Az egykori kráter pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. A legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Magyarország 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége, a 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 9 található a Börzsönyben.
A változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része nemzeti park. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban.
"A Börzsöny-hegység északi
oldalánál található az Ipoly folyó, mely Magyarország és Szlovákia
határfolyója. Az Ipoly völgyet a névadó folyó hozta létre. Áradások és
apadások alakították ki a folyót kísérő mocsarakat, tavakat. A folyó
szabályozása során, rendezett park, gátak, duzzasztók létesültek.
Mintegy 12 km hosszú folyószakaszon nem történt beavatkozás. Itt a
szeszélyes áradások a viszonylagos háborítatlanságot, a természeti
kincsek fennmaradását biztosítják. Ezért is lett ez a hely, a Duna-Ipoly
Nemzeti Park része. Ezen a különösen védett részen található kis falu:
Hont.
Az Ipoly menti kis község
ősidők óta lakott hely. Korát a régészek 8000 évesre becsülik. A Hunt és
Pázmány nemzetség ősi fészkét még Géza fejedelem idejében alapították. A
faluban Hunt vezér, a falu melletti Kukucska hegyen pedig Pázmány
épített várat. Ezek a várak a XIII. században elpusztultak.
Honti szakadék
Kiemelt látnivaló a
szurdokvölgy, vagy ahogyan a helybeliek hívják a Honti szakadék. A
tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt. A szakadék, a valamikori
folyómeder, pleisztocén kori ősállatmaradványokban gazdag.
Korallmaradványok és megkövesedett cápafogak is láthatók kőbe zárva.
Hóolvadáskor és esős időben a szurdokvölgybe látogatók, páratlan
vízesésben gyönyörködhetnek.
A közelben található két
középkori várrom. Drégelypalánk mellett egy hegycsúcson Drégely vára /6
km/, illetve 25 km-re Nógrád vára.
Drégely vár
A ma is látható középkori
várrom, a Börzsöny- hegység meredek lejtőjű, 444 m magas hegycsúcsán
áll. 1552. július 6-án kezdte ostromolni Ali pasa serege. Szondi György
várkapitány és a 150 fős őrség 4 napig védte a várat a sokszoros
túlerővel szemben. A z utolsó ostromnál, Szondi a várkapunál halt hősi
halált és az őrség is elpusztult.
A Börzsöny-hegység e területe
1978-tól tájvédelmi körzetté van nyilvánítva, a Drégelyi vár pedig a
nemzeti örökség része. A vár rekonstrukciója jelenleg is folyik. Minden
év júliusában egész napos emlékünnepséget tartanak "Szondi Várjátékok"
címmel a drégelypalánkiak és természetesen az odalátogatók.
Nógrádi vár
Nógrád megye legjelesebb
emléke, a megye névadó várbirtoka volt. A Börzsöny-hegységet formáló
vulkanizmus során 15-19 millió évvel ezelőtt létrejött dagadókúpon
épült. A várhegy, mint hatalmas cipó emelkedik ki a Börzsöny előterében
kialakult medencéből. A törökök többször próbálkoztak elfoglalásával, ez
cselszövéssel 1663-ban sikerült. Ezután természeti csapás érte a várat.
1685-ben villám csapott a lőtoronyba. Csonka bég a még megmaradt
részeket szétromboltatta. A méretében jelentős erődítmény, még romjaiban
is lenyűgöző.
Csitári csodatevő forrás és kápolna
Drégelypalánk és Hont között,
a 2. számú főúttól kb 1km-re található a Csitári forrás /Tsitári
forrás, Kutyika/, és a kegyhely, a Csitári kápolna, mely a forrás miatt
ismert zarándokhellyé vált. A Csitári források közelében már a
középkorban két kápolna állt, s állítólag Drégely várából is idejártak
imádkozni a "titokzatos alagúton át".
Gyönyörű környezetben áll a
Csitári kápolna. A legenda szerint a kápolna melletti forrás csodatévő
vizétől már sokan meggyógyultak. A csitári búcsújáróhely történetét
kutatók akadtak, egy 1859-es feljegyzésre, melyben a község akkori
plébánosa közölte a hírt, miszerint a Tsitárban, a malom közelében lévő
forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent, és csodálatos
gyógyulások történtek. Hont községben 27 ilyen esetre emlékeznek.
Jelenleg népszerű búcsújáróhely, messzi földről zarándokolnak ide a
hívők.
Szondy alagút
A Szondy alagút az előbb
említett csodaforrástól kb 200 méterre délre, a vulkanikus eredetű
Börzsöny-hegység gyomrában található. A járatok egykor 80-100 cm
szélesek és embermagasságúak voltak, ugyanúgy, mint a mára megtakarított
szakaszok. Feltételezhetően ezen a titokzatos alagúton jártak imádkozni
a Drégely várban lakók a Csitári kápolnához." /forrás: hont-vendégház/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése