Trianon 1920. június 4. Magyarország feldarabolása

A diktátum okozta nemzeti tragédia mélységét és méreteit csak akkor érzékeljük igazán, ha a számok tükrében vizsgáljuk a történteket. Íme:

A történelmi Magyarország 282 870 négyzet km területéből, 103 093 Romániához, 61 633 Csehszlovákiához, 62 092 a Szerb- Horvát- Szlovén királysághoz, 3965 Ausztriához és 589 Lengyelországhoz került. Megmaradt 92 963 négyzet km. Az 1910-ben még 18 264 533 főt számláló ország lakóssága, 7 615 117-re csökkent. Több mint 3,3 millió magyar rekedt az országhatárokon kívül. Ebből 1 662 000 Erdélyben, Partiumban és Kelet- Bánságban, 884 000 Felvidéken, 561 800 a Vajdaságban, Szerémségben és Muramelléken, 183 000 Kárpátalján, 26 200 pedig Őrvidéken élt.

Az új határvonalak meghúzásakor, a vasúthálózat 62,2%-át, a kiépített utak 64,5%-át, hajóútjainak 64,4%-át elveszíti. A termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. Megfosztották az összes szén, arany, ezüst, réz, valamint sóbányájától és vízierőműveinek nagy részétől is. Falvakat szeltek ketté, 52-őt a román , 22-öt az osztrák, 76-ot a csehszlovák, 71-et pedig a jugoszláv határon. Több mint 100 falut és várost a közlekedési és vízszolgáltatási lehetőségektől vágtak el. Az ország területi megcsonkítása mellett a békediktátum csupán 35 000 főben állapította meg a magyar haderő létszámát és jóvátétel fizetésére kötelezte Magyarországot.

Ezek csak a fizikai, számokban kifejezhető következményei, melyek nem tükrözik a történteknek okozta, máig tartó lelki traumát. A kisemmizett, szétszakított és elüldözött családok százezreinek tragédiáját. A nemzet egészének bánatát. 

Budapesti Víz Világtalálkozó

Harmadszor rendezi meg   a Budapesti Víz Világtalálkozót. Magyarország.

A víz kincs, a víz érték! A világ számos országában embert próbáló feladat a napi vízadag előteremtése is.

 Jelenünk és az eljövendő generációk sorsa többek között azon is múlik, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket.

Az aradi vértanúk napja

A császári haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a  szabadságharc bukása után kerültek az osztrákok fogságába.

Ők a nemzet vértanúivá váltak:
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly,
Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

Ugyanezen a napon végezték ki Pesten Magyarország első felelős kormányának miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost.


Ady Endre: Október 6.

Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre,
Hol megváltott - hősi áron -
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.

Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsucsókja;
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.

Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szivünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet;
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom.

Október a látás hónapja

Az emberi test felfoghatatlan csodái közé tartozik a látás, a szem működése, összetettsége. Az ember évszázadokig nem is tudott mit kezdeni a látásproblémákkal, majd rájött, hogy különböző segédeszközökkel korrigálhatja a fénytörést, s így javíthatja legfontosabb érzékszervünket. A 20. század végéig kellett várnunk, hogy megtaláljuk a megfelelő technikai eszközöket a tökéletes látáskorrekcióhoz.

A szem a legfinomabb és legérzékenyebb szervünk, melyet a legtöbbet használunk a nap folyamán, így könnyen elfárad. A szemfáradtság gyakori.

A szem naponta átlagosan 300 ezerszer végez mozgást. Ezek lehetnek lassúak, például, amikor olvasáskor a sorokat követed, de lehetnek villámgyorsak is, amikor az autóablakban elsuhanó tájat figyeled. Az összes napi mozgást mindössze hat izom végzi, melyek magát a szemgolyót is mozgatják, valamint a látás élességéért felelnek.

És akkor még nem is beszéltünk azokról a káros behatásokról, melyek a test legfőbb és egyben legérzékenyebb érzékszervét, a szemet érik. Az erős napfény, a mesterséges fények, a számítógépek sugárzása, a tévében látható villogó fények, a szél, vagy éppen a szennyezett városi levegő és a por, mind-mind igénybe veszik, fárasztják és rontják az ember látását. 

A gyakran éjszakába nyúló számítógépezés könnyen a szem fáradásához, később pedig szemszárazsághoz vezethet. Mit tehetünk a szemfáradtság elkerülése, illetve a kialakult, kellemetlen tünetek kezelése érdekében?
A szemfáradtság elsődleges oka egyértelműen a modern életvitel: a szem túlterheltségének legfőbb előidézője a számítógépes munkavégzés, amelynek során gyakran sokkal többet kell egyhuzamban néznünk a monitor képernyőjét, mint amennyit szemünk még a kifáradás jelei nélkül is tolerálni képes.
A számítógép monitorján nem ugyanúgy jelennek meg a betűk, mint egy nyomtatott lapon: tudatosan észre sem vesszük, de itt nem olyan kontrasztosak a színek, és a képpontokból összeálló betűk formája is kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban. A szem nem képes tartósan élesre állítani a monitoron nézett képet, az élesség megtartásához ezért rövid időközönként újra és újra fókuszálnia kell, ami állandó megterhelést jelent a szem belső izmainak.
A szemfáradtság kialakulásában szerepet játszó másik fő tényező, hogy a képernyő előtt ülve hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni: ismert, hogy ha a szem megerőltetése nélkül a távolba meredünk, akkor átlagosan huszonkétszer pislogunk percenként. Olvasás közben ez az érték tízre, a monitor előtt ülve viszont mindössze nyolcra csökken, ami negatívan befolyásolhatja a szemfelszín természetes egyensúlyát. Ennek oka, hogy a szemfelszínt borító vékony folyadékréteg, a könnyfilm egyensúlya megbomlik.


A túlzott számítógép-használaton kívül a szemfáradtság további lehetséges okai között szerepelnek az olyan - részben módosítható - életmódbeli tényezők, mint a túl sok TV-nézés (sötétben, megfelelő világítás nélkül), a hosszabb ideig tartó folyamatos autóvezetés, a túl száraz szobai levegő, a légkondicionált helységekben való egész napos tartózkodás, a légszennyezettség és a cigarettafüstös levegő, és a kontaktlencse-használat is okozhat szempanaszokat.

Természet ajándéka - gesztenye

A monda szerint Magyarországon a szelídgesztenye Mátyás király idejében, a XV. században vált ismertté. Beatrix királyné hozta magával Itáliából. Ekkor vált Mátyás király kedvenc ételévé a gesztenyével töltött kappan, azaz a gesztenyével töltött kakas. A palotában a gesztenye kedvelt csemegének számított, sütve és mézzel ízesítve fogyasztották.

A néphagyomány szerint Károly Róbert király öt szelídgesztenye-erdőt telepített Nagymarosra.

Nagybányán a szelídgesztenye volt az a nemes gyümölcs, amellyel a város tanácsa az erdélyi fejedelmeknek és magasabb beosztású főuraknak igyekezett kedveskedni. A feljegyzések szerint a város ebből a ritka gyümölcsből ajándékozott 1642-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek is.

A szelídgesztenye Közép- és Dél-Európában ősidők óta él, és az itt élő embereknek már a történelem előtti időkben is fontos táplálékát képezte. 

A rómaik úgy vélekedtek, hogy az ember számára ott vannak meg az optimális életfeltételek, ahol a szelídgesztenye megél.

Nincs szebb őszi dekoráció a lakásban, mint néhány maréknyi vadgesztenye..

A vadgesztenyéhez köthető népi hagyomány  az a hiedelem is, hogy aki gesztenyét hord a zsebében, azt elkerüli mindenféle betegség...

- ha a házunkba/lakásunkba/ beviszünk friss gesztenyét az ártó erőket kirekeszti! A vadgesztenyében rengeteg fontos vegyület található meg, ilyenek például az ecetsav, kámforolaj, karotin, C- és K-vitamin, katechol, keserűanyag, kolin és még folytathatnánk... A vadgesztenye több más jótékony tulajdonsága mellett    sikerrel alkalmazható még visszér és ízületi gyulladásra, sérülés utáni ödéma felszívódására, vénás trombózisra és visszeres lábszárfekélyre, valamint a vénás és hajszálér-keringési elégtelenség kezelésére is. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhetőnek nyilvánította és felvette a kihalással fenyegetett fajokat tömörítő vörös listára a közönséges vadgesztenyét, írja a BBC. Az IUCN közleménye szerint a vadgesztenye egyike annak a 400 Európában őshonos fafajtának, amit a kipusztulás fenyeget. A fák nélkülözhetetlenek a földi élet szempontjából, az európai fák pedig diverzitásukból kifolyólag élelmiszerforrásként és menedékhelyként szolgálnak számtalan állatfajnak, köztük a madaraknak és a mókusoknak, ráadásul kulcsfontosságú gazdasági szerepük is van

Idősek világnapja

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává.

Október elseje az idősek világnapja. Ebből az alkalomból köszöntjük mindazokat az embereket, akik hosszú élet munkáját, tapasztalatait tudják maguk mögött.
Segítségükkel ápoljuk a hagyományainkat, száll generációról –generációra a sok tudás.


"Ostoba piktor az idő, mentél tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt" /Jókai Mór/

"Az ember akkor öregszik meg, mikor mosolyog azon, amin valaha sírt, és nevet azon, amiért valamikor
a fogát csikorgatta. /Móra Ferenc/

 Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.” /Sütő András/

Legszebb őszi hónap az október!

 A levelek ezer színben játszanak, az októberben  még ott van a napfény melege.

Az európai népek körében az október - hasonlóan a szeptemberhez - elsősorban a betakarítás, a szüret időszaka, de számos egyéb mezőgazdasági tevékenységre is ilyenkor kerítenek sort.
A régi római év 31 napból álló, nyolcadik hónapja a latin „octo” (nyolc) szóból kapta nevét, és csak Julius Caesar óta - a január és február hónapok beszúrását követően - lett a tizedik a hónapok sorában. Mivel - a szökőévek kivételével - október elseje az év 274. napja, e hónap a hét ugyanazon napján kezdődik, mint a január.

Nálunk régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték.

Az októberi időjárás és egyéb jelek megfigyelése alapján az évszázadok során számos népi regula alakult ki. Az angolszász népek szerint, ha októberben sokat esik az eső, szeles és ugyancsak esős december várható; a meleg október, hideg februárt, a fagyos, szeles viszont enyhe januárt és februárt jelez. Ha az októberi telihold fagymentes, a következő holdtöltéig sem várható fagy. A következő év márciusának időjárása pont olyan lesz, mint amilyen az októberi volt. Ám nemcsak az októberi időjárás, hanem egyes vadon termő bogyók megfigyelése is segíthet az előrejelzésben. Minél fényesebben pirosló galagonyát és hecsedlit látni a sövényeken, annál több fagy és hó lesz az elkövetkező télen. A mi népi időjósaink az októberi kövér nyulakból hosszú télre, nagy hóra számítottak, a fákról nehezen lehulló falevelekből kemény hideget, s a következő évben sok hernyót és kevés gyümölcsöt jövendöltekA hónap ismertebb jeles napjai sorában október 4-e, a szegények pártfogójának, a ferences rendet megalapító Assisi Szent Ferenc ünnepe az első. Amikor rá emlékezik a keresztény világ, a vidéki emberek kotlóst ültetnek, s hogy a csirkék el ne pusztuljanak, a gonosz szellemek távol tartására nyírfaágat tesznek a fészekaljba. E nemes szenttől sokan remélnek vigaszt, patrónusa többek között a magányosan haldoklóknak, az állatoknak, a madaraknak, a környezetnek és a környezetvédőknek, a családoknak, a kárpitosoknak és tapétakészítőknek, valamint az állatkerteknek.

A hónap 6. napján a karthauzi rend alapítójára, a kölni Szent Brúnóra (1030 körül – 1101. október 6.) emlékezik a keresztény egyház. Brúnó már fiatalom papi pályára készült, felszentelése után a Reimsi Katedrális kanonokja és a káptalani iskola tanára lett. Igen széles körű egyházi és világi műveltségre tett szert, számos tanítványa volt, köztük a későbbi II. Orbán pápa is.

Október 11-e - mely a naptárreform előtt Szent Mihály napja volt - elsősorban a britek számára nevezetes, ugyanis a néphiedelem szerint ezen a napon a Sátán levizeli és összeköpködi a szederbokrokat, ezért október 10-e után a szeder már nem ehető. A legenda szerint a Lucifer haragját e növény iránt az váltotta ki, hogy amikor október 11-én Mihály arkangyal seregei a mennyei háborúban győzedelmeskedtek felette, a harc során egy szederbokorba esett, mely csúnyán összekarmolta őt.

A hónap közepén, 15-én van Avilai (Nagy) Szent Teréznek az ünnepe, aki a sarutlan karmelita rend reformátoraként kortársa és honfitársa volt Loyolai Szent Ignácnak, a jezsuita rend megalapítójának. Az anekdota szerint 1582-ben Alba de Tomes-ban halt meg az október 4-éről (a naptárreform miatt) október 15-ére virradó „hosszú” éjszakán. Szent Teréz napja nálunk hagyományosan a szüret kezdete. Ez a nap a Bácskában és a Bánságban egykoron dologtiltó nap volt, amikor az asszonyok nem moshattak, és kenyeret sem süthettek.

