1696. november 4.

Könnyezni kezd a máriapócsi ikon.




A kegykép és a könnyezések története

A pócsi kegyképet 1676-ban Csigri László máriapócsi bíró készíttette fogadalomból és hálából, a török rabságából történt szabadulásának emlékére. A képet Papp Dániel helybéli görög katolikus lelkész öccse, Papp István festette 6 magyar forintért.

Ezt a bíró nem tudta kifizetni, így az ikont egy tehetõsebb polgár, Hurta Lõrinc vásárolta meg és ajándékozta a templomnak. Valószínûleg õ íratta a kép aljára orosz nyelven a következõ szöveget: .Én, Isten szolgája állíttattam fel a képet vétkeim bocsánatára..

1696. november 4-én, miközben a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, Eöry Mihály pócsi földmûves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon elhelyezett Istenszülõ-ikon mindkét szemébõl bõségesen folynak a könnyek. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlevõket. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bõségesen hullottak.

1696. december 8-án jelent meg Pócson kíséretével a Tisza vidékre vezényelt császári seregek fõparancsnoka, gróf Corbelli tábornok. Megvizsgálta a táblakép épségét, s a lefolyó könnyeket egy kendõvel maga szárította fel. A vizsgálatot másokkal is elvégeztette 300 ember jelenlétében, akik között luteránusok és kálvinisták is voltak. Az egyházi vizsgálatot Fenessy György egri püspök rendelte el. Az 1696. december 26-án megkezdett tanúkihallgatások jegyzõkönyvei 36 katolikus és protestáns tanú egyértelmû vallomását tartalmazzák a könnyezés hitelességérõl. Corbelli tábornok sajátkezû nyilatkozatot küldött az egri püspöknek, a császárnak pedig jelentésében számolt be a könnyezés csodájáról. A kihallgatások jegyzõkönyveinek eredeti példányai a bécsi Szent István-dóm levéltárában voltak, ma a Budapesti Egyetemi Könyvtár Hevenesi-gyûjteményében õrzik õket.

Fenessy György egri püspök engedélyezte a tanúvallomások jegyzõkönyveinek közzétételét, kijelentve, hogy Pócs görög katolikus temploma Mária csodás könnyezésének színhelye volt.

Az esemény híre az akkori viszonyok között is gyorsan terjedt, s hamarosan eljutott Bécsbe. I. Lipót osztrák császár és magyar király a történtek alapján . és felesége, Eleonóra császárné kívánságára . elrendelte, hogy a könnyezõ képet szállítsák a császári városba.

A képet a könnyezés után állandó katonai õrizet alatt tartották a pócsi fatemplomban. A pócsiak mindenképpen meg akarták akadályozni a kép elvitelét, de a császári döntés végrehajtói ellen semmit nem tudtak tenni. A kegyképet 1697. március 1-jén 150 lovas katona sortüze mellett levették az ikonosztázionról. Július 4-én érkezett meg a kegykép Bécsbe, körmenetekkel vitték egyik virágdíszbe öltözött templomból a másikba. Közben Európa keresztény népeinek hadserege Savoyai Jenõ herceg vezetésével török elleni ütközetre készült. A kegyképnek a Szent István vértanúról elnevezett dómba történõ végleges elhelyezése napján, 1697. szeptember 11-én Jenõ herceg Zentánál döntõ vereséget mért a törökökre. Lipót császár 1701-ben Pócsnak adott bullájában maga is tanúsítja, hogy 1697-ben Európa keresztény népeit a pócsi Mária csodatevõ erejébe vetett hit késztette imára, és a bécsiek ennek tulajdonították a gyõzelmet.

Az eredeti pócsi könnyezõ kegykép a bécsi Stephansdom déli oldalhajójának XVI. századi márványbaldachinja alatt, mûvészi oltáron kapott méltó elhelyezést, ahol azóta is nagy tisztelettel õrzik. A gyertyák és mécsesek százai égnek állandóan a kép elõtt.

