Az elsüllyedt város - legendák

 

Britannia nyugati partjai mentén még napjainkban is számos legenda él olyan elsüllyedt földterületekről, amelyeket a tenger nyelt el, ezzel elpusztítva az ott létrehozott városokat. A történeteknek azonban bizonyítható, hogy van valóságalapja.

Az elsüllyedt területek a Land's End-hegyfok és a Scilly-szigetek között terültek el, mielőtt elnyelte őket volna a tenger. A franciaországi bretagne-i partvidéken már a XII. század óta hasonló történeteket lehet hallani. A legismertebb monda Kêr-Is városának története, ami feltehetőleg a napjainkban a Douarnenez-öböl mélyén elterülő egykori településről szól. A város gátakkal védett területen épült egykoron, s a történet szerint egy Gradlon nevű király birodalma volt. Dahut, a király leánya azonban szövetségre lépett az ellenséggel s a zsilipgátak kulcsait ellopva elárasztotta vízzel apja birodalmát, ő maga pedig lóháton menekült el. A bretonok annyira hittek ebben a történetben, hogy még ma is őrzik a hagyományt, miszerint a guéodet-i Miasszonyunk-kápolnában állandóan égnie kell egy gyertyának, nehogy egy közelben lévő kút elárassza a környéket.

A fehér lovon vágtázó férfi
William Worcester említi meg először a cornwalli földdarabot, mely a XV. század során süllyedt el. A St. Michael's Mount és a Scilly-szigetek között fekvő terület úgyanis olyan hatalmas volt állítólag, hogy teljes erdők, száz hektárnyi területek és 140 templom is eltűnt a föld felszínéről. Richard Carew régész később megállapította, hogy az elsüllyedtnek hitt rész Lethowsow. A környékbeli településéken él egy monda, miszerint az elsüllyedt városból csak egy ember menekült meg a nagy áradáskor, egy fehér lovon vágtázó férfi. A helyiek hiedelmét több tény is alátámasztja. A közelben található Seven Stone neve a cornwalli nyelven Tregwa, azaz lakhely, sőt a halászok többször is húztak már ki ablakokat, illetve ajtókat a tengerből.

A tenger hódítása
Persze az valószínűtlen, hogy az egykori kelta világ nagy részét víz árasztotta volna el, de a régészeti leletek tanúsága szerint a római korban egy részt visszahódított a tenger. Az oceanográfusok szerint a Britannia körüli talajsüllyedés és leszakadás a korai vaskorban ment végbe, ám a folyamat nem volt váratlan, hisz a pusztulás fokozatosan következett be.

forrás: femcafe.  

Kelta-világ

Hogy kik azok a kelták? Gondoljunk Stonehenge köveire és a druidákra, vagy a gall harcosokra, akik Róma ellen vették fel a harcot! A kelták bámulatos ősi kultúrája tele van túlvilági lényekkel, manókkal és varázslókkal; rettentő harcosokkal és nagy hősökkel. Ezek a rendkívüli ékszerészek és fémművesek nagy szárazföldi vándorlásai során átszelték az egész európai kontinenst Írországtól a Fekete-tengerig. Végül Róma állította meg őket – vagyis a gallokat, ahogy az Örök Városban hívták őket.

A Kr. e. 5. századtól jött létre a kultúrájában, nyelvében, gazdaságában egységes kelta világ. A legnagyobb egységes szállásterületük a mai Franciaországban jött létre. Ugye, mindenki hallott már a „gall kakasról”, Asterixről és Obelixről? Végül maga Julius Caesar volt az, aki alávetette a kelta népeket a Római Birodalomnak; de a Brit-szigeteken, a távoli Walesben és Írországban sokáig függetlenek tudtak maradni még.

A keltáknak köszönhetjük azokat a monumentális kőépítményeket, amelyeket ma is megcsodálunk (dolmenek és menhirek). Az Artúr király és a Kerekasztal lovagjainak mondaköre a kelta és a keresztény mitológia keveredése számos fantasztikus szereplővel és tárggyal (mint Merlin, a varázsló, vagy Excalibur, a csodakard).

Forrás: Simon László: Kelták és vikingek