Múzeumok éjszakája

A  Múzeumok éjszakája az egyik legnagyobb kulturális esemény Budapesten.

Arról szól, hogy annyi múzeumot látogassunk meg egy este alatt, amennyit csak tudunk. Ezen az estén amellett, hogy az intézmények megszokottnál jóval tovább tartanak nyitva rengeteg extra kreatív programot is felvonultatnak.  
A fővárosban immáron tizenegyedik, vidéki városainkban kilencedik alkalommal látogathatjuk az éjszaka leple alatt azokat az intézményeket, melyek régmúlt korok hangulatát adják vissza, vagy a művészet szépségével varázsolnak el bennünket. A Szent Iván napjához igazodó eseményen azonban nem csak múzeumjainkat látogathatjuk a szokatlan időpontban, hanem állatkertek, vadasparkok, fürdők, arborétumok, kulturális központok is helyet kapnak a programsorozatban, így mindenki ízlésének és érdeklődési körének választhatja ki azt a helyszínt, ahol jól érzi magát a Múzeumok Éjszakáján.

Szépművészeti Múzeum:

Az eseményt a Budapesti Fesztiválzenekar egy harmonikus performansszal fogja megnyitni a Szépművészeti Múzeumban, mit a közönség az épület lépcsőiről hallgathat. A 6 órakor kezdődő koncert után a múzeum úgy promotálja jelenlegi Toulouse-Lautrec kiállítását, hogy egy mini Moulin Rouge-t teremt  jazzkoncertekkel, párizsias borterasszal és 7:30-tól kezdődő tárlatvezetésekkel.


Az Iparművészeti Múzeum Pompa az asztalon című tárlata az európai étkezési kultúra különleges tárgyi emlékeit mutatja be, emellett alkotóműhelyek és plakátkészítés is várja az érdeklődőket. A nagytétényi kastélyban kosztümös tárlatvezetés lesz a Bútorművészet a gótikától a biedermeierig című állandó kiállításban.

   
A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületében az I. világháború korát idéző divatkiállítás látható, míg A hátország a világháborúban című, 18 órakor nyíló tárlat az otthon maradt asszonyok és gyerekek napi életét mutatja be.

Az Iparművészeti Múzeum Pompa az asztalon című tárlata az európai étkezési kultúra különleges tárgyi emlékeit mutatja be, emellett alkotóműhelyek és plakátkészítés is várja az érdeklődőket. A nagytétényi kastélyban kosztümös tárlatvezetés lesz a Bútorművészet a gótikától a biedermeierig című állandó kiállításban, fellép a Góbé zenekar, s a kastélyban vendégeskedik a Tropicarium is.
   
A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületében az I. világháború korát idéző divatkiállítás látható, míg A hátország a világháborúban című, 18 órakor nyíló tárlat az otthon maradt asszonyok és gyerekek napi életét mutatja be,

   
Az Aquincumi Múzeumban kosztümös tárlatvezetést tartanak az ókori polgárváros romjai között, valamint a római mintára megépített és berendezett lakóházban,

Egészségünkért

Miért fontos sok meggyet enni?

A meggy gyógyhatása több területre is kiterjed. Jótékonyan hat a vérre és ezzel több nagy szerv, így a máj s a vesék munkáját serkenti, hat továbbá a szívre. A B vitaminok minden fajtája megtalálható a meggyben, ez lehetővé teszi az emésztés munkájának kiegyensúlyozását, valamint az idegek működését is befolyásolja. Hat a légzőszervek gyógyítására, különösen meghűléses betegségek esetében.

A szív működésének serkentése a meggy ásvány tartalmának köszönhető. A kalcium, kálium és magnézium együtt dolgoznak a vér megtisztításán, a szívizom megerősítésén és a szabályos szívverés helyreállításán. A meggy kitűnő vízhajtó. Nemcsak a gyümölcse, de a gyümölcs szára is, amelyet teának elkészítve segít a szervezetben megrekedt vizet kihajtani.