II. Rákóczi Ferenc 1703-ban 100 pontba foglalta össze a nemzetünket ért fájó jogtalanságokat . a kéziratot az egri káptalani levéltár õrzi. Ennek 90. pontjában sérelmezi a pócsi kegykép Bécsbe szállítását és vissza nem hozatalát.

A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye évekig állt üresen.

Már a kép Bécsbe szállításakor, útközben is számos másolat készült a csodás képrõl, nem is tudni hány darab, mert nemcsak templomok, hanem magán személyek is hozzájuthattak. Hazánkban . többek között . Egerben, Budapesten, Esztergomban (a Bakócz-kápolnában) õriznek egy-egy másolatot. Ausztriában egyébként hét templom birtokol egy-egy képet. Németországban és Svájcban is van néhány másolat. Egy ilyen másolat került az eredeti kép helyére Máriapócson is. 

Sem az eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbiakban  nem könnyeztek, kivéve azt, amelyiket Pócsra visszavittek. 1715. augusztus 1-jén Papp Mihály   a reggeli istentiszteletet végezte, amikor Molnár János kántor észrevette a kép könnyezését. A csodás jelenség hírét futár vitte Kállóba, Bizánczy György helynökhöz. Az augusztus 1-jén, 2-án és 5-én több órán át tartó könnyezést sok százan látták. A könnyezést követõ napokban Erdõdy Gábor Antal egri püspök hivatalosan kivizsgáltatta az eseményt. A szemtanúk vallomásának jegyzõkönyve kétséget kizáróan bizonyítja a könnyezés valódiságát.

Tatai Öreg-tó - vadludak sokadalma

 A tatai Öreg-tó már évszázadok óta kedvelt téli pihenőhelye a vadludaknak.
  Meglepő választásnak tűnhet a félénk vadludak részéről, hogy éppen egy olyan tavon igyekeznek átvészelni a hideg téli hónapokat, amely nem egy védett nemzeti park területén fekszik, hanem egy nyüzsgő város központjában. Mégis, számuk évről-évre jelentős,  akár 30-40 ezer madár is telel évente.



Tatai Öreg-tó Magyarország egyik legidősebb mesterséges tava, amely még a honfoglalás előtt készült az Által-éren épített völgyzárógát segítségével. A tavat a középkorban is használták, és folyamatosan bővítették. A tó és a hozzá tartozó mocsárrendszer a Tatai vár védelmét szolgálta, vizében kezdetben a Dunából származó halakat tárolták.
 Tata a 13-14. században keletkezett nagyobb település, mezőváros a tó körül. Zsigmond és Mátyás királyok alatt Tata királyi birtok, a Tatai vár királyi nyaraló, a török időben végvár. Tata 1727-től az Esterházy család birtokközpontja és a 18. században alakult ki a környék mocsarainak lecsapolásával ma is meglévő tórendszere. Az Öreg-tó maihoz hasonló formáját Mikoviny Sámuel neves vízrendezési mérnök tervei alapján alakították ki 1747-ben. A tó akkori területe ~600 hold (~345 ha) volt az Esterházy uradalom részeként halastóként használták, de voltak a tavon vizimalmok és egy vizi vágóhíd is.

A tó „öreg" jelzője ma egyértelműen időset, régit jelent. Nem így volt ez évszázadokkal ezelőtt, amikor az „öreg" kifejezés inkább nagyot jelentett, ami illik is a 200 ha-os vízfelületre.

Felülete 201,5 ha, térfogata 4,37 millió m³.  

Az Öreg-tó a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek védelmére született un. Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik. A vonuló vízimadark védelméről 1971-ben nemzetközi szerződést írtak alá az iráni Ramsar városában.
Az egyezményhez napjainkig számos (több mint 120) ország, köztük Magyarország 1979-ben csatlakozott. Az őszi-tavaszi madárvonulási időszakban több ezer madár, főleg vadludak, de sirály, réce és egyéb vízimadár is pihen a tavon és a tó közvetlen környezetében.

Állatok - babonák

Általános felfogás a gólyáról, hogy a család, a hűség, az anyai gondoskodás, a bőség szimbólumának tekintették, és már a régi időkben is közkedvelt, nagy tiszteletnek örvendő állat volt.

