Vándorló dolomittömbök

A Földön egyedülálló jelenség tapasztalható Észak-Amerikában, a Death Valley területén: egy kiszáradt tómeder teljesen sík felületén időnként vándorlásba kezdenek a dolomittömbök, hosszú nyomokat hagyva maguk után.

A forró, száraz Death Valley (Halál-völgy) Nemzeti Park számos látnivalója közül a legmisztikusabbak a kiszáradt tó egykori medrében megmagyarázhatatlan módon vándorló sziklatömbök. A4500 méterhosszúságú területet Racetrack Playa-nak, azaz Versenypálya-síkságnak is nevezik a különös kövek miatt, melyek 2-3 évente hosszú csíkot húzva maguk után elmozdulnak a helyükről.

A dolomittömbök a környező hegyekről töredeznek le. A legnagyobbak a 300 kilogrammos súlyt is meghaladják, s felületüktől függően egyenes vagy girbegurba vonalon csúsznak 20 km/h-s sebességgel több száz méteren keresztül. A nyomok 3-4 évig láthatóak.

Valójában még soha senki sem látta a köveket mozogni. Ezért azután számtalan, sokszor egészen abszurd magyarázat született a kövek mozgásának magyarázatára, a mágneses erőtől kezdve a földönkívüliek közreműködéséig és a rejtélyes energiamezőkig. Az első tudományos magyarázatkísérlet 1948-ból származik. Két amerikai geológus, Jim McAllister and Allen Agnew felvetette, hogy a köveket a szél mozgatja az időnként elárasztott és ilyenkor síkossá váló talajon. Elméletük azonban hamar megbukott. Egyrészt a sziklák mozgási iránya csak látszólag párhuzamos, alaposabban megvizsgálva egyáltalán nem felelnek meg a széliránynak. A másik, még nyomósabb ellenérv az volt, hogy kiszámították, a nagyobb kövek elmozdításához több száz (akár 500) kilométer/órás szélsebesség kellene, ami lehetetlen.
Ezután a jég vetődött fel, mint mozgató erő. Az 1970-es évek elején két geológus, Robert Sharp (Cal Tech) és Dwight Carey (UCLA) megpróbálta egyszer és mindenkorra eldönteni, vajon a jég és a szél együttes erejének köszönhető-e a kövek mozgása. Évente kétszer felkeresték a Racetrack-síkságot és gondosan nyomon követték 30 szikla mozgását. A köveknek még nevet is adtak, Karen, a legnagyobb sziklatömb 350 kilogrammos volt.
Cövekeket vertek a kövek köré, feltételezve, hogy ha a jégtakaró áll a mozgás hátterében, akkor a jég hozzáfagy a karókhoz, és így meggátolja a mozgásukat. Legnagyobb meglepetésükre azonban néhány kő így is arrébb mozdult. Ami azonban még inkább zavarba ejtő volt, hogy sosem látták mozogni a köveket.
Ennek ellenére továbbra is a jég hatása maradt a legfőbb jelölt a kövek mozgatására, és úgy tűnik, hogy most végre sikerült elfogadható bizonyítékot is találni erre, írja a Smithsonian Intézet blogja. Ralph Lorenz, a Johns Hopkins Egyetem bolygókutatója 2006 óta miniatűr időjárási állomások sorát állította fel a Dath Valleyben. Az időjárás ugyanis annyira szélsőséges, hogy alkalmas a Mars időjárási viszonyainak szimulálására. Figyelme azonban hamarosan a vándorló kövekre irányult.
Lorenz a szakirodalmat áttanulmányozva megtudta, hogy a jégnek a folyékony vízen való úszása segít elmozdítani a köveket az elárasztott sarki partvidékeken. Így munkatársaival arra a következtetésre jutott, hogy a Racetrack-síkságon vándorló kövek is hasonló elven mozognak. Olvadáskor a még jégbe fagyott köveket megemeli az alattuk kialakuló vízréteg, így úsznak a víz hátán, és a szél könnyedén arrébb fújja őket. Elméletét kis méretben le is tesztelte.
Vízzel töltött tálakba köveket tett úgy, hogy ne lepje el őket teljesen a víz, majd mélyhűtőben megfagyasztotta a vizet. A jégbe fagyott köveket ezután fejjel lefelé egy vizes tálba tette, amelynek aljára homokot szórt. A vízen lebegő, jégtáblába fagyott kövek enyhe fújás hatására is arrébb mozdultak, és a homokba érő részük a sivatagban megfigyeltekhez hasonló nyomokat húzott.
Úgy tűnik tehát, hogy megfejtették a vándorló kövek titkát. Sokan azonban továbbra is ragaszkodnak a rejtélyhez. Van Valkenburg parkőr elmondása szerint az emberek szeretik a misztikus dolgokat, és nem hajlandók elfogadni, hogy sokszor egészen kézenfekvő a magyarázat.