 A meggy vitamin- és ásványi anyag összetétele hasonló a cseresznyééhez, azonban majdnem tízszer annyi
A-vitamint és jóval több szerves savat tartalmaz, B-vitamin gazdagsága is említésre méltó.

Mire jó a kakukkfű?
 A görögöknél a hősiességet jelképezte, a középkorban levesbe tették a félénkség elűzésére.
Erőteljesen baktériumölő, fertőtlenítő, emellett szélhajtó, görcsoldó hatású. Csökkenti az étvágytalanságot, serkenti az emésztést. Sokan légzőszervi panaszok esetén alkalmazzák. A gyógytea fogyasztása, vagy az azzal történő gargarizálás jó köhögésre, torokfájásra. Emeli az alacsony vérnyomást, külsőleg használva csillapítja a rovarcsípések okozta viszketéseket. Mézzel lehet ízesíteni a belőle készült teát.

Nyugtató fürdő
Egy fürdőhöz 3-4 liter kakukkfűteát érdemes készíteni. 20 percig letakarva kell hagyni. Frissít, nyugtatja a fájó izmokat.

Konyhai felhasználása
A konyhában leggyakrabban húsok, gombák, paradicsomos ételek, fűszeres túrók ízesítője, a mediterrán konyha elengedhetetlen fűszere. Csirkesültekhez, lazachoz, salátához, cukkinihez, burgonyához kitűnő.

Recept: kakukkfüves tócsni
Reszeljük le a krumplit nagy lyukú reszelőn. Sózzuk, borsozzuk, majd nyomkodjuk ki a levet, amit a krumpli eresztett. Keverjük össze tojásokkal, liszttel, adjunk hozzá kakukkfüvet. Süssük szép aranybarnára, tejföllel megkenve tálaljuk. Gyorsan elkészíthető és nagyon finom!
 

Hal és Borünnep

2014. június 19-22. között ez évben is megrendezésre kerül a Balatoni Hal és Borünnep Balatonfüred - Tihany - Csopak - Paloznak helyszíneken. A programsorozat célja, a kultúra, a bor- és gasztronómia minél szélesebb körben történő megismertetése.

A Balatonban 41 halfaj él. A leghíresebb a fogassüllő, köves tófenéken érzi igazán jól magát.  A balatoni horgászok horgára leggyakrabban keszeg akad. Parti zónában ívik a csuka is

A Balaton legnagyobb testű hala a harcsa, ragadozóhal. A Magyar Tenger egyik legősibb hala azonban a garda, a pontyfélék családjába tartozik. Teste karcsú, ezüstös, kb. 20-25 cm. A garda nagy csapatokban az ősz végén ér - mélyebb vizet keresve- a tihanyi-kútba, vagy annak környékére.

 

 

  

Tájak - a Börzsöny hegység

 

Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében. A Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A mintegy 600 km² területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence határolja.
Az egykori kráter pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. A legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Magyarország 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége, a 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 9 található a Börzsönyben.
A változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része nemzeti park. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban.

"A Börzsöny-hegység északi oldalánál található az Ipoly folyó, mely Magyarország és Szlovákia határfolyója. Az Ipoly völgyet a névadó folyó hozta létre. Áradások és apadások alakították ki a folyót kísérő mocsarakat, tavakat. A folyó szabályozása során, rendezett park, gátak, duzzasztók létesültek. Mintegy 12 km hosszú folyószakaszon nem történt beavatkozás. Itt a szeszélyes áradások a viszonylagos háborítatlanságot, a természeti kincsek fennmaradását biztosítják. Ezért is lett ez a hely, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Ezen a különösen védett részen található kis falu: Hont.

Az Ipoly menti kis község ősidők óta lakott hely. Korát a régészek 8000 évesre becsülik. A Hunt és Pázmány nemzetség ősi fészkét még Géza fejedelem idejében alapították. A faluban Hunt vezér, a falu melletti Kukucska hegyen pedig Pázmány épített várat. Ezek a várak a XIII. században elpusztultak. 