 Az ókori görögök úgy vélték, hogy a gólyákban az elhunyt emberek lelkei élnek tovább, míg az arab világban a Mekkába eljutni nem tudó elhunytak lelkét vélték felfedezni a gólyában, akinek így madárszárnyon kell megtenni ezt az utat.

Európában szerencsehozóként, tekintettek rá. Régen úgy hitték, hogy akinek a házára gólya telepszik, és fészket rak a kéményre, annak a házát megvédi a villámlástól és a tűztől, gazdagságot és hosszú életet hoz a ház népére. A gólyafészket nem szabadott lerombolni, mert akkor átok sújtotta a leromboló házát.
Az ókori rómaiak Vénusz istennő állatának tekintették a gólyát, aki szerelmet és áldást hoz a gólyafészekkel rendelkező házra és népére; a gyereknek hírül adva, hogy gondoskodniuk kell majd szüleikről.

További népi hiedelmek a gólyáról:

• Akinek a háza udvarán, vagy a ház előtti árokban békát fog a gólya, ott gyermekáldás várható.
• Aki először álldogáló gólyát pillant meg tavasszal, az egész évben lusta lesz, de ez a "csapás" megelőzhető az alábbi mondóka fél lábon történő elmondásával:
  "Gólyát látok, fél lábon állok,
  Aki nem áll fél lábon, Lusta lesz a nyáron."
• Aki repülő gólyával találkozik először, az egész évben szorgalmas lesz.
• Aki földön álló gólyát lát az egész évben otthon marad, aki repülő gólyát lát az egész évben utazni fog.
• A kisbabák, a tó közepén kinyílott vízililiomok között „teremnek”. Oda csak a gólya tud bemenni hosszú lábával, majd hosszú csőrével megfogja a baba hasát, és egy pelenkába beleteszi. Így alakul ki a köldök. A gólya a csőrében összefogja a pelenka csücskeit, felszáll, és annak a háznak az ablakán teszi be a babát, ahol gyermekáldást várnak. Mivel a gólya nem tudja, hogy kisfiút vagy kislányt szeretne a család, így véletlenszerűen dől el a kisbaba neme.

 

A fehér gólya a magyar nép kedvelt madara, de szinte egész elterjedési területén szeretik az emberek, különféle hiedelmek kötődnek hozzá. Több európai nép – például a litvánok – hozzánk hasonlóan a nemzet madarának tartja. Még a finn gyerekeket is a gólya hozza, pedig arrafelé nem fészkel a szerencsehozó madár, s előfordulása is csak alkalmi.

 

 

Vannak közismert, kedvelt madaraink, mint a gólya, a kakukk, de egyik sem tudott oly közel férkőzni az emberek gondolatvilágához mint a fecske. Számtalan dalban, versben, mondókában megénekelték már. A népi hiedelmek hosszú időn keresztül isten madarának tekinteték és nagy tiszteletben részesítették. Mindenhol örömmel nézték ha fészket rakott az eresz alá. Úgy tartották, hogy szerencsét hoz a házra és népére. Nem is csoda, hogy a fecske az ember egyik legkedvesebb madara lett, hiszen oly közelségben éli életét, neveli fiókáit, hogy már szinte ” házi madárnak ” tekinthetnénk, és kedvessége, bájossága semmihez nem hasonlítható.
Tavasszal, amikor a villás farkú füsti fecskék megérkeznek Dél-Afrikai téli szállásukról, gyakran ugyanazt az ereszaljat, istállót keresik meg, ahol tavaly fészkeltek.
A néphit nálunk az isten madarának tekinti. A fecskét nagy előkészületekkel várják tavasszal az egész Kárpát-medence területén. Erdélyben, a Nyárád-mentén nagypénteken a gyerekek kitakarítják az ott hagyott fészkeket és kalácsdarabokat tesznek beléjük. A kalotaszegi gazdák leveszik kalapjukat és úgy köszöntik az első fecskét, és Kisasszony napján ugyanúgy búcsúznak el tőlük.
 . Általános hiedelem volt, hogy ahová a madár fészket rak, az a porta szerencsés lesz. Aki megütötte, vagy megölte a szent állatot, vagy leverte a fészket, azt hamarosan szerencsétlenség érte. Alsófehéren úgy tartották, hogy az ilyen embernek elszárad a keze, Udvarhelyen pedig azt mondták, hogy megmarja a kígyó, míg Jászladányban a nép szerint az isten néma gyerekkel bünteti meg a rongálót. Palóc vidéken azt mondták, hogy a fecske tüzet visz arra a házra, ahol a fészkét leverték.