Forrás : The Explorer Word-a vándorló kövek
Origo: Nem a földönkivüliek mozgatják a vándorló köveket/

Ezen a napon - Cholnoky László

A kémia az anyagok összetételével és a bennük lejátszódó folyamatokkal foglalkozó tudomány. Kémiai tudás nélkül nem lenne ruhánk, cipőnk, lakásunk, kozmetikai szereink, könyvünk, számítógépünk, mobiltelefonunk...



Az ősembernek is voltak kémiai ismeretei, még akkor is, ha ezt esetleg nem is tudta.
Ha megnézünk egy több tízezer éve fennmaradt barlangrajzot , akkor látható, hogy az ősember is ismert számos, a természetben található színes anyagot és ezeket tudatosan fel is használta.

Az ősi kultúrák a fémolvasztás, üvegkészítés, fermentálás, festékkészítés, fazekasság, tartósítás területén szereztek kémiai ismereteket. (Az asszír seregeket már időszámítás kezdete előtt úgy 800 évvel vasfegyverekkel szerelik fel.)
Az írásbeliség megjelenését követően ezekről az ismeretekről már feljegyzéseket is készítettek. Leírták az eljárásokat és az azokhoz alkalmazott készülékeket is. Az ókorban görögök és rómaiak is készítettek kémiai tárgyú feljegyzéseket. A legnagyobb összefoglaló mű Plinius 37 kötetes műve a Historia naturalis volt.
A kor legnagyobb tudományos gyűjteménye az alexandriai könyvtárban található.
A következő évszázadokban az alkimisták foglalkoztak kémiával és az "aranycsinálási" kísérletek "melléktermékeként" felfedeztek számos új anyagot, eszközt és eljárást./kémiatörténet/

Magyar vegyészek:

 Bruckner Győző (1900-1980) a Műegyetemen lett vegyészmérnök, a szegedi tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Ösztöndíjjal Berlinben és Grazban képezte tovább magát. A tanultak alapján idehaza megvetette a szerves kémiai mikroanalitikai iskola alapjait. Először Szegeden dolgozott a Szerves és Gyógyszerészi Kémiai Intézetben, amelynek 1940-ben lett a vezetője. 1950-től az ELTE Szerves Kémiai Tanszékét, egyszersmind az MTA peptidkémiai kutatócsoportját irányította. Igen jelentős tudományos munkásságából kiemelnénk Szent-Györgyi Alberttel közös munkáját a P-vitamin kémiai szerkezetének tisztázása terén, valamint a poliglutaminsavak szerkezetének vizsgálatát és szintézisét, amellyel megvetette a hazai peptidkutatás alapjait. Kiváló előadóként és tankönyvíróként tiszteljük.  Than Károly (1834-1908) meghatározó szerepet játszott a magyar tudományos közéletben és a kémia hazai fejlődésének útját is hosszú időre megszabta. Középiskolás korában részt vett a szabadságharcban, majd patikussegédi állásokat vállalt. Közben sikerült leérettségiznie, s ösztöndíjjal Bécsben végezte egyetemi tanulmányait. Szintén ösztöndíjjal Heidelbergbe került, ahol Bunsen intézetében dolgozott. Hazatérve megpályázta és elnyerte a pesti tudományegyetem kémiai tanszékének professzori állását. 1872-re megépíttette a tudományegyetem új és akkor igen korszerűnek számító kémiai épületét, amely a Trefort-kertben ma is áll. Közéleti tevékenysége során volt a tudományegyetem rektora, a Természettudományi Társulat alelnöke és elnöke, szerepet játszott a Magyar Chemiai Folyóirat megalapításában.