          

Honti szakadék

Kiemelt látnivaló a szurdokvölgy, vagy ahogyan a helybeliek hívják a Honti szakadék. A tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt. A szakadék, a valamikori folyómeder, pleisztocén kori ősállatmaradványokban gazdag. Korallmaradványok és megkövesedett cápafogak is láthatók kőbe zárva. Hóolvadáskor és esős időben a szurdokvölgybe látogatók, páratlan vízesésben gyönyörködhetnek.

A közelben található két középkori várrom. Drégelypalánk mellett egy hegycsúcson Drégely vára /6 km/, illetve 25 km-re Nógrád vára.

 

Drégely vár

A ma is látható középkori várrom, a Börzsöny- hegység meredek lejtőjű, 444 m magas hegycsúcsán áll. 1552. július 6-án kezdte ostromolni Ali pasa serege. Szondi György várkapitány és a 150 fős őrség 4 napig védte a várat a sokszoros túlerővel szemben. A z utolsó ostromnál, Szondi a várkapunál halt hősi halált és az őrség is elpusztult.

A Börzsöny-hegység e területe 1978-tól tájvédelmi körzetté van nyilvánítva, a Drégelyi vár pedig a nemzeti örökség része. A vár rekonstrukciója jelenleg is folyik. Minden év júliusában egész napos emlékünnepséget tartanak "Szondi Várjátékok" címmel a drégelypalánkiak és természetesen az odalátogatók. 

Nógrádi vár 

Nógrád megye legjelesebb emléke, a megye névadó várbirtoka volt. A Börzsöny-hegységet formáló vulkanizmus során 15-19 millió évvel ezelőtt létrejött dagadókúpon épült. A várhegy, mint hatalmas cipó emelkedik ki a Börzsöny előterében kialakult medencéből. A törökök többször próbálkoztak elfoglalásával, ez cselszövéssel 1663-ban sikerült. Ezután természeti csapás érte a várat. 1685-ben villám csapott a lőtoronyba. Csonka bég a még megmaradt részeket szétromboltatta. A méretében jelentős erődítmény, még romjaiban is lenyűgöző.

Csitári csodatevő forrás és kápolna

Drégelypalánk és Hont között, a 2. számú főúttól kb 1km-re található a Csitári forrás /Tsitári forrás, Kutyika/, és a kegyhely, a Csitári kápolna, mely a forrás miatt ismert zarándokhellyé vált. A Csitári források közelében már a középkorban két kápolna állt, s állítólag Drégely várából is idejártak imádkozni a "titokzatos alagúton át".

Gyönyörű környezetben áll a Csitári kápolna. A legenda szerint a kápolna melletti forrás csodatévő vizétől már sokan meggyógyultak. A csitári búcsújáróhely történetét kutatók akadtak, egy 1859-es feljegyzésre, melyben a község akkori plébánosa közölte a hírt, miszerint a Tsitárban, a malom közelében lévő forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent, és csodálatos gyógyulások történtek. Hont községben 27 ilyen esetre emlékeznek. Jelenleg népszerű búcsújáróhely, messzi földről zarándokolnak ide a hívők. 

        

Szondy alagút

A Szondy alagút az előbb említett csodaforrástól kb 200 méterre délre, a vulkanikus eredetű Börzsöny-hegység gyomrában található. A járatok egykor 80-100 cm szélesek és embermagasságúak voltak, ugyanúgy, mint a mára megtakarított szakaszok. Feltételezhetően ezen a titokzatos alagúton jártak imádkozni a Drégely várban lakók a Csitári kápolnához."  /forrás: hont-vendégház/

Szép tájakon - Nyíri Mezőség /Szabolcstól-Szatmárig/

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati csücskében, a Rakamaz-Tiszadob-Tiszavasvári háromszögben található Nyíri-Mezőség még sokat őriz a táj többé-kevésbé eredeti, a Tisza szabályozása előtti élővilágából.

A föld errefelé mindenütt a múlt örökségét őrzi. A holtágak között a múlt monumentumai nőnek az ég felé, ahol még érezni a hely szellemét, a történelmet formáló erőket. A Kárpát-medencében letelepülő magyar törzsek elsőként vették birtokba ezt a vidéket, ahol vezéri szálláshelyül Szabolcs településen egy hatalmas fatörzsekből álló, rekeszes szerkezetűre formált és földdel kitöltött védőfallal körülvett várat emeltek. A IX-X. században épített Szabolcsi földvár Közép-Európa egyik legimpozánsabb és legnagyobb földvára, amely nemzeti emlékhely. Az alföldi földvárak a történelem viharaiban csaknem mind elenyésztek, s az hogy ez ma is megvan, felbecsülhetetlenné teszi. Szabolcs, hatalmas várával Szabolcs vármegye központja volt már a kezdetekben. Szabolcsot az 1092. május 20-án megtartott egyházi zsinat és törvényhozó országgyűlés tette mindörökké híressé, amelyen maga Szent László is jelen volt.

A holtágak szövevényében
A Nyíri Mezőség tenyérnyi része Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati szegletének. Ez a föld átmenet a Nyírség és az alföldi puszta világa között. Ennek a kettőségnek a lenyomata jelen van a települések hálóján, a népi kultúrában és az emberek lelki alkatán. A nyírségi homok és a puszták árnyékában formálódó vidéken tette meg első lépést Széchenyi István a Tisza szabályozásában. Ennek emlékét őrzi a táj, amely azóta a holtágak szövevényében fekszik. A vidéket az anyameder, a lefűződött kanyarulatok hálója és a partjaikat borító galériaerdők sűrűje határozza meg. Az ártér máig őrzi az Alföld ősi, vízjárta világának vadregényes arcát.

 

Egyedülálló építészeti emlékünk a szabolcsi földvár . A szabolcsi földvár kiemelkedő jelentőségű a  magyar történelmi emlékek között. 

A földvár Európa egyik legépebben fennmaradt földvára, ezenkivűl a legnagyobb területűek közé tartozik. A magyarországi földvárak nagy része ókori építésű, sok földvárunk az Avar Kaganatus alatt épült fel vagy már a későbbi Árpád korban, azonban a szabolcsi földvár azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a X. században a honfoglaló magyarok építették.

A háromszög alaprajzú fa és földvár kifejezetten hatalmas méretűnek mondható, a keleti oldala 323 méter, az északnyugati része 273 méter, a délnyugati oldala pedig 194 méter hosszúságú. A nagyméretű földvár a honfoglaló őseink jelentős mérnöki tudását dicséri. A vár fából és földből épül, és az alapzathoz követ is felhasználtak, az ágcsonkokkal illeszkedő fagerendák közét  földdel töltötték fel eleink. A vár 33 ezer négyzetméteren terül el, a belső szintjéhez képest átlagosan 11 méter magasságúak a falak. Azonban ha az árterület felől mérjük a vármagasságot, akkor a falak magassága eléri a 20 métert. A vár felépítéséhez 326 ezer köbméter földet, a tartó gerendaszerkezetben 15 ezer köbméter fát használtak fel. Bóna István régészprofesszor számításai szerint a vár felépítéséhez – a kor viszonyait figyelembe véve – 1 millió 200 ezer munkaóra szükségeltetett, amely 100 építőmunkással számolva 900 napot vehetett igénybe, azaz 2 és fél évig tartó munkafázist ölelhetett fel. A hatalmas földtömeg összetartására kazettás rendszerű faszerkezetet alkalmaztak. A 30 cm átmérőjű gerendákat több helyen egymásba csapolták, és összekötötték a vízszintesen fekvő faelemeket a függőlegesen álló gerendákkal. A feltárásokkor kiderült, hogy a sánc lábazatának megerősítésére köveket is felhasználtak.

