Villámlás, mennydörgés

"A villám nagy energiájú, jellemzően természetes légköri kisülés. Keletkezhet felhő–felhő és felhő–föld között. Áramerőssége a 20-30 000 ampert is eléri, kivételes esetekben meghaladhatja a 300 000 ampert is.

Benjamin Franklin munkássága óta tudjuk, hogy a villám elektromos gázkisülés, amely a felhők között, vagy a talaj és felhők között jön létre. Többnyire vonalas szerkezetű, de van felületi villám is, amely a felhők felületén keletkezik. Ritkább jelenség a gömbvillám. A villám keletkezése a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza. A tulajdonképpeni villámot elővillám vezeti be, amely több lépésben ionizálja a levegőt, és így egyre nagyobb szakaszát vezetővé teszi. Eközben a földfelületről (vagy az ellentétes előjelű elektromossággal feltöltött felhő felől), főként a kiemelkedő részekből megindul az ellentétes előjelű elektromosság áramlása a felhő felé. Ugyanazon az ionizált légcsatornán több villám is áthaladhat. A kisülésben szállított töltésmennyiség mindössze 1-2 C, de az igen rövid kisülési időtartam miatt 30-40 000 amperes áramerősség lép fel. A villám sebessége igen nagy, 180 km/s.

A villámok felhevítik a levegőt, amely hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel s ez nagy robajjal jár.

Miért nem villámlik és dörög egyszerre?

Azért, mert a fény és a hang terjedési sebessége különböző. Ugyanazt a távolságot a fény sokkal gyorsabban teszi meg, ezért látjuk először a villámlást, s csak ezután halljuk a dörgést. A villámlás távolsága könnyen kiszámolható. Minden másodperc a villámlást követően addig, amíg meghalljuk az égzengést, hang sebessége miatt kb. 340 métert jelent. Az így kapott másodperceket osszuk el hárommal, így megközelítőleg megkapjuk, hogy hány kilométerre van tőlünk a vihar.

 A szabadban..

Zivatar idején lehetőség szerint kerüljük a kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), barlangbejáratok, nyitott térségek, illetve vízfelületek közelségét. Magashegyi túránál keressünk törmelékes kőzettel borított helyet magunknak, üljünk le, zárjuk össze lábainkat és tegyük a fülünkre a kezünket (ezzel csökkentjük a halláskárosodás veszélyét).

Épületben..

Maradjunk távol a vízvezetékektől, ajtótól, ablakoktól, ne használjuk a vezetékes telefont, a kézmosót, a zuhanyzót, a fürdőkádat. Kapcsoljuk ki az összes elektromos készüléket, húzzuk ki a konnektorból és az antennacsatlakozóból a zsinórokat, és ezektől is maradjunk távol. Az utolsó, hallható villámcsapás után még várjunk 30 percet, és csak aztán folytassuk normál tevékenységünket.

Villámcsapás és a repülőgép

Érdekesség, hogy a statisztikák szerint minden rendszeres kereskedelmi járatot évente átlagosan egyszer villámcsapás ér (van, amelyiket többször is, és van, amelyiket egyáltalán nem).^[6] Az ilyen esetek többnyire csak ijedelmet okoznak a gép fedélzetén, mivel a repülőgépek többségének teste az elektromosan jól vezető alumíniumból vagy fémötvözetekből készül, ez pedig megvédi a gép berendezéseit, illetve a gép utasait a közvetlen villámcsapástól (Faraday-kalitka elve). A gép érzékeny elektromos berendezései túlfeszültség ellen védve vannak. Vigyázni kell azonban, ha a gépből való kiszálláskor villámlik, ekkor ugyanis a gép által biztosított védelmet már nem élvezzük."
forrás: Tudatbázis



Hiedelmek tucatjai kötődnek a gömbvillámhoz - nem érdemtelenül, hiszen az egyik legtitokzatosabb természeti jelenségről van szó.

Már az ókorban is említik ezt a ritka jelenséget, mint a viharok kísérőjét.

Miért és mitől gömbvillám a gömbvillám? Hogyan lesz belőle gömb, és mi által tud „bemenni” akár házakba is?