Három nappal később, 18-án Szent Lukács evangélistára emlékezik a katolikus világ. Őt tartják az Újtestamentum harmadik (Lukács evangéliuma) és ötödik (Az apostolok cselekedetei) könyve szerzőjének. A Biblia azt írja róla, hogy orvos volt, ezért a doktorok és a sebészek, valamint a kórházak és a gyógyfürdők védőszentjeként tisztelik. A keresztény hagyomány szerint o volt az első ikonográfus, lefestette Szűz Mária, Péter és Pál képeit, emiatt a művészek pártfogójának is tekintik.
Lukács neve napját Angliában helyenként „Kutyaverő nap”-nak nevezik, ugyanis - állítólag ezen a napon - a kutya megette a szentelt ostyát, ezért egyes helyeken, például Yorkban, büntetésként a kutyákat rendszeresen elverték. Ugyanakkor Velencében a „San Luca, El ton va te la zuca” mondás járta, vagyis az, hogy a „Tökök megposhadnak Szent Lukács napján.”

Nálunk, ha Vendel napján, október 20-án állatvész ütötte fel a fejét, régen azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. A 7. században élt ír királyfi, Szent Vendel az állattenyésztő gazdák és a pásztorok védőszentje.

Október 21-én a pogány hunok ellen vívott harcban, 383-ban Kölnben mártírhalált szenvedett, a középkorban nagy kultusznak örvendő, Szent Orsolyának és 11 szűz társnőjének van az ünnepe. Úgy tartják, hogy ha Orsolya napján szép az idő, akkor karácsonyig olyan marad, sőt az egész tél kellemes lesz.

Október 25-e a II. Vatikáni Zsinatig az ikerszentek - Crispin és Crispian - ünnepe volt. A legenda szerint a 287 körül Maximiar Hercules uralkodása alatt, Soissons városában vértanúhalált szenvedett szentek cipészként keresték kenyerüket. Noha a létezésükre nem találtak elegendő bizonyítékot, ezért 25-e ma már csak fekete betűs ünnep, mindazonáltal védőszentjükként tisztelik őket a foltozóvargák, bőrkesztyű- és cipőkészítők, a bőrdíszművesek és a takácsok.

Október 26-a régen időjárásjelző nap volt, a Dömötör napi hideg szélből, kemény telet jósoltak. Dömötört, a keleti egyház szentjét, a juhászok pártfogójának tartják.

Október 28-án Zelóta Simon és Júdás Tádé apostolokra emlékezik a katolikus egyház. Keveset tudunk róluk, a legrégebbi egyházi autoritások szerint e keresztény szentek halászok voltak, mások szerint viszont azok pásztorok, akiknek az Úr angyalai bejelentették Jézus megszületését. Legendájuk szerint a Zelóta Simon Júdás Tádéval együtt úgy lett vértanú, hogy kettéfűrészelték őket. Ezért Simont fűrésszel szokták ábrázolni, a favágók tekintik a védőszentjüknek. Szent Júdás napján régen Britanniában esős időre számítottak. Manapság hagyományosan gesztenyét esznek ezen a napon. Régi brit szokás szerint ezen a napon a hajadonok meghámoznak egy almát, gondosan ügyelve rá, hogy a lehámozott almahéj egybe maradjon. Miután végeztek a hámozással, leendő szerelmük nevének kezdőbetűjét tudakolva Júdáshoz és Simonhoz fohászkodva, jobb kezükben háromszor körbeforgatják, majd a bal válluk felett hátradobják az almahéjat. Ha szerencséjük van, az a dobást követően is egyben marad, és leesve a jövendőbelijük nevének a kezdőbetűjét rajzolja ki, ha viszont elszakad, nem várható házasság. Nálunk október 28-a, Simon és Júdás napja a Hegyalján a szüret kezdete.

A hónap utolsó harmadában (23-án) a Nap a Skorpió jegyébe lép. Az indiai szikhek hiedelme szerint a Skorpió uralkodása alatt, vagyis a nyolcadik holdhónapjukban született csecsemőt élete során rengeteg szerencsétlenség éri, ám ha a gyermek kora hajnalban jön a világra, ennek épp az ellenkezője várható. Az októberrel kapcsolatban felemás a magyar néphit megítélése is, hiszen aki ekkor lép házasságra, sok szeretetre számíthat, azonban a meggazdagodásra várnia kell. A románok pedig a horgászástól óvnak a hónap első holdtöltéjén, mivel ekkor nem hal, hanem egy vízbefúlt ember akad a horogra.