A földvár sáncait két oldalról a Tisza övezte, a harmadik oldalra pedig egy csatornát építettek. A földvár keleti oldalán húzódott a 7 méter széles és 3 méter mély vizesárok. A csatorna építése során felhalmozódott földből erősítették meg a vár keleti oldalát, ezáltal egy mesterséges szigetté alakult az erősség. A vár főbejáratát így valószínűleg egy híd kötötte össze a szárazfölddel. Az esetleges ostromokkor tiszta ivóvíz nyerésére egy 30 méter átmérőjű ciszternát azaz csapadékgyűjtő helyet alkottak, amelybe a fölé épített tetőrendszerből vezették le a vizet. Az északi – tiszai – kapuhoz egy jól rekonstruálható út vezetett, amelyben kő alapzatra homokkal kevert földréteget döngöltek rá.

A feltárásokban résztvevő régészek és mérnökök arra az eredményre jutottak, hogy körben a falak tetején – a vár védelméhez – egy 3 méter széles védelmi járósáv volt kialakítva, mely előtt fél méter széles függőleges gerendákból felépített mellvéd húzódott. A vár három sarkában valószínűleg egy – egy figyelőtorony állhatott.

A várról Móricz Zsigmond is írt 1928-ban az Est hasábjain.

“Az alföldi földvárak csaknem mind elenyésztek, s hogy ez ma is megvan, megbecsülhetetlenné teszi ezt a különös építményt. A nomádkor képe tisztán megelevenedik az ember szeme előtt. A várgyűrű, amely tizenkét katasztrális holdra terjed, elég volt arra, hogy egy uralkodó nép abban az időben biztos oltalmat nyerjen benne. A vároldalak igen meredekek, úgyhogy még gyermek sem tud ma sem, le-vagy felmászni rájuk, s könnyű volt az oltalmazásuk. Ahogy az ember megáll a vár fokán, érzi a hódító és büszke érzést, ahogy uralkodott ez a központ a táj felett……  

Forrás: Nyíri Mezőség,Szabolcsi földvár

Egy falat Tündérmező

 

Tihany - levendula

A legismertebb a közönséges vagy keskenylevelű levendula, szép latin nevén Lavandula angustifolia. Az árvacsaláfélék (Laminaceae) tartozik és olyan rokonokkal büszkélkedhet, mint a majoránna, a rozmaring és a menta.

A levendulát már az ókori arab világban, a föníciaiak és az ókori egyiptomiak is előszeretettel használták főként parfümként és a mumifikálások során is. (Ez utóbbinál az antibakteriális hatása miatt, de valószínűsíthető hogy az illata is sokat számított eme „tartósítási” eljárás során). Amikor felnyitották Tutanhamon sírját, több cserépedényt találtak, amiben a levendulához hasonló balzsamot találtak.

A rómaiak a levendulaolajat gyakran alkalmazták a fürdőkben a víz, a levegő, no meg a férfitestek illatosítására, de a ruháikat is levendulás vízben öblítették ki, illetve vallásos szertartásoknál is előkerült. Valószínűleg tőlük ered a levendula neve is a latin ’lavare’ = ’mosni’ szóból.

Az első írásos feljegyzés a levendula gyógyító hatásairól a görög katonai orvostól, Dioszkoridésztől származik, Kr. e. 77-ből. Dioszkoridész Néró, római császár uralkodása alatt gyűjtött gyógynövényeket a mediterrán vidékekről.

A görögöktől körül került aztán Franciaországba és innen terjedt el a kontinensen. A középkorban és a reneszánsz idején Európában a mosónőket „lavender”-ként is ismerték, mert – tudtukon kívül is a jó római szokást követve - szárított levendulavirágokkal mostak általában, illetve ezzel illatosították a fiókokat, levendulabokrokon szárították a ruhákat.