Erre a kérdésre egyelőre senki sem tudja a választ. Számos régi és újabb keletű elmélet létezik a gömbvillámok keletkezési körülményeinek és tulajdonságainak magyarázatára, ám ezek egyike sem tökéletesen igazolt. Érdekes módon az ezoterikus tanok hívei is sok fantáziát látnak a gömbvillámokban, felfogásuk szerint ezek létezése túlmutat a villámok hátterében rejlő egyszerűen megmagyarázható fizikai jelenségeken.

gömbvillám jellegzetességei :

• Általában nagyméretű normális (a felhőtől a földre érkező) villámokkal együtt jelennek meg
• Gömb- vagy körte-alakúak, elmosódott széllel
• Mérete 1–100 cm, leggyakrabban10–20 cm
• Fényének intenzitása egy kerti lámpáéhoz hasonló mértékű. Előfordul, hogy nem világít, főként napközben.
• A megfigyelők különböző fényerőt és színeket tapasztaltak, piros, narancs, sárga, fehér a leggyakoribb.
• Élettartama 1 másodperctől néhány percig változhat. Ezalatt színe és élessége állandó.
• Lassabban vagy gyorsabban mozognak, többnyire vízszintes irányban. Sebességük néhány méter másodpercenként. Előfordul függőlegesen vagy ferdén mozgó gömbvillám is.
• A megfigyelők gyakran említik, hogy forgó mozgást végez.
• A gömb eltűnésekor gyakori a hőfelszabadulás.
• Mintha vonzódnának a fémtárgyakhoz, kerítésekhez, villanyvezetékekhez. Van aki úgy érzi, hogy őt követi.
• Előfordul, hogy épületeken halad keresztül, zárt ajtókon és ablakokon keresztül.
• Előfordult, hogy repülőgépen jelent meg majd károkozás nélkül távozott.
• Az eltűnése rendkívül gyors, történhet hangtalanul vagy robbanásszerű hang kíséretében.
• Szagok is kísérhetik megjelenését, pl. ózon, égett kén vagy nitrogénoxidok szaga. 

"Kínai kutatóknak, véletlenül ugyan, de a világon elsőként sikerült természetes környezetben lefilmezniük egy gömbvillámot. A szakemberek nem gömbvillámra vadásztak, egyszerű villámokat videóztak. A beszámoló szerint a gömb alakú jelenség a kamerától nem messze alakult ki, a föld felett valamennyivel. Nagyjából öt métert haladt, mielőtt feljebb emelkedett volna, aztán még tizenöt métert lebegett előre, mielőtt eltűnt volna. Az egész jelenet nagyjából másfél másodperc alatt játszódott le.

A természetben megjelenő gömbvillámokról eddig szóbeli beszámolók voltak, a mostani felvétel azonban nem csak ezért különleges. A kínai kutatók spektrográffal is figyelték a villámokat, a gömbvillám színképelemzéséből így annak összetételére és létrejöttének körülményeire is következtetni lehet. A kutatók szerint a villámban a talaj elemeit lehet megtalálni: vas, szilícium és kalcium nyomait látták a felvételen.
Még 2000-ben jelent meg egy elmélet, ami szerint a gömbvillámok akkor keletkezhetnek, mikor egy hagyományos villám a talajba csap bele. A nagy hőhatás miatt elpárolgó, a levegőben fénylő szilícium-oxidot a lökéshullám mozgatja. Hat évvel később sikerült előállítani és lefilmezni egy gömbvillámot, de ez laboratóriumi körülmények között történt, a 2000-es elmélet alapján. A most készült spektrográfos felvétel tovább erősíti az alapötlet helyességét." /Index-Tudomány/

"Az ókori görögök a gömbvillámot Zeusz főisten egyik megjelenési formájának tartották. A mondák szerint ilyen alakban környékezte meg a földi lányokat, akik teherbe estek tőle.

John Stowe, régiségkereskedő és történetíró, arról számolt be krónikájában, hogy 1596-ban Angliában, Somerset templomában, mise közben egy fényes tűzgömb repült be az egyik ablakon vihar közben. A gömbvillám óriási pánikot keltett, mindenki a földre vetette magát. Néhány kőszobor ledőlt és a templom órájának vasalkatrészei megolvadtak, de senki sem sérült meg.

1638. október 21-én óriási vihar tombolt az angliai Devonban. Egy hatalmas tűzgolyó hatolt be a helyi templomba, négy ember meghalt, hatvanan megsebesültek. Mivel a jelenség furcsa kénes szagot hagyott maga után, úgy vélték ez az ördög műve volt. Később két embert vádoltak az esettel, mert úgy gondolták, Isten haragját váltották ki azzal, hogy a pad alatt kártyáztak a mise közben.

