A Föld gömb-alakú lenne, de a tengelyforgás által okozott centrifugális erő következtében az egyenlítő környékén kihasasodott, a sarkoknál meg belapult. Ennek következménye például, hogy a Föld középpontjától nem a legmagasabb hegy, a Mount Everest (8848 m) csúcsa van legtávolabb, hanem az egyenlítőhöz közelebb elhelyezkedő Chimborazoé (6268 m).
A Föld közepes sugara 6371,0 km, közepes kerülete 40.041,47 km.
A tájékozódás kedvéért képzeletbeli vonalhálózattal osztották fel a Föld felszínét. Az Egyenlítőtől északra és délre vannak az Egyenlítővel párhuzamos szélességi körök, amelyek a dolog természetéből adódóan egyre kisebbek, a sarkoknál ponttá zsugorodnak. Az Egyenlítőre merőlegesek a hosszúsági, más néven délkörök (azért délkör, mert a kör mentén mindenütt egyszerre van dél). A délkörök egyforma hosszúak, nagyjából megegyeznek az Egyenlítővel.
A vonalhálózat felosztása önkényes – lehetne például decimális, azaz tízzel osztható: például 100 vagy 1000 részre osztanánk az Egyenlítőt. Számunkra ez lenne természetes, mégis 360 fokra használatos, aminek régi, babiloni eredete van. Egy magyarázat szerint a Nap látszólagos átmérője majdnem pontosan 0.5 fok, így napéjegyenlőség idején a korongja éppen 360-szor mérhető rá látszólagos pályájának látható részére. Egy másik magyarázat szerint a babiloniak az "árpaszem" mértékegységet használták, ami a „hüvelyk” egyhatoda. Mivel pedig a hüvelyk a fok 1/12-e, 1 fok = 72 árpaszem, 15 fok = 1080 árpaszem. De miért épp a 15 fokkal foglalkozunk? Mert ennyit tesz meg az égen a Nap egy óra alatt, ha egy napban 24 óra van. Az óránként 15 fok és a 24 óra pedig kiadja a 360 fokot. Mindez persze csak érdekesség, a lényeg az, hogy bármilyen keletkezéstörténettel is, de a manapság, általunk is használt szögfok hatvan szögpercre, egy szögperc 60 szögmásodpercre oszlik.
Egy délkör tehát 360 fokra oszlik: az Egyenlítő és valamelyik sarok között 90 fok van. Persze a saroktól a másik oldalon az egyenlítőig ugyanazok a fokok vannak, mint "elöl" (mert egy kör metszi a rá merőleges kört). Azaz a szélességi értékek tartománya az S90 – 0 – N90 fok, a hosszúságiaké pedig a W180 – 0 – E180 fok. Budapest az északi szélesség 47. foka körül fekszik, tehát nagyjából félúton az Egyenlítő és az Északi sarok között.
Sajátos helyek a sarkok (Északi-sark és Déli-sark) is, ahol a Föld képzeletbeli forgástengelye átdöfi a földfelszínt, és a szélességi kör ponttá zsugorodik össze. Itt találkozik valamennyi délkör. A sarkon tehát van értelme a földrajzi szélesség megadásának (ez természetesen pontosan 90 fok), de a hosszúságénak nincs. Az is egy sajátság, hogy a gömbfelületen furcsán néznek ki a szögek, nem úgy, mint síkon. A délkörök annak ellenére derékszögben metszik a szélességi köröket, hogy egymáshoz közelítenek: a szélességi körök mentén az egy foknyi kelet-nyugat irányú távolság a cos(E szög) értékkel való szorzásnak megfelelően csökken. Így adódhat elő olyan furcsaság, amelyet a következő találós kérdés fogalmaz meg: Egy pontról délre haladsz egy kilométert, ott pontosan keletre fordulsz, arra is mész egy kilométert, ott befordulsz északra, újra mész egy kilométert, és visszajutsz a kiindulási helyre. Hogyan lehetséges ez? Válasz: az Északi-sarkról indultál.
Földgolyónkról tájékozódási szempontból még azt is illik tudni, hogy a Föld mágneses tere lehetővé teszi a mindig északra mutató iránytű használatát. A mágneses pólus azonban nem esik egybe a Föld forgástengelye által kijelölt sarkokkal, sőt állandóan vándorol is. Jelenleg Észak-Kanada szigetvilágában található. Ezért az iránytű nem pontosan északra mutat, az eltérést az úgynevezett inklináció és deklináció adja meg. Mindkettő kis érték, pontos térképek feltüntetik.
Forrás: GPS
Valahonnan számítani kell az újabb napokat is, a mák és holnapok határát; ezt nevezzük dátumhatárnak. Mivel megegyezés szerint a 0 (nulla) délkör az angliai Greenwich (ejtsd: Grinics) csillagvizsgálóján halad keresztül, tőle 180°-nyira – egy fél földgömbnyire éppen a Csendes-óceán közepe van. Itt halad át ez a dátumhatár, régies, de szép kifejezéssel: keletváltozás. Aki hajón vagy repülőgépen (vagy akár mentőcsónakon) utazik, és áthalad ezen a szintén csak képzeletbeli, tehát láthatatlan, de műszerekkel kiszámítható vonalon, tudnia kell, hogyha keletről tart nyugatnak, számára egy napot ugrik a dátum előre: most még szerdán vagyunk és… egy, kettő,három: na innen kezdve már csütörtök!…;
ha pedig ellenkező irányba, nyugatról kelet felé halad, akkor egy nappal "korábbra"
kerül át egy miccentésnyi idő alatt… Érdekes, furcsa, különös – de logikus.
Forrás:Száz kultúrtörténeti kuriózum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése