Otthon elkészíthet hűsítő finomságok,

Málna-, szamóca-, kajszibarack- fagylalt tejszínnel

Hozzávalók:

200 g kristálycukor, 200 g gyümölcshús, fél citrom leve, 250 g tejszín szükséges.

Elkészítés:

A cukrot egy nagyobb pohár vízzel együtt 5 percig forraljuk. Kihűtjük, majd összekeverjük a gyümölccsel, a citromlével, ízlés szerint ízesítjük. Ezután a fagylaltos tálcába öntjük és a jégszekrénybe a fagyasztó tálba tesszük. A mikor a krém félig megfagyott, kivesszük a tálcából, összekeverjük a tejszínnel, majd visszatéve a fagyasztóba tovább fagyasztjuk. Magába vagy piskótával tálaljuk.

Puncs- ( rumos) fagylalt

Hozzávalók:
3 tojás, 160 g porcukor, 400 g nyers tej, 3 evőkanál rum, 1 csomag vaníliás cukor vagy egy kis darab vaníliarúd szükséges.

Elkészítés:

A tojássárgákat, a cukrot és a vaníliát fakanállal 5 percig alaposan eldörzsöljük. Hozzáadjuk a hideg tejet és az edényt gőzre téve, állandó keverés közben addig főzzük, amíg a krém besűrűsödik. A tűzről levesszük és porcelántálba töltve kihűlésig kavarjuk.

Kihűlés után hozzákeverjük a tojásfehérjék kemény habját és a rumot. Fagylaltos tálkába öntjük és a fagyasztóban megfagyasztjuk.

Citromfagylalt

Hozzávalók:

300 g kristálycukor, ½ l víz ( vagy 3 nagy csésze), 4 citrom leve, 1 pohár tejszín szükséges.

Elkészítés:

A cukrot vízzel kb. 10 percig forraljuk. Miután kihűlt összekeverjük a gézen átszűrt citromlével, a citrom reszelt héjával és 1 pohár tejszínnel. Hűtőszekrényben megfagyasztjuk. Jó étvágyat kívánunk hozzá.

forrás: /receptek.szatmar

mert főzni jó /

Divat - Pierre Cardin

  Pierre Cardin, a múlt század egyik legjelentősebb divattervezője és egyik legismertebb francia személyisége,
1922. július 7-én született San Biagio di Callalta-ban, Olaszországban, Elsőként adott el márkás, a szélesebb közönség számára is elérhető, tömeggyártásban készülő és hétköznapi viseletre alkalmas "pret-a-porter", azaz készruha-kollekciókat.


 Divat történet

Hogy ki találta fel a nadrágot, kinek volt először kabátja, mióta viselnek szandált – ma már kideríthetetlen.

Ám a ruházat igazi kialakulását attól számíthatjuk, mikor az emberek felfedezték a szövés mesterségét. Már az ókori egyiptomiak is tudtak nagyon finom gyapotszöveteket szőni. Az ő sok ezer éves „divatjuk” főképp a tarka mintákat, a csíkozásokat kedvelte. Nagyon ügyesen tudták már festeni is a ruhaanyagokat. A föníciaiak és asszírok öltözködése még pompázatosabb, a gazdagok drága, arany- és ezüstszegélyű kelmékbe öltözködtek.

A régi görögök viseletét a ruhák szabadon lehulló redőzete jellemezte. Könnyen magukra tekerhető leplek, köpenyszerű felső ruhák voltak e viselet fő darabjai – a
rómaiak majdnem változatlanul átvették tőlük ezt a divatot. Néhány jellegzetes akkori ruhadarab, például a férfi-viselet darabjai: a tóga, a tunika – az ő elnevezésükben ismeretes.

A népvándorlás korában kezdték viselni a lovas népektől átvett ruhadarabokat: a nadrágot és a kabátot. A középkor öltözködése nagyon változatos, évszázadonként más és más, de egy szempontból ugyanaz: nagyon csukott, egészségtelen viselet, túlzsúfolt, túlcicomázott. A férfiak is selyemholmikat, színes díszeket, szalagokat, piros harisnyákat viseltek.

Az ausztriai Hallstattban, a só konzerváló hatásának köszönhetően a leletekből sok ruházati cikk is napvilágra kerül. Az észak-európai lápos vidékek is megőriztek mocsárba süllyedt tárgyakat, de egész emberalakokat is, úgy, ahogy egykor ruhástól szerencsétlenül jártak. A tőzegtalajban viszonylag jó állapotban maradtak fenn gyapjúholmik és egyéb textíliák is. Így például Dániában került elő egy közel 4000 évesnek tekinthető kétrészes női ruha, rövid ujjal, s egy bronzkorongos – akkoriban bizonyára nagyon divatos – öv egészíti ki ezt az őstoalettet. Némely vonatkozásban a „divat vonala” nem sokban különbözik a mai nyári viseletektől.

