatokban játszik a szemük. Fokozottabb az őket körüllengő titokzatosság. Kreatívak és változatosak, minden erejüket befektetik egy adott cél érdekében így céljaikat általában mindig elérik. Természetük és hangulatuk néha változékony, így sokan szeszélyesnek tartják őket.

Szürke szem

A szürke szemmel rendelkezők általában céltudatos és ambiciózus emberek. Személyüket egyben jellemzi a változatosság és a megfontoltság. Kapcsolataikba rengeteg időt és energiát fektetnek és ezt fordítva is elvárják mind a barátság, mind a szerelem terén.

forrás:bien.h.

A szem színe
A szem színéért a szivárványhártya pigmentjei a felelősek. A világoskék és a sötétbarna közti színárnyalat attól függően alakul ki, hogy mennyi melamin halmozódik itt fel. Szőke emberek csak igen kevés melaminpigmentet termelnek, ezért alig színezett szivárványhártyájuk a fény visszaverődése következtében kéknek látszik. A melamin mennyiségének növekedésével zöldes- vagy világoskéktől sötétbarnáig terjedő szemszínek alakulnak ki.


Egy ember szemének a színe olyan jellegzetesség, amelyet több gén határoz meg. Működésük részletei azonban jelenleg még nem teljesen ismertek.
A barna és a zöld színű szemért felelős gének, úgy tűnik, erőteljesebbek, következésképpen gyakoribbak, mint a kék színű szemért felelősek. Az emberek döntő többségének barna a szeme, s a legtöbb kékszemű ember Észak-Európában él.
Egymillió ember közül kb. 4 ember jobb szemének más a színe, mint a balnak. Ez a rendellenesség genetikai okokra, más esetekben betegségre vagy gyógyszermellékhatásra vezethető vissza.

Délkörök

A Földgolyó

A Föld gömb-alakú lenne, de a tengelyforgás által okozott centrifugális erő következtében az egyenlítő környékén kihasasodott, a sarkoknál meg belapult. Ennek következménye például, hogy a Föld középpontjától nem a legmagasabb hegy, a Mount Everest (8848 m) csúcsa van legtávolabb, hanem az egyenlítőhöz közelebb elhelyezkedő Chimborazoé (6268 m).
A Föld közepes sugara 6371,0 km, közepes kerülete 40.041,47 km.

A tájékozódás kedvéért képzeletbeli vonalhálózattal osztották fel a Föld felszínét. Az Egyenlítőtől északra és délre vannak az Egyenlítővel párhuzamos szélességi körök, amelyek a dolog természetéből adódóan egyre kisebbek, a sarkoknál ponttá zsugorodnak. Az Egyenlítőre merőlegesek a hosszúsági, más néven délkörök (azért délkör, mert a kör mentén mindenütt egyszerre van dél). A délkörök egyforma hosszúak, nagyjából megegyeznek az Egyenlítővel.

A vonalhálózat felosztása önkényes – lehetne például decimális, azaz tízzel osztható: például 100 vagy 1000 részre osztanánk az Egyenlítőt. Számunkra ez lenne természetes, mégis 360 fokra használatos, aminek régi, babiloni eredete van. Egy magyarázat szerint a Nap látszólagos átmérője majdnem pontosan 0.5 fok, így napéjegyenlőség idején a korongja éppen 360-szor mérhető rá látszólagos pályájának látható részére. Egy másik magyarázat szerint a babiloniak az "árpaszem" mértékegységet használták, ami a „hüvelyk” egyhatoda. Mivel pedig a hüvelyk a fok 1/12-e, 1 fok = 72 árpaszem, 15 fok = 1080 árpaszem. De miért épp a 15 fokkal foglalkozunk? Mert ennyit tesz meg az égen a Nap egy óra alatt, ha egy napban 24 óra van. Az óránként 15 fok és a 24 óra pedig kiadja a 360 fokot. Mindez persze csak érdekesség, a lényeg az, hogy bármilyen keletkezéstörténettel is, de a manapság, általunk is használt szögfok hatvan szögpercre, egy szögperc 60 szögmásodpercre oszlik.