 

 

 Wartha Vincét (1844-1914) a Zsolnay-porcelángyárban használt eozinmáz újbóli feltalálása tette közismertté. Ő volt a kémiai technológia első professzora a Műegyetemen 

 /A Magyar Vegyészeti Múzeum nemcsak hazánk, hanem Kelet-Közép-Európa egyetlen önálló vegyészeti múzeuma./
   forrás: Természet Világa

Cholnoky László (Ozora, 1899. május 29. – Pécs, 1967. június 12. ) vegyész és gyógyszerész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja .

 Tudományos munkássága középpontjában a vitaminkutatáshoz fontos karotinoidok tanulmányozása állt, ehhez és az A-vitaminokhoz kapcsolódó kutatásairól 75 dolgozatot publikált.

Gondolatok

Margit sziget - árvíz 2013. június

    Talán nincs is még egy olyan ismert pontja fővárosunknak, mint a Duna ékessége: a Margitsziget. Közismert szigetünk sok évszázados történetét, cselekedeteit avatott tollal írt művek hosszú sora tárta már eddig is elénk.





A Margit-sziget a Duna hordalékából jött össze.
 Régebben gyakran változott az alakja, hiszen amit a folyó elvett a sziget északi csücskéről, azt a déli végén rakta le. Eredetileg három részből állt: a mainál lényegesen keskenyebb középső szigetből, a mai Dagállyal szembeni Fürdő-szigetből az északi végen, valamint a Festő-szigetből a mai sziget délnyugati részén. A Festő-szigetet a 19. század végén a Margit-szigethez csatolták, a Fürdő-szigetet pedig 1874-ben elkotorták. Érdekesség, hogy a Fürdő-szigeten rengeteg artézi forrás volt, amelyek a sziget elkotrása után a Margitsziget északi végén találtak maguknak utat.
 

Budapest - árvíz

A fővárosban a korábban várt 875 centiméterrel szemben 885 centiméteren tetőzhet a Duna vízszintje.

Rendkívüli összefogás az árvíz ellen!

A rendkívüli helyzet rendkívüli összefogást eredményezett az ország egész területén. Eddig több ezer önkéntes jelentkezett, hogy felajánlja segítségét. 

Eső, hidegcsepp,hidegörvény

 Egy magassági hidegörvény tehető felelőssé az elmúlt napok rendkívül csapadékos időjárásáét, és a Dunán kialakuló árvízért is. Van ahol félévnyi csapadék hullott le egy hét alatt.

A magassági hidegcsepp olyan légtömeg, amely elkülönül a terület időjárását alapvetően alakító nyugatias vezető áramlástól. Ezek a magassági hideg légáramlatok elszigetelődtek a szélességek hideg levegőjétől, ennek az a következménye, hogy jóval hidegebb levegő áramlik be az alacsonyabb területek amúgy melegebb levegőjébe. A magasban a levegő hidegebb, mint a hidegcseppen kívül, ez is hozzájárul a felhőképződéshez. Az északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen örvénylik, emiatt hidegörvénynek is nevezik.

A hidegörvény jellemzője, hogy a magasban igen hideg a levegő, míg talajközelben lényegesen melegebb. A hőmérséklet ilyen eloszlása kedvez a záporok, zivatarok, felhőszakadások kialakulásának.  A talaj közeléből ugyanis a meleg és ezért könnyebb levegő feláramlik, és a nedvesség kicsapódik belőle, először felhőket alkotva, majd intenzív esőket adva.