/Lászlóffy Aladár/

Szólások, mondák

Ha valaki valóságos szándékát el akarja leplezni, de ez nem sikerül neki, és észreveszik tervét, akkor mondják, hogy kilóg a lóláb..

 Régen, ha valaki vidéken ismeretlenül bort kért valamilyen kimérésben, akkor a kérőnek megnézték a cipőjét…”nem lóg – e ki a lóláb”…azaz nincs – e rajta kincstári cipő, mert akkor az finánc és le akarja leplezni az engedély nélküli árust.

A szólás azonban régebbi eredetű és meseszerű formái is ismertek.

Ilyen pl. Salamon király és Sába királynő esete:
Sába királynőjéről az a hír járta, hogy lúd lába van és azt hosszú szoknyája alá rejti. Amikor egyszer Salamonhoz ment látogatóba, a király a fogadó termet átalakítatta, hogy utána járjon a dolognak. Egy helyen a padlót kristály lapokkal kicseréltette és alá vizet vezettetett. Amikor a királynő odaért, azt hitte víz van ott és a szoknyáját megemelve átlépett rajta. Így kiderült, alaptalan a hír, mert a királynőnek emberi lába volt.

Az ördög
A középkorban  a varázslatos cselekmények főszereplője az ördög, aki egyes embereket hatalmába kerít. Ezek az ördöggel cimboráló , gonosz varázslatokat űző, fekete mágiát folytató alakok gyakoriak a népek mondavilágában.

Nálunk a garabonciás diák alakját figyelhetjük meg. Már az elnevezés is a fekete mágiára utal, mert a garabonciás nem más mint a mágia görög nevéből alakult kifejezés.

A varázslók legtöbbször egy fekete könyv segítségével végzik cselekményeiket, fantasztikus tetteket visznek végbe, de végül sorsukat nem kerülhetik el, mert az ördög elviszi őket.

Mátyás királyról is feljegyeztek ilyen motívumokat tartalmazó történetet. Egyszer Mátyás a törökkel való háborúskodása idején álruhában kémkedett és eljutott Konstantinápolyig, de itt elfogták és ki akarták végezni. Kérésére jobb kezét szabadon hagyták, ezzel köpenye alól elővette fekete könyvét. Amikor azt kinyitotta, megjelent előtte három ördög, és parancsára elröpítették Budára, de vele együtt a szultánt is, feleségestül. Most Mátyás börtönözte be a szultánt és csak úgy engedte szabadon, miután megígérte, hogy nem háborgatja Magyarországot.

Később a reneszánsz idején a garabonciás diák szerepét tudósok, orvosok vették át, akiknek valóságos kísérleteik, vagy csalásaik a köztudatban az ördöggel való cimborálásban találtak magyarázatra.

Legismertebb történet Faust doktor nevéhez kapcsolódik.

Faust parasztszülők tehetséges gyermeke volt, Heidelbergben egyetemet végzett, majd tanári állást vállalt, de nyughatatlan természete miatt nem tudott sehol megmaradni, utazásai során kihasználta tudományos képzettségét és az emberek hiszékenységét is. Igyekezett elhitetni az emberekkel, hogy emberfeletti hatalommal rendelkezik. Többször összeütközésbe került ezért a hatóságokkal is. 1540 körül halt meg, valószínű nem természetes körülmények között.

Egy emberöltő múlva már ezt a nyughatatlan, sokszor csaló alakot már a mágikus mondák özöne veszi körül. Egy 1580 körül megjelent könyv ugyanis már az ördöggel cimboráló Faust mondáit tartalmazza. E szerint Faust, aki mindent akart tudni a világról, fekete könyve segítségével megidézi az ördögöt, és megállapodik vele, hogy 24 éven keresztül mindenben szolgálni fogja őt, de ezen idő elteltével Faust lelke az ördögé lesz. A megállapodás valóra válik, az ördög ellátja Faustot minden jóval, a tudás mélységeibe is bevezeti. Faust sok helyen jár, mindenütt elkápráztatja az embereket csodálatos hatalmával. Az ördög a paradicsomot és a poklot is megmutatja neki. A 24 év elteltével azonban szörnyű halállal pusztítja el.

Az ördögöt a középkorban általában szörnyalaknak ábrázolták, de volt amikor úgy képzelték el, hogy – éppen praktikái sikere érdekében – teljesen emberi alakot ölt, s így nem lehet felismerni. Az ördög ábrázolás igen gazdag formáival találkozhatunk a reneszánsz festőművészetben. Az ördögök kékek, vörösek, sárgák, arcuk torz, szamár fülük, sz*rvuk, tüskéjük van. Van kos és farkas fejű ábrázolás is. A lábuk is változatos: egyeseknek majdnem emberi lábuk van, de van kecskelábú és lólábú is.

A szólás tekintetében legérdekesebb Hatvani István, professzor esete, aki a debreceni református kollégiumban tanított 1749 – 1786 között. Nagy tudását gyakran értetlenség fogadta s az ördöggel való cimborálást – a halála után – nevéhez kapcsolták: ő lett a magyar Faust. Ilyen mondák terjedtek róla:

„Egyszer a professzor kihirdette, ezentúl éjfélkor tartja csillagászati előadásait. Meg is jelentek a kitűzött időben, de a diákok nem értették az előadás bonyolult mondanivalóját. Néhány nap múlva megkérdezték a professzort az egyik feladatról. Ő csodálkozva mondta:…hogy?..s mi?…ő semmit se tud az éjszakai előadásokról. Azt tanácsolta diákjainak, hogy a következő éjjel hintsenek finom hamut a padlóra, és nézzék meg benne a lábnyomokat. Amikor éjszaka Hatvani jött, az ajtó mellett ülő diákok észrevették, hogy a hamuban lóláb nyomok voltak. Azonnal rázendítettek egy ördögűző énekre. Az ál-Hatvani megdöbbenve rivallt a diákokra: ha ezt az órát is megtarthattam volna, úgy enyéim lehettetek volna! Ezután kinyílt az ablak és kénköves lángok között kirepült az ördög.”

A magyar Faust története érdekes és tanulságos a szólás megértése szempontjából, mert ebben az esetben az ördög teljesen Hatvani alakját vette fel, még a lólába sem látszott (csak a nyoma a hamuban), …tehát „nem lógott ki a lóláb”.

Valójában azonban mindenképpen kilóg a lóláb (ha még hamu segítségével is), mert a hamis ember rejtett, nem tisztességes szándéka felfedezhető, leleplezhető még akkor is, ha első pillanatra nem vehető észre.

forrás: Fókusz

Balaton átúszás 2012.

Az  egyik legnépszerűbb és legnagyobb szabású szabadidősport úszórendezvény a Balaton-átúszás




Az átúszás nagy valószínűség szerint extrém melegben zajlik majd, ezért kérnek mindenkit, hogy csak az vállalja a kihívást, aki teljesen felkészült és egészséges. 

A résztvevőknek ezúttal is 5,2 km-t kell leküzdeniük Révfülöp és Balatonboglár között.

A középkorban az úszás a tiltandó tevékenységek közé tartozott. A felvilágosodás idején kezdett elfogadottá válni, majd megszületett a modern polgári úszósport. Hazánkban ez a folyamat a Szekrényessy Kálmán (1846–1923) nevéhez fűződik. 1880. augusztus 29-én ő úszta át először a Balatont, Siófok és Balatonfüred között. Ez a táv 14 km, Szekrényessy 6 óra 40 perc alatt teljesítette.

A verseny mind a mai napig nagy népszerűségnek örvendő tömegsporttá vált. (A siófok–balatonfüredi klasszikus Balaton-átúszás, az ún. Szekrényessy Kálmán-emlékverseny pedig azon túl, hogy legnagyobb hagyománnyal rendelkező hazai úszóversenyünk, egyben Európa legnagyobb nyílt tavi bajnoksága is.
A Balaton-átúszás lassan 128 éves lesz, de csak 1982 óta fix a kiinduló- és a célpontja, előtte másutt rendezték. Azóta népszerű eseménnyé nőtte ki magát. 2012-ben július 7-én kerül sor a 30. jubileumi átúszásra.A

Kékszalag - 2012

Július 5-én, csütörtökön 9.00 órakor rajtoltak a legnagyobb magyar vitorlásverseny, a Kékszalag résztvevői a Balatonfüred előtti rajtvonalról..

A Kékszalag nem csak a győztesek, a leggyorsabb hajók versenye. A Kékszalag az verseny, ahol egy időben, egy pályán versenyeznek világbajnok vitorlás sztárok és amatőr versenyzők, akár olyanok is, akik életük első vízi megmérettetésén vesznek részt.

Kékszalag Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő versenye.Már az első világháború idején kialakult a gondolata egy nagyszabá­sú balatoni vitorlásverseny rendezésének. Sajnos a nagy álom az események másként alakulása miatt csak a harmincas évek elejére valósulhatott meg.

A gondolat kiötlői egy megszakítás nélküli versenyt szerettek volna létrehozni, amelynek győztese a leggyorsabb hajó lenne.