Egy délkör tehát 360 fokra oszlik: az Egyenlítő és valamelyik sarok között 90 fok van. Persze a saroktól a másik oldalon az egyenlítőig ugyanazok a fokok vannak, mint "elöl" (mert egy kör metszi a rá merőleges kört). Azaz a szélességi értékek tartománya az S90 – 0 – N90 fok, a hosszúságiaké pedig a W180 – 0 – E180 fok. Budapest az északi szélesség 47. foka körül fekszik, tehát nagyjából félúton az Egyenlítő és az Északi sarok között.

Sajátos helyek a sarkok (Északi-sark és Déli-sark) is, ahol a Föld képzeletbeli forgástengelye átdöfi a földfelszínt, és a szélességi kör ponttá zsugorodik össze. Itt találkozik valamennyi délkör. A sarkon tehát van értelme a földrajzi szélesség megadásának (ez természetesen pontosan 90 fok), de a hosszúságénak nincs. Az is egy sajátság, hogy a gömbfelületen furcsán néznek ki a szögek, nem úgy, mint síkon. A délkörök annak ellenére derékszögben metszik a szélességi köröket, hogy egymáshoz közelítenek: a szélességi körök mentén az egy foknyi kelet-nyugat irányú távolság a cos(E szög) értékkel való szorzásnak megfelelően csökken. Így adódhat elő olyan furcsaság, amelyet a következő találós kérdés fogalmaz meg: Egy pontról délre haladsz egy kilométert, ott pontosan keletre fordulsz, arra is mész egy kilométert, ott befordulsz északra, újra mész egy kilométert, és visszajutsz a kiindulási helyre. Hogyan lehetséges ez? Válasz: az Északi-sarkról indultál.



Földgolyónkról tájékozódási szempontból még azt is illik tudni, hogy a Föld mágneses tere lehetővé teszi a mindig északra mutató iránytű használatát. A mágneses pólus azonban nem esik egybe a Föld forgástengelye által kijelölt sarkokkal, sőt állandóan vándorol is. Jelenleg Észak-Kanada szigetvilágában található. Ezért az iránytű nem pontosan északra mutat, az eltérést az úgynevezett inklináció és deklináció adja meg. Mindkettő kis érték, pontos térképek feltüntetik.

Forrás: GPS



Valahonnan számítani kell az újabb napokat is, a mák és holnapok határát; ezt nevezzük dátumhatárnak. Mivel megegyezés szerint a 0 (nulla) délkör az angliai Greenwich (ejtsd: Grinics) csillagvizsgálóján halad keresztül, tőle 180°-nyira – egy fél földgömbnyire éppen a Csendes-óceán közepe van. Itt halad át ez a dátumhatár, régies, de szép kifejezéssel: keletváltozás. Aki hajón vagy repülőgépen (vagy akár mentőcsónakon) utazik, és áthalad ezen a szintén csak képzeletbeli, tehát láthatatlan, de műszerekkel kiszámítható vonalon, tudnia kell, hogyha keletről tart nyugatnak, számára egy napot ugrik a dátum előre: most még szerdán vagyunk és… egy, kettő,három: na innen kezdve már csütörtök!…;
ha pedig ellenkező irányba, nyugatról kelet felé halad, akkor egy nappal "korábbra"
kerül át egy miccentésnyi idő alatt… Érdekes, furcsa, különös – de logikus.

Forrás:Száz kultúrtörténeti kuriózum

A jégmadár

A jégmadár latin neve /Alcedo atthis/ a görög alküon mitológia nevéből származik.

