"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
2012. november 1., csütörtök
Jan Vermeer van Delft
Leány gyöngy fülbevalóval (vagy Turbános nő)...sejtelmes varázsa miatt észak Mona Lisájának is nevezik ezt a képet.
Festője Jan Vermeer van Delft, aki Rembrandt mellett a 17. század legnagyobb holland festője volt.
Vermeer egyedülálló és magányos jelensége a holland festészetnek.1632. október 31-én született Delft városában.
Műveit sokáig csak kortársai ismerték el, majd évszázadokig névtelenség kísérte, csak a 19. század közepén, 1842-ben fedezte fel őt Théophile Thoré-Bürger (1807–1869) neves francia művészettörténész.
Vermeer a képzőművészet legfőbb feladatának azt tekintette, hogy az élet tovatűnő pillanatait megragadja. Azt a másodpercet örökíti meg, amikor a kéz a kancsó után nyúl, hogy felemelje, vagy amikor a hangszer fölött tétovázik, hogy melyik hangot üsse le. Az időben helyezi el a cselekményt, ezért festményein nincsenek hűvös, sima felületek, minden lüktet. A fény jeleníti meg ezt a nyüzsgést, a felületek remegését, de magát a fényt, annak sugarait nem érzékeljük.
Fő műve Delft látképe, amely a várost Schie folyó túlsó partjáról ábrázolja. Lenyűgöző hatása színeiben, a fénytől áradó festőiségében, a háztetők ritmikus tagolásában, az évszázados mozdulatlanságban, nyugalomban, a mindenen elömlő csendes békében rejlik. Az impresszionisták a plein-air festészet korai előfutárának tartják.
Forrás: Wikipédia