A mongoloknál megmaradt egy ősi mítosz,  abban azt olvashatjuk, hogy a fecske mentette meg az emberiséget a mitikus íjász nyilától. A korai „kínai” mitológiában - mely nagyon sok hun elemet őrzött meg - a fecske termékenységi szimbólum és egyben az Ég küldötte is.  A sokszor csak feketének emlegetett madár segítette hozzá az egyik ősi, kínai-hun dinasztiát a gyermekáldáshoz. A történet szerint az anya éppen vízben fürdött és fiúért imádkozott. Éppen akkor repült arra egy fecske és a nő szájába ejtett egy tojást. Az asszony azt lenyelte és hamarosan fia született. A motívum nem egyedüli a belső-ázsiai térségben, hiszen hasonlóval találkozhatunk a Kr. u. 2 századi hun rokon népnél, a szienpinél. Tan Si Huaj születése kapcsán feljegyezték, hogy a fentivel nagyon hasonló módon született a nagy hadvezér és államférfi: az anya szájába jég hullott és attól termékenyült meg./forrás: barikád./

 .



A kakukk képes megjósolni, hogy meddig él az ember, ehhez a következő kérdést intézzük hozzá: „Kakukkmadár, mikor lesz a nyár, hány esztendeig élek én?” Ahányat szól a kakukk, annyi évet él a kérdező. Hasonlóan kaphatnak választ az eladósorban lévő lányok, ha férjhezmenetelük évét kérdezik a madártól.

Éjjeli állatokat nappal látni szokatlan, és a hit szerint a természet rendje ellen való, talán ezért is övezi babonás félelem a jelenséget. Sokáig baljós ómennek tekintették, ha bagoly néz be az ablakon, illetve denevér repül a szobába. Nemcsak a bagolyhoz, de a verébhez is kapcsolódtak babonák. Az ókori Rómában úgy tartották, a verebek viszik a halott lelkeket az alvilágba, és balszerencsét hoz, ha egyet is elpusztít valaki közülük 


A Varjú

 

A varjak bámulatos intelligenciával rendelkeznek, és - „unokatestvérükkel”, a hollókkal együtt - sokak szerint ők a legokosabb madarak. Képesek a tevékenységük megtervezésre és az egymás közti kommunikációra. Egyes fajaiknál a kezdetleges eszközhasználatot is megfigyelték. Megtaníthatók a számolásra, valamint egyes szavak, rövid mondatok elmondására. Némelyikük „kiejtése” jobb, mint a papagájoké. Intelligenciájuk ellenére ritkán válnak hobbi vagy háziállattá. Erről elsősorban a kártékonyságuk tehet, ami olykor nagyon sok kellemetlenséget okozhat. Az idők során az emberek számára varjú egyre inkább a mezőgazdasággal, a betakarítással kapcsolódott össze, Franciaországban még ma is fesztivált szentelnek e madárnak. A velük élő paraszt emberek számára a varjak többek voltak, mint egyszerű madarak, a beszélőképességük és az emberekhez való kötődésük miatt egyesek „tollas embereknek” nevezték őket.