Alküoné Kéüx király felesége volt és Aiolosz, a szelek ura , lánya . Egy tengeri hajózáskor Kéüx a tengerbe fulladt. Felesége megálmodta ezt és a partra sietett, ahol halott szerelme láttán jégmadárrá változott. Jajgatására az istenek Kéüx holttestét is jégmadárrá változtattak, így a halált legyőzve, együtt maradhattak.

A mitológia szerint Aiolosz a tél legrövidebb hét napján megállítja a szelet és a hullámokat, hogy a két szerelmes madár nyugodtan költhessen vízben úszó fészkén. Az alcedonia latin kifejezés is innen ered, szélcsendet jelent. Erről a madárról az ókorban azt tartották, hogy a párok szerelmesen és gyöngéden viselkednek egymással, ezért változott jégmadárrá Kéüx és Alküoné.

Ez a 16 cm hosszúságú madár egyike a legszínpompásabbaknak, nem hiába emlegetik a madarak ékszereként.

A jégmadár elterjedési területe nagy. Boreális, mérsékelt, mediterrán, óceáni és szárazföldi éghajlatot egyaránt kedveli, ahol víz van, megtelepszik. Elsősorban a nyugodtabb vizeket vagy az állóvizeket szereti, az édesvizet előnyben részesíti. Patakok, kisebb folyók, kevésbé nyitott csatornák ideális életteret jelentenek ezeknek a madaraknak. A part menti bokrok, fák kiváló leselkedő helyként szolgálnak. sima, fényes, fehér tojásból 19-21 nap múlva kelnek ki a fiókák. Minkét szülő kotlik.

A fiókák nagyon érdekesen és hatásosan oldják meg a táplálék problémáját: körben ülnek a kamra nyílásában, és mindig az kapja az ételt, amelyik a kijárat fele közelebb van. Általában csak ez az egy fióka kéreget és tátog, a többi hallgat. Miután evett, visszahúzódik és a következő fióka lép előre a sorban. Ha egyik fióka soron kívül akar enni, a többiek megcsipkedik és vissza is lökdösik. A kirepülés előtti napokban ez a rendszer nagyjából felbomlik, megjelenik a versengés. A fiókák, miután kirepültek, többé nem térnek vissza a fészekhez. Gyakran már a kirepülés első napján elkezdenek halászni, néhány nap múlva függetlenek. Hamar elhagyják a költőterületet is, 1-4 nap alatt. Sokszor a szülők elkergetik őket, vagy étellel elcsalogatják.

/Forrás: Máthé Orsolya: A madarak ékszere a jégmadár/
Kép: Andy Rouse fotója)

Mikulás városa

A klímaváltozás hatásai miatt jelentősen megnőtt a kockázata annak, hogy 2050-re hómentes, szürke karácsonyok válnak jellemzővé a finnországi Lappföld tartomány fővárosában, amelyet a Mikulás hivatalos hazájaként tartanak számon – figyelmeztetnek a kutatók.

A Skóciában működő University of the Highlands and Islands (UHI) kutatói a klímaváltozás hatásait vizsgáló kutatásuk során tanulmányozták a finnországi Lappföld tartomány fővárosára, Rovaniemire váró éghajlati változásokat.

A három évig tartó Clim-ATIC elnevezésű kutatás során a szakemberek azt vizsgálták, hogy milyen lehetséges hatásai lehetnek a klímaváltozásnak az északi országok apró, gyéren lakott településeire nézve, és milyen stratégiákkal lehetne megkönnyíteni az új környezeti feltételekhez való alkalmazkodást.

A Finn Környezetvédelmi Intézet előrejelzései szerint a régió hőmérséklete akár 3,8 Celsius-fokkal is emelkedhet 2050-re. Emellett növekedni fog az átlagos csapadékmennyiség, hamarabb fognak beköszönteni a tavaszi áradások, és rövidülni fognak a havas időszakok.

A Clim-ATIC kutatói ezeket az információkat és egyéb adatokat felhasználva próbálták feltérképezni a régió idegenforgalmának legsebezhetőbb pontjait. Az egyetem kutatóival együttműködő grönlandi, finn, norvég, skót, valamint svéd szakértők, illetve intézmények egy térképet is összeállítottak a régió áradásveszélyes területeiről.

