Szüret, szőlő

Borban az igazság. Bort iszik vizet prédikál. Megannyi közmondás született hazánk féltetten őrzött termékéről, a szőlőből préselt, alhohollal mámorított csodáról, a borról.

Az őszi időjárástól függően szeptember végén, október közepén kezdetét veszi 22 borvidékünk mindegyikén a szüret, amit nagy mulatozásokkal és még nagyobb lelkesedéssel ötvöznek. Az év ezen időszaka a szőlő ünnepléséről szól országszerte. Kőszegen borkirálynőt választanak, a Tokaj-hegyaljai Mádon pedig a régi hagyományokhoz hasonló szüreti mulatságot rendeznek, kisbíróval, csőszökkel és kihagyhatatlan fúvósokkal.

Így aki teheti , az mindenképpen látogasson el valamelyik borvidékünkre és nevezzen a legjobb szedő címre vagy dobja le cipellőit és taposson oda a 2011-es évjáratnak.

De mi is van a bor hátterében?

Ilyenkor, ősz közeledtével, készülünk a hideg szél eljövetelére, a megannyi esős délutánra, és a kiskabáttal, gumicsizmával tarkított hétköznapokra. Akármilyen borúsan is hangzik ez az időszak, mégis az egyik legtarkább, legszebb időszaka az évnek. A fák felveszik a barna, a sárga, és a vörös minden árnyalatát, tisztelegve a közelgő tél előtt.

Ebben az időszakban nemcsak a fák, de mi emberek is változunk. Ahogy bőrünknek, úgy bioritmusunknak is fel kell készülni az évszak váltásra. Mielőtt átrendeznénk szekrényünket, elrakva a nyári ruhákat, kicserélve azokat az őszi kollekciónkra (felocsudván persze, hogy nincs is ruhánk?!), fordítsunk egy kis időt bőrünk ápolására.

Felhasználva az ilyenkor legnépszerűbb gyümölcsöt, a szőlőt, kitűnő arcpakolást készíthetünk, hisz ezt a csodát nem csak a bor elkészítésének alapanyagaként ismerjük. Jótékony hatásai hosszú tömött listákban jelentkeznek, melyekből csak párat említve is biztosak lehetünk gyógyító erejében.

Ha mint gyümölcs esszük, akkor rengeteg vitamin és ásványi anyag kerül a szervezetünkbe, a magas káliumtartalom vízhajtóként hat. A szőlőmagot érdemesebb lenyelni, hisz a vérnyomásra pozitív hatással van, nem mellékesen segít a magas koleszterinszintet kordában tartani.

Ezen kívül, aki szőlőt fogyaszt energikusabbá válik, gyógyítja a bél megbetegedéseit, vese és hólyagkövesedés ellen is remek, valamint segítséget nyújt fizikai gyengeségre, gyulladásos megbetegedésre.
Amennyiben nem szeretjük a szőlőt érdemes kozmetikumként felhasználni.
Otthon is könnyen elkészíthető arcradírunk halványítja a szeplőket, illetve gyógyír lehet a pigment foltokra.

Több elkészítése ismeretes:

Ha a szőlőt szederrel pépesítjük és így visszük fel arcunkra elérhetjük a megfelelő radírozó hatást.

A másik lehetőség:

3 szem szőlőt összetörünk
1 evőkanál búzakorpát és néhány csepp szőlőlevet adunk hozzá
ezzel dörzsöljük be nedves arcunkat, majd bő vízzel mossuk le

Arcmaszknak pedig kiváló lehet ez a recept:

1 evőkanál piros szőlőlé
1 evőkanál méz
kis olívaolaj
1 evőkanál liszt

Ezeket összekeverve már arcunkra is kenhetjük a pakolást, melyet minimum 20 percig hagyjuk állni lemosás előtt.


   Szüret..

A szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál. Ünnepnek számított és számít ma is, hiszen egy egész évi munka gyümölcsével szembesül a szőlőművelő. "A szüret a XVI. és XVII. században igazi sátorosünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Városaink statumai szerint szüret idején még a törvénykezés is szünetelt!" Az 1700-as évektől az 1900-as évek közepéig mindig október végén zajlott a szőlőtermés betakarítása Tokaj-hegyalján. Október 28-a, Simon-Júda - a szőlők védőszentjének napja - volt a nyitány: ezelőtt szüret hivatalosan nem kezdődhetett. Annyira szigorúan betartották ezt a fordulónapot, hogy egyes községekben harangzúgás és mozsárágyúk dörgése jelezte a munka kezdetét.

A szüret menete egyszerű volt: kisebb birtokosoknál kalákában szedték le a szőlőt, rokonok, ismerősök segítettek be, akiket a gazda látott el ebéddel. Elmaradhatatlan volt a pogácsa, pálinka, lacipecsenye, gulyás és a bor. A nők szedtek, a férfiak puttonyoztak.
Minden puttonyos kezében ott volt a frissen vágott vessző, melyre minden puttony szőlő után egy-egy rovást faragtak.


A szedők mögött, kezében kis pálcával, a pallér csapkodta a leveleket - ügyelve arra, hogy sor ki ne maradjon, tőke szedetlen ne legyen -, továbbá irányította a munka menetét is. A puttonyból a szőlőt a terhesbe öntötték, amely mellett ott álltak sorban a gyerekek, és három-négyágú karókkal, az úgynevezett csömöszölővel zúzták a szőlőt. A szüret végeztével felcsendült a végzésnóta, a szekereken hazavitték a az embereket.


Ezután megkezdődött a szőlő feldolgozása: darálás, áztatás, taposás, préselés, fordítás...A régi időkből maradt fenn az a kedves szokás, hogy ha a gazda jó, azaz kivívta a résztvevők megbecsülését, a puttonyos legények vagy a szüretet vezető pallér négyágú szőlőkoronát készített számára. Amit aztán felpántlikázva, a tisztelet jeléül átadtak a házánál, mire ő áldomást ivott szüretelő munkásaival.
. A szüret végeztével rendezték meg aztán a hetedhét országra szóló szüreti bált, amely alkalom volt rokoni látogatásra, ismerkedésre, eljegyzésre és egyszerű szórakozásra.