E figyelemre méltó madarak világszerte szerepelnek a legendákban és mítoszokban. Bölcsességük, intelligenciájuk okán gyakran álltak az ősi istenek, mitológiai királyok szolgálatában. Akárcsak a hollók, a varjak is az isten, a halál vagy a katasztrófa hírnökei. Kínában a fekete varjú a gonoszságot és a rosszindulatot testesíti meg, míg a vörös vagy aranyszínű a Napot és a gyermeki kegyességet reprezentálja. A mitikus ábrázolásokon a napot gyakran egy háromlábú varjúval jelenítették meg, mivel a három a fény és a napot megtestesítő istennő száma volt. A japán sinto vallásban a szent varjak az istenek hírvivői. A zsidó hagyomány a halál madarának tekinti, míg a keresztényeknél a magányt jelenti, valamint a Sátánt szimbolizálja. Azt mondják, hogy csak egyszer választ párt magának, ezért a hűség kifejezője is. E monogám természetük lehet az oka annak, hogy az esküvői ünnepségeken szokás volt két varjat elengedni. Ha a madarak együtt maradtak, az annak a jele volt, hogy a házaspár is hosszú ideig kitart egymás mellett, ám ha a repülés közben elváltak, ugyanezt prognosztizálták a fiatalok esetében is. (Egyes helyeken az előrejelzésre varjak helyett galambokat használtak.)

Egykoron azt hitték, hogy a madarak viszik a lelkeket a mennyországba, vagy a túlvilágra. Mivel a madarak repülnek, kézenfekvő volt ezt a gyakorlatot hozzájuk társítani. Ha pedig a madár berepült a házba, arra gondoltak, hogy a madár a házból kíván egy lelket magával vinni a halálba. Számos kultúrában a varjakat és a hollókat tekintették a lelkek hordozóinak. A halállal való összekapcsolásuk valószínűleg onnan ered, hogy a varjakat gyakran láthatták, hogy a csatamezőkön, vagy a temetőkben emberi és állati maradványokkal táplálkoznak.

E madarak és a hozzájuk tapadó babonák szerepet kaptak az emberek mindennapjaiban is. A varjakat már a régi római idők óta jövendölésre használják. A ház körül köröző varjakat általában nem tekintik jó ómennek. A varjúcsapat egy közelgő harc vagy nagy katasztrófa bekövetkeztére figyelmeztet. Egy magányos varjú megjelenése, egyetlen ember halálát hirdeti. A haláleset abban a házban várható, amelyik fölött a varjú látható. A negatív babonás megítélésükből fakadóan, a varjak a népi hiedelemben jó ismerői a boszorkányoknak.

A walesiek szerint, ha egy varjú keresztezte az útjukat, balszerencsét jelentett. Ha viszont két varjú repült át előttük, a szerencse megfordulását jelezte. Az Egyesült Államok keleti partján található New England állam lakói számára viszont a balra elhúzó két varjú a balszerencse egyértelmű jele volt. A jóslás érdekében gyakran megszámlálták a varjakat. Egy régi angolszász népi rigmus szerint egy varjú rosszat jelent, a kettő viszont szerencsét hoz. A három varjú egészséget, a négy jómódot jelez, az öt varjú azonban betegséget, a hat pedig halált jelent.

Indiában a varjúkárogás vendégek érkezését jelzi előre. Másutt jelentéssel bírhat a károgás ideje és a károgások száma is.

Az angoloknál döglött varjat találni az úton jó szerencsét jelez, viszont a templomkertben látott varjak valamilyen szerencsétlenség vagy katasztrófa hírnökei. Egy régi francia mondás szerint a gonosz papokból hollók, míg a rossz nővérekből szarkák lesznek. A görögök az elviselhetetlen embertársukat a „Menj a varjakhoz!” szavakkal küldték a pokolba. Az írek viszont az elszalasztott lehetőséget kapcsolták össze e madárral. A jól ismert „eső után köpönyeg” mondásunknak náluk a „mehetsz érte a varjak után” felel meg. A régi rómaiak pedig, ha valamit megoldhatatlannak tartottak, azt mondták, hogy olyan ez, mintha a varjú szemét kellene kiszúrni. Azt pedig, hogy a varjak miért oly csendesek a nyár közepén, amikor levedlik régi tollruhájukat, a francia parasztok régen azzal magyarázták, hogy titokban a fekete tollaikkal kívánnak adózni a Sátánnak.