Több neves személyiség is tanúja volt gömbvillámoknak. Az 1700-as években Mikes Kelemen találkozott vele Törökországban. II. Miklósból, az utolsó orosz cárból, gyerekkorában váltott ki riadalmat a jelenség egy éjféli misén. Szerencsésen megúszták az esetet, akárcsak Jókai Mór, aki istenhegyi villájának teraszáról látott egy repülő tűzgömböt. Az íróból csodálatot váltott ki a ritkafajta villám, kigyulladt csillaghoz hasonlította." /Érdekes világunk:A rejtélyes gömbvillám-Tokár Tamás Zalán/

A Zsolnay porcelán

A Zsolnay porcelánok elefántcsontszínű mázzal bevont, gazdag színezéssel dekorált zománchatású, ragyogó színű mintákkal készül, 24 karátos arannyal díszített, kézzel festett termékek, melyek egyedülállóak a világon.

A Zsolnay család maradandót alkotott a porcelángyártás területén.A gyárat 1853-ban alapította Zsolnay Miklós pécsi kereskedő, Ignác fia számára.Az akkor még pár emberrel működő kis manufaktúrát 1865-ben vette át bátyjától Zsolnay Vilmos, a tehetséges és rendkívül szorgalmas üzletember./1824. április 19-én született, 1900. március 23-n halt meg/

Első sikerét az 1873-as Bécsi Világkiállításon aratta az ott bemutatott

találmányával,a magas tüzű mázzal díszített porcelánfajansszal.
Elhozta az aranyérmet, valamint a francia kormány becsületrendjét.

Zsolnay Vilmos - 1900. március 23.-án bekövetkezett haláláig - gyárát az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb kerámiagyárává fejlesztette.

Zsolnay kiállítás a Budai Várban




A Zsolnay-gyár történetét mintegy 260 alkotáson keresztül áttekintő, Egy zseniális család című kiállítással nyilt  meg pénteken az egykori Honvéd Főparancsnokság hét évtized után felújított épülete a budai Várban.

XXIV. Csángó Fesztivál.

2014. augusztus 5-én kezdődik Jászberényben és augusztus 10-éig tart a XXIV. Csángó Fesztivál. 

 
Kik a csángók?

A csángók a Kárpátoktól keletre, elsősorban a Székelyföld szomszédságában, de attól különváltan élő vagy onnan származó magyar népcsoportok összefoglaló neve. A csángó név (első előfordulása:1400) - amelynek eredeti jelentése: 'elkóborló, elvándorló' - nem az eredeti elnevezése volt a moldvai magyaroknak, ők magukat csak magyaroknak nevezik, megkülönböztetve a moldvai székelyektől. A csángó elnevezés eredetileg a Moldvába folyamatosan kivándorló székely népcsoportokra vonatkozhatott, s a 18.sz. végétől (talán környezetüktől kapott gúnynévként) ragadt rájuk; a szakirodalomban ezen az elnevezésen más keleti (moldvai, erdélyi) népcsoportok is szerepelnek, amelyeknek nincs közvetlen etnikai közük a moldvai magyarsághoz. Lakhelyük, történelmi múltjuk és tájnyelvi sajátosságaik alapján elkülöníthető csoportjaik: a moldvai csángók Moldvában szétszórtan, legsűrűbben a Nyugati és a Délnyugati részen, a gyimesi csángók a Csíkból Moldvába vezető Gyimesi- szorosban, a Tatros folyó völgyében három községben élnek; a hétfalusi csángók a barcasági magyar falvak lakói; a dévai csángók a Bukovinából Hunyad vármegyébe telepített székelyek

A csángók állítólag II. Endre (1205-1235) idejében telepedtek le mai
lakóhelyükön. De mások véleménye szerint ôk az Etelköz-i ôsmagyarok.
Lakóhelyük Moldva. (Románul Moldova, lengyelül Multany, törökül Bogdan).
Nagy Lajos magyar király 1345-ben fennhatósága alá vonta a moldvai
kenézséget (községi elöljáróságot). A hûbéri viszonyt 1359-ben Bogdán
(román) fejedelem számolta fel, és így létrejött az önálló moldvai
fejedelemség. A 16-ik század elején Moldva török uralom alá került.
1791-ben az orosz^Ëtörök háború után Oroszország Moldvát és Besszarábiát
bekebelezte. 1859 óta Moldva a román királysághoz tartozott. 1947-ben a
Szovjetunióhoz csatolták. A Prut folyótól nyugatra esô terület Romániához
tartozik, ettôl keletre fekvô terület jelenleg önálló Moldávia, de az
Orosz Federáció tagja.