“A hóolvadás és a vízrajz átrendeződésnek a helyi turizmusra és árvízvédelemre irányuló lehetséges gazdasági hatásai meglehetősen aggasztóak. Rovaniemi esetében kitolódik az első megmaradó hó leesésének ideje, növekszik a szürke karácsonyok kockázata” – állapították meg a szakemberek.

“Habár a jövőben egyre gyakoribbá válnak a hóban szegény telek, továbbra is lesznek olyan téli időszakok, amikor bő havazásra számíthatunk… Első hallásra a klímaváltozás talán kedvezőnek tűnhet Európa legészakibb városaira nézve, hiszen csökkenni fog a fűtési igény, és a mezőgazdasági termelés, valamint az erdőnövekedés is erőre kaphat. Idővel azonban világossá fog válni, hogy a hátrányok elnyomják az előnyöket – mondták a kutatók.

Rovaniemi utazási irodája szerint évről évre egyre több turista látogat el a városba. Tavaly karácsonykor nagyjából 500 ezren keresték fel a Mikulás hazáját.

Forrás: MTI

Vörösmarty Mihály: A VÉN CIGÁNY

Húzd rá cigány, megittad az árát,
Ne lógasd a lábadat hiába;
Mit ér a gond kenyéren és vízen?
Tölts hozzá bort a rideg kupába.
Mindig így volt e világi élet,
Egyszer fázott, másszor lánggal égett.
Húzd, ki tudja, meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Véred forrjon mint az örvény árja,
Rendüljön meg a velő agyadban,
Szemed égjen mint az üstökös láng,
Húrod zengjen vésznél szilajabban.
És keményen mint a jég verése,
Oda lett az emberek vetése —
Húzd, ki tudja, meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot;
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Tanulj dalt a zengő zivatartól,
Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl;
Fákat tép ki és hajókat tördel,
Életet fojt, vadat és embert öl;
Háború van most a nagy világban,
Isten sírja reszket a szent honban.
Húzd, ki tudja, meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot;
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Kié volt ez elfojtott sohajtás,
Mi üvölt, sír e vad rohanatban,
Ki dörömböl az ég boltozatján,
Mi zokog mint malom a pokolban?
Hulló angyal, tört szív, őrült lélek,
Vert hadak vagy vakmerő remények?
Húzd, ki tudja, meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot;
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Mintha újra hallanók a pusztán
A lázadt ember vad keserveit,
Gyilkos testvér botja zuhanását,
S az első árvák sírbeszédeit,
A keselynek szárnya csattogását,
Prometheusz halhatatlan kínját.
Húzd, ki tudja, meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot;
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

A vak csillag, ez a nyomoru föld
Hadd forogjon keserü levében,
S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől
Tisztuljon meg a vihar hevében,
És hadd jöjjön el Noé bárkája,
Mely egy új világot zár magába.
Húzd, ki tudja, meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot;
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Húzd, de még se, — hagyj békét a húrnak,
Lesz még egyszer ünnep a világon,
Majd ha elfárad a vész haragja,
S a viszály elvérzik a csatákon.
Akkor húzd meg újra lelkesedve,
Isteneknek teljék benne kedve.
Akkor vedd fel újra a vonót,
És derűljön zordon homlokod.
Szűd teljék meg az öröm borával,
Húzd, s ne gondolj a világ gondjával.

(1854)


A vers az 1848—49-es szabadságharc bukása miatti fájdalmat terjeszti ki az egész emberiségre. A vén cigány Vörösmarty hattyúdala. Költők, művészek búcsúzó műalkotását nevezzük így.

A legenda szerint a néma hattyú, amikor halálát megérzi, dallal búcsúzik az élettől. Ennek mintájára mondjuk A vén cigányt hattyúdalnak.