Olyan versenyt akartak, amilyen még soha nem volt a Balaton történetében. Sőt, a hajók a partok érintése nélkül versenyeztek volna.

A Kékszalag verseny minden hajóstól rettentő nagy figyelmet, valódi hajós felké­szültséget, igazi vitorlázó tudást, maximális odaadást, fegyelmet, azaz, teljes egészében talpraesett, ízig-vérig elszánt hajós embert kíván.

 

Gondolataikat, elképzeléseiket meg is fogalmazták, azt a nyilvánosság elé tárták a következő formában ...

"Éppen ezekért a hajós erényekért egy versenyt írunk ki, melynek első díja a Balaton kékszalagja volna" - olvasható a korabeli szöveg. Az első Kékszalag elindulása óta    többször is változtak az alapszabályok, de az alapötlet filozófiája végigkíséri, végig kisérte a verseny egész eddigi történetét, pályafutását.

A verseny ötletének szor­galmazói a Balatonfüreden megalapított Hungária Yacht Club kiemelt tagjai voltak. Elképzelésük szerint a ver­seny nem csupán a hajók tökéletességét, megalkotóiknak a munkáját, tervezői zsenialitásuknak, hanem a vitorlázók valódi rátermettségét, végtelen kitartását, navigációs tudomá­nyát is nagymértékben próbára teszi.
2001-ben úgy döntött a Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége, hogy a Kékszalag versenyeket minden évben meg fogják rendezni. Döntésük alapján minden páratlan évben hagyományos versenyeket rendeznek, ahol jóval szigorúbb szabályok az érvényesek az osztályokra, míg a páros években mindenki számára elérhető a verseny. Itt egy korlátozás van érvényben, hogy csak egytestű hajók indulhatnak versenybe.

A Kékszalag verseny kitalálóinak álma valóra vált!

Hűsítő finomságok

Július hónap gyógynövénye

E hónap gyógynövénye a vidéki kertekből jól ismert, kedves, nagyon sokrétűen alkalmazható körömvirág.

 

Calendula officinalis

Népies neve: gyűrűvirág, kenyérbélvirág, orvosi körömvirág.

Ókor óta ismert. A legenda szerint maga Apolló hozta be az akkori Hellászba.
A középkor óta termesztik nyugtató, gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt. A Földközi-tenger környékéről származó évelő növény. 

 Az aranysárga virágok és a növény szárának sokrétű terápiás felhasználhatósága miatt igen kedvelt a gyógynövényeket alkalmazó szakemberek körében.

A körömvirág hatóanyagai:
 A körömvirág illóolajat (mentont, izomentont, karvont, terpinént),
 karotinoidokat, flavonoidokat, szaponinokat, szabad triterpéneket,
 poliszacharidokat tartalmaz.

Tea: Tegyünk 1 csészébe 1 teáskanálnyi szárított körömvirágot, forrázzuk le, majd 10 perc elteltével szűrjük le. Naponta 3 csésze tea fogyasztása ajánlott. Lehűtve gargarizálásra is alkalmas. A teát általában epebántalmak, gyomorgörcsök esetén fogyasszuk.

Kenőcs: Két maréknyi friss körömvirágot dörzsöljünk szét, és vízfürdő felett keverjük el 50 gramm vajjal, hagyjuk állni negyedórán át, majd mullkendőn nyomjuk át. Ha kihűlt, tegyük tiszta üvegbe, és hűtőszekrényben tároljuk. Bőrkiütésekre és napégés okozta fájdalmakra ajánlott.
Borogatás: Forrázzunk le 1 csésze forró vízzel 2 teáskanálnyi szárított körömvirágot, majd 10 perc után szűrjük le. Borogassuk vele a sérült felületet. Naponta 2-3 kezelés ajánlott.
Fűszerként: Az ételeknek sárgás színt és enyhén csípős ízt ad. Virágszirmait használhatjuk rizs, hal, húsleves ízesítéséhez.

A körömvirágról tudományosan bebizonyították, hogy kiválóan alkalmazható epehólyag-gyulladás ellen, jó görcsoldó és fertőtlenítőszer. Belsőleg gyomor- és hólyaghurut kezelésére használják. Külsőleg használják visszérgyulladás, felfekvés, lábszárfekély, nyálkahártya gyulladások, ekcémák, sebek, egyéb bőrproblémák, méhcsípések esetén.
E jótékony tulajdonságát használja ki a kozmetikai ipar, mely előszeretettel hasznosítja krémek, kenőcsök alapanyagaként. 
Bőrkiütések és napégés okozta fájdalmak enyhítésére szintén ajánlják.
A homeopátiás orvosi gyakorlatban sebgyógyításra, fertőtlenítésre, zúzódások kezelésére alkalmazzák.