A középkorban a virágzó moldvai magyar életet a 14-ik század végén a
törökök szolgálatában álló krími tatár seregek tették tönkre. Számos
dokumentum menekülésrôl, pusztításról, szenvedésekrôl tanuskodik. A
vatikáni levéltárak beszámolnak a 16-ik századi moldvai katolikus
magyarság nyomorúságáról, a türelmetlen ortodox egyháztól való
üldöztetésükrôl és a kegyetlen román fejedelem rosszindulatáról.

A három részre szakadt Magyarország nem volt képes védelmet nyújtani az
agyonkínzott csángóknak. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc
(1703^Ë1711) leverése után a katonáskodó székelyeket, mint Ausztria
számára megbízhatatlan elemeket, lefegyverezték. 1764-ben Mária Terézia
királynô parancsára az osztrák katonák megtámadták Mádéfalvát, mert
ellenálltak a királynô intézkedéseinek. A katonaság minden oldalról
behatolt a faluba reggel 5-kor. A menekülôket lelôtték. A szemtanúk
szerint valóságos vérfürdô volt a védtelen lakosság ellen. A közel fekvô
falvakban a halottakért szóló harangzúgás minden felôl hallatszott. Ennek
a tragikus eseménynek a hatására megindult az elvándorlás, a kivándorlás.
Abban az évben több ezren mentek Moldvába, ahol magyar helységnevek 
 fogadták ôket. Ezeket a bújdosókat kezdték a csíkiak és
háromszékiek csángóknak nevezni. Az anyaországhoz visszatelepülésük
érdekében már 1800-tól kezdve több akció indult, részben sikerrel, de a
politikai helyzet változása miatt abbamaradt. A magyar nyelv elleni
kíméletlen román politikának az lett a sajnálatos következménye, hogy sok
moldvai csángó fokozatosan feladta nemzeti jellegét, elrománosodott, de
számosan azért kitartottak ôseik mellett és megtartották magyar
öntudatukat.

A moldvai csángók a mai napig is óriási tömegben járnak át  a Kárpátokon
a Csíksomlyó-i pünkösdi búcsúra.

 A magyar néptánc mozgalom legkiemelkedőbb együttesei közé tartozó Jászság Népi Együttes táncosai kutatják a magyar élő néptánc gyökereit, a magyar nemzeti kultúra egyik meghatározó részét.  Így jutottak ki először 1990-ben az együttes táncosai Moldvába, az első gyűjtőútra. Még ez évben meghívtak 1 autóbusznyi erdélyi és moldvai táncost, zenészt a Nemzetközi Tánc - és Zenésztáborba, melynek célja felhívni a figyelmet és megismertetni minél több emberrel az évszázadok óta az anyanemzettől elszigetelten élő magyarság sorsát. A kilencvenes évek elején a jászberényi Csángó Fesztivál volt az első kapu Magyarországon, amely nyitott a környező országok kisebbségi kultúrája felé. Jászberény Város Önkormányzata a kezdetektől támogatja a rendezvényt.

Sárga vagy görög

Görögdinnyét enni jó, hiszen kellemesen édes, hűsítően lédús, sőt még a színe és az illata is kényezteti az érzékeket.  Nemcsak élvezeti szempontból hasznos azonban, ha gyakran harapunk bele egy-egy mosolygó dinnyeszeletbe, hanem az egészségünknek is jót teszünk vele, hiszen a görögdinnye összetétele minden szempontból ideális.




A legkorábbi ismert dinnyeszüret nagyjából ötezer évvel ezelőtt történt az ókori Egyiptomban. Azért tudjuk ezt olyan biztosan, mert hieroglifákkal is megörökítették az eseményt, illetve a fáraók túlvilágra szánt ellátmányába is gyakorta raktak görögdinnyét. Hogy pontosan honnan származik, azt nem tudjuk, de feltételezhető, hogy a Kalahári-sivatag környékén van az őshazája. Hamar elterjedt azonban világszerte, a 10. században Kínában már termesztették, a 13. században pedig Európában is megjelent a mór hódítóknak köszönhetően. Ma már több mint ötszáz fajtája létezik a nemesítésnek köszönhetően, így válogathatunk kedvünkre, ha egy kis görögdinnyére vágyunk.
Amellett, hogy közkedvelt csemege volt, kezdettől fogva kiaknázták kedvező egészségügyi hatásait is. Az ókori népek lázcsillapításra és a szoptató anyák tejtermelésének növelésére használták, de hamar felismerték vízhajtó és emésztést segítő hatását is. Lábadozókat is gyakran kínáltak görögdinnyével, mert vértisztító hatásánál fogva elősegíti a felépülést.  /étel+ital/

Szépüljünk dinnnyével..


 
A sárgadinnye sok C-vitamint tartalmaz, ami remek bőrmegújító.Ha összeturmixolunk egy kisebb uborkát, egy szelet sárgadinnyét, és egy egész tojást, akkor kiváló arcmaszkot kapunk, amelyet negyedórán keresztül hajyuk fenn a vonásainkon. Ez a gyümölcs a hajnak is jót tesz. Egy fél banánt, két szelet sárgadinnyét aprítsunk fel, a péphez adjunk két kávéskanálnyi olívaolajat és egy evőkanálnyi joghurtot. Tizenöt percen keresztül hagyjuk a hajon, majd langyos vízzel mossuk le.

A görögdinnye hidratálja a bőrt, védi és javítja a szerkezetét is. Egész testre is használhatjuk a nyugtató hidratáló görögdinnyés kencét. Néhány szelet dinnyét magozzunk ki, villával nyomjuk össze, keverjük el 2-3 kanálnyi akácmézzel, s ezzel kenjük be e bőrt. Hagyjuk hatni 20 percig, majd langyos vízzel  mossuk le.Még a napégést is enyhíti.  Ragyogó, puhább lesz a bőr, ha egy evőkanálnyi görögdinnye levét összekeverjük egy egy kanálnyi natúr görög joghurttal. A joghurtban lévő tejsav és enzimek ugyanis segítik a bőr gyengéd tisztítását és hámlasztását, míg a görögdinnye hidratáló, ráadásul gyógyító hatású.

/fanny/szépség/

Ki hozza a tavaszt? - veszélyben a fecskék

Veszélyben vannak a fecskék: 2020-ra kipusztulhat az állomány Magyarországról. A madarak létszáma folyamatosan csökken. 

 

A molnárfecskék populációja 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké 30 százalékkal csökkent 1999-2009 között Magyarországon - ezt az aggasztó eredményt mutatta ki Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központjának elemzése. Az MME adatai nem egy-két év változását mutatják, hanem folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet. Ha az irányzat folytatódik, 2020-ra a fecskeállomány kipusztulhat Magyarországról.

A magyar népléleknek van valami megmagyarázhatatlan kötődése a fecskéhez. 

"A fecskének sokféle jelentése van, jelképe a jónak, a boldogságnak, a hűségnek. Az egyiptomi Ízisz fecskeként eredt férje, Ozirisz keresésére. 

A görög mitológiában a fecske Aphrodité szent madara. Egyik mítoszuk a következőképpen meséli el a pacsirta, a fecske és a búbos banka hangjának történetét. Amikor Prokné férje, Téreusz beszeretett felesége húgába, Philomélébe, azt hazudta neki, meghalt az asszonya. Miután feleségül vette, kivágta Philomélé nyelvét. Eközben jelentkezett Prokné, aki megölte férjétől született fiát, Itüszt, s a húsát feltálalta Téreusznak, amikor az rájött, miféle húst evett, üldözőbe vette a menekülő lánytestvéreket. Könyörögésükre, az istenek mindhármukat madárrá változtatták. Proknéből pacsirta, Philoméléből fecske, Téreuszból búbos banka lett. A madárrá változott Prokné állandóan azt csipogja "Itüsz, Itüsz", mire Téreusz azt kiáltja "Hol van? Hol van?"

A magyar néphit szerint a fecskék ősszel a nádasokba húzódnak, s télire halakká változnak. Tavasszal újra fecske lesz belőlük. Hasonló hiedelem él a kínaiak körében is, szerintük a telet a tengerben kagylóként vészeli át, és minden tavasszal visszaváltozik eredeti formájába. A fecske a gólyához hasonlóan, szerencsét és boldogságot hozó madár. Azt mondják, akiknek ereszük alatt fecske fészkel, szerencsések lesznek. Ha beteg ember házába száll a fecske, gyógyulást, ha a fiatal házasokéba, boldogságot jelent.

A fecske előhírnöke az újjászületésnek, a kedvező változásnak, előfutára a reggelnek, a napfelkeltének és a tavasznak." /forrás: Rosta E./

Augusztus csillagjegye

 Az oroszlán

Nem véletlen, hogy az oroszlánt az állatok királyának tartják. Szépsége , ereje,  hangja és felséget sugárzó tekintete, mind-mind uralkodói vonások. Minden porcikája, s fogazata, a karmai, az izomzata, a testfelépítése, no meg az érzékszervei a hús megszerzését, vagyis a sikeres vadászatot szolgálják. A vadon élő állatok viselkedése az ember közelségétől kiszámíthatatlanná válik, mindkét   fél jobban jár, ha csak távolról szemléli a másikat.

A király család

Egy oroszlánhölgy nyomába rendszerint 10-12 fiú szegődik. A hímek gyakran megkűzdenek a nőstény kegyeiért. Miután a hölgy kiválasztja a párját, a többi udvarló csendesen elkullog. Az ifjú pár boldogan éldegél. Együtt választanak otthont, lehetőleg vízpart mellett, hogy ne kelljen sokáig magukra hagyni a kicsiket. A mama rendszerint 1-6 kölyöknek ad életed. Az oroszlánkölykök gondtalan fejlődése akkor a legbiztosabb ha tavasszal születnek.

Oroszlán-illemtan
Az élelem megszerzése a nőstények feladata. Általában sötétedés után, széllel szemben indulnak vadászni, nehogy szagot kapjon a kiszemelt áldozat. A fűben hasalva félkört alkotnak. A hím ebbe a halálos csapdába tereli a vacsorát bömbölésével. A zsákmány elejtése után a nőstények visszavonulnak, és illedelmesen megvárják, míg a főnök jóllakik. Aztán ők, legvégül a kölykök ehetnek. Egy kiadós lakomát 3-4 napos pihenő követ.

A trón örökösei:
Az oroszlánkölykök sokkal gyámoltalanabbak a növényevők kicsinyeinél. Kezdetben egész nap szopnak és nyávognak, járni  csak két hónap múlva tanulnak meg. A gondozás a nőstény feladata, az apa később kapcsolódik be a kicsik nevelésébe. Ha az anya veszélyben érzi kölykeit, grabancuknál fogva egy másik helyre szállítja őket. Féléves koruk után megkezdődik az életre való felkészülés. Anyjuk apró, eleven állatokat hord a vacokba, s arra ösztönzi kölykeit, hogy kapják el azokat és végezzenek velük. A következő osztályban az ifjú trónörökösök a vadászó szülők nyomába szegődnek.

Noha már számos elmélet keringett róla, senki nem tudta pontosan, mire is szolgál a hím oroszlán sörénye, egészen addig, amíg a kutatók kitaláltak egy zseniális kísérletet.

A sörény méretét a tesztoszteron nevű hormon szabályozza. A hím oroszlánok sörénye körülbelül egy éves korukban kezd növekedni és négy éves korukra eléri teljes méretét.

Az oroszlán sörénye bármilyen alakot ölthet: lehet sötét színű, egy lábnyi hosszú, alázuhanó fürtös, avagy ritka, rövid és világos prém, nyakát és fejét borítja. Az oroszlánok sörénye egyedről egyedre változik és a klíma vagy az egyéb tényezők, jelentősen befolyásolja annak tulajdonságait.

Egyes oroszlánok annyira sörényesek, hogy a hosszú, sötét szőrzet nem csupán fejüket és nyakukat takarja, hanem homlokukat, vállukat és hasukat is. Van amelyiknek még a könyökét is bojtos szőrzet fedi.

Három kiemelkedő elmélet létezik arról, hogy milyen célt szolgál az oroszlán sörénye:

• A rivális hímekkel folytatott harcban, a sűrű szőrzet védi az oroszlán fejét és nyakának környékét.

• A nagy sörény hatalmasabbnak tünteti fel az oroszlánt, ezáltal könnyebben elijeszti riválisait.

• A nőstény oroszlánok vonzónak találják a nagy sörényt, így a lenyűgöző dísszel rendelkező hímeknek több párosodási lehetőségük van.

West és Packer (2000) kutatást indítottak ezen elméletek bizonyítására. Először is, arra a következtetésre jutottak, hogy küzdelem közben, a hím oroszlánok nem támadták meg gyakrabban egymás fejét és nyakát, mint bármely más testrészét, és nem is okoztak súlyosabb sebeket ezeken a területeken. Annak ellenére, hogy más macskafélék is folytatnak halálos harcokat, hímeiknek még sincs sörényük. Viszont igen valószínűtlennek tűnik, hogy a sörény kizárólag azt a célt szolgálja, hogy védelmet nyújtson harc közben.