Vannak nem túl biztató, áradásokat a klímaváltozással egyértelműen összekapcsoló tudományos publikációk is. A Nature 2011-es számában két tanulmány is alátámasztja az ok-okozati kapcsolatot az emberi tevékenység kiváltotta üvegházgáz-kibocsátás és a gyakran heves árvizeket eredményező esőzések között.
Az egyik tanulmányban kanadai és skót kutatók számolnak be arról, hogy az északi féltekén 1951 és 1999 közötti legjelentősebb esőzések és havazások közül a közelmúltbeliek hét százalékkal több csapadékkal jártak, mint a korábbiak. Ez a csapadéknövekedést modellezéssel csak akkor tudták utólag előre jelezni, ha a természetes változások mellett bekalkulálták az emberi üvegházgáz-kibocsátás hatásait is.
A másik tanulmány a nagy-britanniai árvizeket hozza összefüggésbe a klímaváltozással; különösen a 2000 őszi walesi és angliai árvizet vizsgálták, amely több mint 1,7 milliárd dolláros (340 milliárd forintos) kárt okozott. A régióban ez az ősz volt a legcsapadékosabb több mint 230 évre visszamenőleg. Hasonló következtetésre jut egy 2013 áprilisi tanulmány is, amely főleg az amerikai áradásokat vizsgálta.
A szakember szerint ettől még nem egyértelmű, hogy a klímaváltozás konkrétan felelősség tehető a mostani árvizekért: történelmi távlatból szemlélve 50-100 évvel ezelőtt is voltak érdekes dolgok: „Medárd napjáról mindenki halott: a néphit szerint, ha Medárd napján esik, negyven napig esik. Ez sok éves skálán nagyjából bejön./Index/

Nagy árvízek

Az első dunai árvízi feljegyzés 1012-ből való, ekkor a későbbi krónikások szerint „számtalan ember, barom és épület veszett oda”. Az 1012-től 1838-ig terjedő időben 54 jelentősebb árvizet jegyeztek fel, de ezekről az évszámokon kívül alig tudunk többet. Rendszeres feljegyzések csak a 18. század óta vannak.


A nagy pesti árvíz  1838.
1838. március 13-án a pesti lakosok arra ébredtek, hogy a védőgátak átszakadtak, és a Duna jelentős mértékben megnövekedett vize kilépett medréből. A vadul hömpölygő folyó elárasztotta az egész várost, melynek következtében több ezer ház omlott össze.
1838. március 13-án öntötte el a Dunán levonuló jeges ár Pestet. Másnap a csepeli gátat is áttörte az ár és romba döntötte a falut. Pestnél a tetőzés 15-én állt be. Az árvíz először a mai belvárost öntötte el, a Deák Ferenc utca és a Váci utca környékét, a váci gát átszakadása után az északabbra fekvő városrészeket is, március 14-én pedig a déli soroksári gát is átszakadt.
A Duna március 15-i tetőzéskor a mai Nagykörút mentén volt a legmagasabb a víz. A Ferencvárosban 2,6 méteres vízmélységet mértek.

1878-ban Miskolcon egy hatalmas vihar okozott pusztítást, ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó árvíz Magyarországon. Komoly árvizekről az 1691-es, 1788-as, 1813-as, 1845-ös, és 1853-as évekből is maradtak fenn jegyzőkönyvek, de a legpusztítóbb az 1878-as volt. Augusztus 30-án a Dunántúl felől nagy esők, zivatarok érték el Észak-Magyarországot. Mivel a felhőszakadás egyszerre nagy területet érintett, a Bükk hegységből lezúduló víz úgy felduzzasztotta a Szinva és a Pece patakokat, hogy azok másnap, augusztus 31-én hajnalban medrükből kilépve elárasztották a várost. A város egyes részein 4-6 méter magasan állt a víz, 277-en haltak meg.


 A legnagyobb rombolást Magyarországon az 1879-es szegedi árvíz okozta, a március 12-én hajnali 2 órakor betörő víz gyakorlatilag elpusztította a várost.

2013. Budapest


forrás:
/Index/