A koreaiak szerint, ha kora reggel iskolába vagy munkahelyre menet varjakat lát az ember, az egész napja balszerencsés lesz. A pechsorozat legalább egy napig fog tartani. Sri Lankán, ha egy varjú átrepül a ház fölött, az annak az előjele, hogy a bennlakók közül valakinek el kell távoznia. Ha a háztetőn egy varjú károg, jó hírek várhatók; ha a ház előtt károg, látogatók jöttére lehet számítani.

Az álomfejtők úgy vélik, hogy varjúval álmodni, csalódást jelent mindenben, bánatra, balszerencsére figyelmeztet, sőt halált is jelezhet. Ha varjúkárogást hall, akkor mások rossz tanácsára hallgatva vagyonvesztésre számíthat az álmodó. Fiatalember számára viszont azt jelzi, hogy egy asszony, aki kiszemelte magának, hamarosan elcsavarja a fejét.

Halottak napján

Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
Kiknek őrizgetjük szellemét,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól,
Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból,
Aki barát, de lehet még ellened is,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Égig érjen a fény, és mi úgy szeretnénk,
hogy sohase múljon el.
Égig érjen a fény egész életünkön át,
hogy nyithassa két szemét, ki mindig erre várt.

Mindazokért, kik ma egyedül ülnek a járdán,
Kikre család, gyermek, otthon rég nem vár már,
És mindenkiért, aki nem lehet itt,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, akik nem vették még észre,
Örök bilincs kell minden fegyvert fogó kézre
És mindenkiért, aki nem hiszi ezt,
Mindenkiért egy-egy gyertya égjen.

   Demjén Ferenc    Gyertyák
 

Körösfői Kriesch Aladár
Halottak napján 1910

Jan Vermeer van Delft

Leány gyöngy fülbevalóval (vagy Turbános nő)...sejtelmes varázsa miatt észak Mona Lisájának is nevezik ezt a képet.

 Festője Jan Vermeer van Delft, aki Rembrandt mellett a 17. század legnagyobb holland festője volt.

Vermeer egyedülálló és magányos jelensége a holland festészetnek.1632. október 31-én született Delft városában.

Műveit sokáig csak kortársai ismerték el, majd évszázadokig névtelenség kísérte, csak a 19. század közepén, 1842-ben fedezte fel őt Théophile Thoré-Bürger (1807–1869) neves francia művészettörténész.  

Vermeer a képzőművészet legfőbb feladatának azt tekintette, hogy az élet tovatűnő pillanatait megragadja. Azt a másodpercet örökíti meg, amikor a kéz a kancsó után nyúl, hogy felemelje, vagy amikor a hangszer fölött tétovázik, hogy melyik hangot üsse le. Az időben helyezi el a cselekményt, ezért festményein nincsenek hűvös, sima felületek, minden lüktet. A fény jeleníti meg ezt a nyüzsgést, a felületek remegését, de magát a fényt, annak sugarait nem érzékeljük.

Fő műve Delft látképe, amely a várost Schie folyó túlsó partjáról ábrázolja. Lenyűgöző hatása színeiben, a fénytől áradó festőiségében, a háztetők ritmikus tagolásában, az évszázados mozdulatlanságban, nyugalomban, a mindenen elömlő csendes békében rejlik. Az impresszionisták a plein-air festészet korai előfutárának tartják.

Forrás: Wikipédia

Természeti katasztrófák

A természeti katasztrófákkal szemben az ember kiszolgáltatott, kialakulását, bekövetkezését nem, vagy csak 
ritkán tudja megakadályozni, tehát az emberi tevékenységtől függetlenül, a természet erőinek hatására elemi csapásként fordulnak elő.
 Bekövetkezésük, kialakulásuk részben előre jelezhető, pl. árvíz, belvíz, másrészt nem. 