Következő lépésként a kutatók a sörény ama jelentőségére összpontosítottak, miszerint a hímek küzdelmében és a nőstények vonzásában játszik fontos szerepet. Élethű oroszlán bábukat készítettek, ellentétes sörényekkel - a rövidet a hosszúval szemben, valamint a sötétet a világossal szemben -, és megfigyelték, hogyan reagálnak rájuk az oroszlánok. Mivel gyakran a hiénák üvöltését követve találnak zsákmányra, majd elüldözik őket a tetem közeléből, a kutatók hiéna hangokat hallattak, hogy az oroszlánokat a bábjaikhoz csalogassák. Megállapították, hogy a hím oroszlánok inkább a világos színű és a rövid sörényű bábukhoz közeledtek, míg a nőstények nem törődtek a sörények hosszával, de határozott szín preferenciájuk volt, tehát előszeretettel közelítettek a fekete sörényű bábuk irányába.

Miért vonzódnak a nőstény oroszlánok a sötét sörényű hímekhez?

A nőstény oroszlánok többnyire a sötét sörényes hímekkel párosodnak, függetlenül a szőrkorona hosszától. Ez valószínűleg azért van így, mert a sötétebb sörénnyel rendelkező hímek nem csupán idősebbek és jobb bőrben vannak, de általában magasabb a tesztoszteron szintjük és ezáltal nagyobb hajlandóságot mutatnak az agresszióra.

Az, hogy a nőstény oroszlánok érett, egészséges, agresszív társat választanak, jelentős előnyökkel jár. Ha más oroszlánok kitoloncolják a hímeket és a falkát előtérbe helyezik, a sötét sörényű egyedek megölik az összes oroszlánkölyköt, csakhogy a nőstényt tűzbe hozzák. A fekete-sörényes hímek hosszabb ideig képesek fenntartani falkájukat, így kevésbé valószínű, hogy kölykeik sérülést szenvedjenek. Ugyanakkor, ha ők maguk megsebesülnek, nagyobb eséllyel élik túl sérüléseiket. Ezen túlmenően, egy erős hím nagyobb zsákmányokat képes ejteni, mint például zsiráfot vagy bölényt, természetesen ott, ahol ezen állatok rendelkezésükre állnak, így jó lakomát biztosítanak a falkának.

Nagyon melegem van...

A sötét-sörényes hímek által élvezett előnyök arra is magyarázattal szolgálnak, hogy a hím oroszlánok miért közelednek jobban a világos, rövid sörényű hímekhez. Ezeket valószínűleg könnyebb legyőzni a harcban, mert többnyire fiatalok, sérülékenyebbek vagy hormonális alapon kevésbé hajlamosak az agresszióra; ugyanakkor nagyobb zsákmány részesedésben van részük, mint a világosabb sörényű társaiknak, ami arra utal, hogy általában jobban táplálkoznak és nagyobb a valószínűsége annak is, hogy győzedelmeskednek a harcban.

Másrészt a domináns hímek megfizetik a vastag, hosszú, sötét sörényük árát. Jobban szenvednek a hőségtől, ennek következtében nem tudnak annyit enni az év melegebb hónapjaiban, mivel a táplálék bevitele növeli testük hőmérsékletét; ugyanakkor a magasabb testhőmérseklet hajlamosabbá teszi őket a deformálódott ivarsejtek termelődésére. A melegebb éghajlaton élő hímek többnyire világosabb, rövidebb sörényt növesztenek, ezek segítenek a hő elviselésében. Mint ilyen, a sörény színe és hossza a szaporodási siker és a kényelem közötti kompromisszumot jelképezheti.
/Forrás: Háziállat Magazin/

Augusztus van

Augusztus - Aranyasszony (Bőség)hava , a régi kalendáriumokban pedig a legtöbbször a Kisasszony vagy Szűz hava elnevezésekkel találkozhatunk. A régi parasztkalendáriumok szerint ebben a hónapban (augusztus 11-én) fejeződnek be az ún. „kutya napok"