Feljegyezték, hogy VI. (Szép) Károly király (aki 12. század végén élt) székét levendulavirággal tömték ki.

A középkorban azért leginkább a kolostorkertekben fordult elő a levendula, ahol az ókori kéziratok és feljegyzések, valamint saját tapasztalatok alapján a leggyakrabban használt gyógynövény lett. Emellett vallásos hiedelmek is tartoznak hozzá: a legenda szerint Szűz Mária egy bokorra helyezte a kis Jézus ruháját száradni, és az adta az illatot a bokornak.

Mikor aztán Angliában VIII. Henrik feloszlatta a kolostorokat ez a finom illatú növény bekerült a „világi” kertekbe is, ahol szintén ruhák közé tették, légfrissítőként, illetve méhviasszal keverve bútorfényesítésre használták. Henrik lánya, I. (Tudor) Erzsébet parfümként és teaként szerette a levendulát. Tőle eredeztetik az levendulaültetvények ötletét is. 

   A levendula évszázadok óta fontos és kiemelt szerepet játszik Tihany életében, mai napig jeles hagyományai vannak a levendula termesztésének és feldolgozásának.

  

Tihanyban a 20-as évektől kezdve termesztenek levendulát. A Tihanyi Apátság környékén, a Csúcs-hegy oldalában található az Őslevendulás, de a félsziget belső lankáin, az autóút mellett is láthatunk szabályos vetéseket, nyáron pedig a már ismerős halványlila színbe öltözik a mező – messziről olyan, mintha földbe ásott labdacsok hevernének a rendezett sorokban. A Bittera Gyula egykori neves gyógynövényszakértő kezdeményezése által meghonosodott, nagy odafigyelést igénylő mezőgazdasági és botanikai tevékenység gyors sikert aratott, a XX. század első felében még a tőzsdén is jegyezték, de azóta is minőségi alapanyagul szolgál ma is az illatszergyártóknak, illetve a gyógyászati termékeket készítő üzemek számára.

A levendula gyógyhatásai 

A szárított virág:

- illatosító,

- rovarűző, molyriasztó,

A levendulából készült tea és ital:

- nyugtató,

- altató,

- vérnyomáscsökkentő,

- menstruációs és gyomorgörcs oldó,

- gyomor- és bélbántalmakat enyhíti.

A levendula olaj:

- nyugtató, altató,

- menstruációs görcs oldó (kockacukorra cseppentve 1-2 cseppet),

- depresszió ellen, 

- csökkenti a fejfájást,

- légúti betegségek gyógyítója,

- gyomor- és bélbántalmakat enyhíti,

- antibakteriális hatása miatt: fertőzött, égési és napégési sebek gyógyulását segíti,

- rovarcsípéseket enyhíti (kígyómarást gyógyító kezelésekben is használják),

- tetvesség, rühösség ellen,

- lábgombásodás esetén,

- bedörzsölve reumás fájdalmak és idegzsába kezelésére alkalmas,

- erősíti az immunrendszert,

- elősegíti az epe kiválasztását így segíti a zsír lebontását a szervezetben,

- kíméletes, így még gyermekeknél is nyugodtan használható,

- gyakran használják a kozmetikaiparban a parfümöknél, illetve krémeknél, tusfürdőknél.

De vannak pszichikai hatásai is:

- már a neve is nyugtató hatású,

- tisztítja és lecsendesíti a gondolatokat,

- hatásos hangulatingadozások ellen,

- támogatja a testi-lelki harmóniát…

Mindezek mellett a kertben más növény mellé ültetve távol tartja a levéltetveket.

Régen az eladósorban lévő lányok szárított levendulavirággal teli zsákocskát rejtettek a dekoltázsukba a biztos udvarló reményében.

Az álmoskönyv szerint levendulával álmodni gyengéd ragaszkodást jelent, aki pedig levendulaillattal álmodik annak kellemes élményben lesz része.

Sütéskor csirkehúsoknál rozmaring helyett is használható fűszerként.