A  Sandy hurrikán

 

Közel 60 millió ember rettegte át a keddre virradó éjszakát az Egyesült Államok keleti partvidékén, ahol magyar idő szerint hajnali 1-kor ért partot a pusztító Sandy hurrikán. A vihar ugyan nem váltotta be a legsötétebb félelmeket, és nem változott szuperviharrá, de 150 kilométeres széllökéseivel így is hurrikánokat megszégyenítő pusztítást végzett.

 

Természeti katasztrófák, melyek átírták a történelmet

 

Az emberi történelem legtöbb halálos áldozatot követelő földrengés

természeti katasztrófája 1556. január 23-án történt., a sűrűn lakott   virágzó Shensi tartományban (érezni azonban további 9-ben lehetett) 

 

Városok váltak a földdel egyenlővé több száz kilométeres körzetben. 

A geológiai kutatások a Richter-skálán körülbelül 8-as erősségű  

 földrengést valószínűsítenek, amelynek következtében 830 ezer ember halt meg. 

 

Az 1970. november 8-án kialakult, Bhola névre keresztelt vihar a történelem legtöbb halálos áldozatával járó vihara. A közel 185 km/órás átlagos szélsebességgel kísért vihar, a Gangesz bangladesi deltájában több mint 500 ezer halálos áldozatot szedett.  

2004. december 26-án több mint 200 ezer ember életét követelte a cunami, amely egyik pillanatról a másikra letarolt mindent Indonéziától egészen Szomáliáig. A történelem legnagyobb emberáldozatot követelő szökőárja, Szumátra szigetén, Thaiföld és Malajzia partjain, a Maldív-szigeteken, Sri Lankán és India délkeleti partjain is pusztított. Az ok egy az óceánban kialakuló pusztító erejű földrengés volt 240 kilométerre Szumátra szigetétől. Percekig tartott, és akkora ereje volt, hogy a Föld forgását is felgyorsította. 

 

A pusztító erejű földrengés Kína nyugati részén, Szecsuán tartományban történt 2008. május 12-én magyar idő szerint 08:28:04-kor. A földrengés erőssége a Richter-skála szerint 7,8-as volt. Epicentruma Csengtutól, Szecsuán székhelyétől 92 kilométerre nyugat-északnyugati irányban volt, a föld felszíne alatt 26 kilométerrel. A rengések a környező országokban is érezhetők voltak. Megközelítőleg 69 ezer ember vesztette életét, 368 ezer 545 ember megsérült, 18 830 ember eltűnt.  

A vulkáni tevékenység során létrejött sziget Indonéziában, Jáva és Szumátra között található. A Krakatau 1883 augusztusában a történelem leghatalmasabb vulkánkitörését produkálta: 25 köbkilométernyi hamut lövellt a levegőbe, a robbanás zaját több ezer kilométerre, Ausztráliában is hallani lehetett. A robbanás a sziget kétharmadát megsemmisítette. A kitöréskor a levegőbe került gázok és a láva 36 ezer embert ölt meg, lerombolt 165 falut. A kitörést követő szökőár végigsöpört a Csendes- és az Indiai-óceánon, hatalmas pusztítást végzett Afrikában, Latin-Amerikában és Mexikóban. Az árhullámot 32 óra elteltével a La Manche csatornában is érzékelni lehetett. 

 

A szigeten számos vulkánt található, ezek egyike a Mont Pelée, amelytől 9 kilométerre, délre húzódott a csendes kikötőváros, Saint Pierre. A vulkán 1902-ben váratlanul működésbe kezdett. Április 23-án a városban és a környékén erős kénszag terjengett, az ezüsttárgyak megfeketedtek. A pánik azonban csak május 5-én tört ki, amikor a krátertó forró vize a magával sodort iszappal, szikladarabokkal és fatörzsekkel együtt mindent megsemmisítő faltörő kosként dübörgött végig a Riviere Blanche völgyén. Két perc alatt érte el a 32 ezer lakosú várost, melyet teljesen elpusztított. 

A kolumbiai Nevado del Ruiz 1985. november 13-án tört ki. A lávafolyások elolvasztották a havat és a jeget a csúcson. Az olvadék több völgyön folyt le a hegyről számos települést eltüntetve. A kitörés halottainak száma összesen 25 ezer, valamint ötezer sebesültet és rengeteg megsemmisült épületet hagyott maga után a zabolátlan természeti erő. A helyiek sokszor találnak emberi maradványokat mind a mai napig. 

 

A Katrina 2005. augusztus 23-án alakult ki a Bahama-szigetek térségében. Gyenge, 1-es fokozatú hurrikánként érte el Floridát, ahol még nem okozott igazi károkat, ám a Mexikói-öböl meleg vize fölé érve azonban gyorsan megerősödött, és így érte el 2005. augusztus 29-én a Mississippi torkolatvidékét Louisiana államban. A következő napokban a maximális ötös fokozatot elért trópusi ciklon hatalmas árvizet okozott, ami közvetlenül 1500 ember halálát okozta. A vihar visszaduzzasztotta a Mississippi-t, a hatalmas víztömeg szinte teljes New Orleans-t romba döntötte. 

A történelem legveszedelmesebb tornádója 1925. március 18-án érkezett Missouriba. A neve "három állam tornádója" (Tri-State Tornado) lett, mert Missouri keleti részén, Illinois déli részén és Indiana délnyugati részén haladt keresztül, és több mint 350 kilométert tett meg. A három órán át tomboló "kegyetlen" tornádó 695 ember halálát okozta, 2027 sebesültet hagyott hátra, és 15 ezer otthont rombolt le. 

 

Az egyik leghírhedtebb magyar természeti katasztrófa. A megáradt Tisza csak a város legősibb, legkiemelkedőbb része, a Palánk környékét hagyta szárazon. 36 200 holdnyi terület került víz alá, és 146, más számítás szerint 151 emberéletet követelt a 75 ezer lakosból áldozatul. A víz majd csak három hónap múlva, szivattyúzások segítségével kezdett apadni. 5 ezer 458 ház összeomlott, épségben csak 265 maradt. Az épen maradt házak leginkább a belváros kőépületei voltak. Mintegy 60 ezer ember vált hajléktalanná.

 

/Forrás: Kiskegyed 2010.Természeti Katasztrófák/

1884. november 1-én döntés született a világ időzónákra való felosztásáról

A Föld időzónákra oszlik, amelyeken belül mindenhol azonos időt mérnek. Az időzónák alapjául a greenwichi idő (Greenwich Mean Time, UTC) szolgál, amelyhez a 0° hosszúsági foktól nyugatra kivonva, keletre hozzáadva az időzónát jellemző eltérést megkapjuk az időzónában mért időt.

Összesen 39 időzóna létezik (UTC-12-től UTC+14-ig), amelyek többsége egész órával tér el az UTC-től. Két időzóna között általában egyórás eltérés tapasztalható, ám akadnak ennél nagyobb eltérések is, mint például a kínai-afgán határon lévő 3 és fél órás ugrás. A legnagyobb eltérést azonban a Csendes-óceán közepén húzódó Dátumválasztó jelenti, melynek két oldala között 24 órás eltérés mutatkozik, tehát ezen átutazva keletről nyugatra (Ázsia felé) 24 órával előre, nyugatról keletre (Amerika felé) 24 órával vissza kell állítani.

1884. november 11-én  döntés született a világ időzónákra való felosztásáról. A kezdő délkört Greenwichben /Anglia/ jelölték ki.

Washingtonban, a Nemzetközi Meridián Konferencián, 25 nemzet képviselője hozta meg a döntést. 

Érdekességek:

A zónaidők a UTC-től általában egész órában térnek el, ritkábban az egészhez képest fél óra, két esetben pedig negyed óra eltérés van.

Elméletileg 24 időzónának kellene lennie, a valóságban azonban 40 van.

A másodperc számértéke mindenütt azonos.

  Kínában egyetlen zónaidőt használnak.

Sok országban és országrészekben nem használnak nyári időszámítást. Ilyen esetben nyári időszámításkor ezen országokhoz a nyári időszámítást használó országok 1 órával „közelebb” kerülnek.