A különböző népek hagyományában igen sokféle elnevezése van e hónapnak. Az angolszászoknál, arra utalva, hogy ekkor telnek meg a csűrök gabonával, régen „Csűr-hónap" (Barn-moneth) volt a neve; a skót kelták Lugh napistenüket ünnepelték ebben az időszakban (Ann Lunadal), az aleutok „Meleg Hónap"-nak, az Ob folyó mentén élő osztjákok pedig a Széna-kaszálás hónapjának nevezték ezt a 31 napos periódust. A tatárok a Fű havaként ismerték, egyes közép-ázsiai szamojéd törzsek úgy tudták, hogy ekkor kell elültetni a liliomhagymákat, ezért erről nevezték el a hónapot. A kamcsatkaiak a Holdvilág hónap fényénél halásztak augusztusban, a Yukon-félsziget lakói pedig megfigyelték, hogy ekkor vedlik le tollaikat a hattyúk, szállnak fel először a fiatal libák és hullajtják el agancsaikat a rénszarvasok.

Augusztus napi hiedelmek

Vasas Péter nap – augusztus 1.

A katolikus vallás szerint ez Szent Péter bilincsekből való szabadulásának napja. A gyöngyösi borvidéken úgy tartják, ha valaki ezen a napon a szőlőben dolgozik, a szőlőszemek lepotyognak. Az Alföld déli részén pedig ezen a napon egyáltalán nem dolgoztak, sőt! Aki nem tartotta meg ezt az ünnepet, annak állatait kár érte.

Vas megyében ezen a napon szedték a tarlórépát, máshol, ha ezen a napon esett az eső, az jó kukoricatermést jelentett. Sőt. Augusztus elsején hatékonyan lehetett az udvarból kiűzni a rágcsálókat: hiszen csak azt kellett kiabálni, hogy Dömötör püspök – ettől a névtől ugyanis, állítólag, megriadtak a patkányok.

Lőrinc nap – augusztus 10.

Mindenki ismeri a mondást, hogy Lőrinc belepisil a dinnyébe, és ettől a naptól fogva, ha eddig nem szedték le, elveszti az ízét, de bizonyos helyeken az uborkát is jó eddig a napig leszedni és eltenni.

Göcsejen, ha az eső megáll a keréknyomban, a szőlő a levét gyarapítja. Úgy vélték, hogy ha ,,Lőrinc napja ha szép, sok a gyümölcs és szép.” Hőgyész német szőlősgazdái viszont nem dolgoztak ezen a napon a szőlőben, mert úgy vélték, csak akkor tartja távol Lőrinc a jégverést.

Jézus színeváltozása nap – augusztus 6.

Ezen a napon kezdett színében megváltozni a szőlő és a szilva. A bor a vallásban és a mindennapi életben is nagy jelentőséggel bírt. Ez a nap volt Sükösd pápának szentelve, és a római liturgia ezen a napon adott lehetőséget a bab és a bor szenteléséhez – mely eredetileg egy pogány ünnepen alapszik.

Gyakorlatilag mindenhol ezen a napon szentelik a szőlőt a templomokban. Egy korán érő szőlőfajta Sióagárdi neve: úrszínelvátozási szőlő. A szentsimoni szólás szerint: Urunk színeváltozása után feketedik már a tarló, fehéredik az arató – vagyis a földeket felszántják, a munkában a naptól megbarnult arcszín pedig kezd kifehéredni.

  

István nap – augusztus 20.

Több jóslás is fűződik ehhez a naphoz. Ha szép az idő, bőséges lesz a gyümölcstermés. Egyes helyeken nem szabadott a gyerekeknek ettől a naptól a patakokban fürdeni. Pöstyénben, ha a lány ezen a napon a patakhoz ment mosdani reggel, akkor aznap a templomban összetalálkozott a jövendőbelijével.

Ez után a nap után nem csípnek annyira a szúnyogok, mert levágják a szúnyogkirályt, és a gólyák is ezen a napon költöznek el. Régebben úgy hitték, ha eddig a napig nem aratják le a zabot, akkor azt már nem is fogják, mert István lova összetapossa.

Augusztus virágai, a  dáliák, pompon dáliák,kertiszegfűk hónapja, ilyenkor még javában nyilnak az egynyári virágok is, kokárdavirág, oroszlánszáj, szépecske, kosárka vagy estike.
Hónap vágott virága az őszirózsa.

 Augusztus 24. Bertalan nap

Mint az ősz kezdőnapja jósló és gyógyító vonásokkal színesedett Bertalan napja: a száraz időből száraz őszre, az esősből esősre következtettek; s érdemes volt e napon vajat köpülni, mert ez a vaj a beteg testrészre kenve gyógyulást hozott, sőt a szemes takarmány közé keverve a kártevőket távol tartotta.