Csillagokról

"A világegyetemben a csillagok nem magányosan tündökölnek, hanem csillagvárosokba, úgynevezett galaxisokba tömörülnek. A mi csillagvárosunk a Galaxis, így, nagy kezdőbetűvel írva. A Földről szabad szemmel látható összes csillag a Galaxishoz tartozik, mely korong alakú. A Galaxis síkjának irányába nézve sokkal több csillag látszik, mint az ég más területein. Ez a rengeteg csillag, mintegy összeolvadva, egy halvány tejszerű sávnak látszik, ez a Tejút. A Tejutat nagyobb városokból, így Budapestről sem lehet látni a fényszennyezés miatt. A Tejút a Hattyú csillagképnél két ágra szakad, amit egy, a csillagközi térben levő sötét köd fényelnyelő hatása okoz.

A Tejutat sok szép monda említi meg.

A székely eredetű monda a hun mondakör Csaba vezéréhez kapcsolódik. Két változata ismeretes, egyik a Csaba Útja, a másik a Hadak Útja.

Csaba Útja:
A szánakozó Hadúr csodát tett Csaba királyfi búcsúzásakor. Mikor az vitézivel elindult a holdvilágos éjjel, az égbe emelte őket, útjukat csillagok mutatták, s a lábuk nyomán gyémántszikra lobbant, mely ott maradt örökkön-örökké.

Hadak Útja:
Csaba királyfi az apjának, Attilának halála után kitört testvérháborúban csatát vesztett, és Bizáncba menekült. Seregének egy részét hátrahagyta, s ők a Csigle mezőn várták visszatérését. Az Erdélyben őrködni hátrahagyott székelyeknek Csaba esküvel ígérte, hogy veszedelem idején a segítségükre siet. Háromszor kellett a keletre tartó seregnek visszafordulnia. Előbb a föld rengése, az erdők zúgása adta hírül a bajt, egy esztendő múlva a folyamba siető patak s a tengerbe torkolló folyam továbbította a segélykérést, három év múltán pedig már csak a szélvész, a puszták vihara érte utol a legendás hadat. A monda szerint hosszú idő telt el ezután, Csaba is rég meghalt, segítségre már senki sem számított, amikor ismét háború sújtotta a népet, s a veszély minden addiginál nagyobb volt. A segítség azonban negyedízben sem maradt el. Ezúttal a Székelyek Járó csillaga (a Szaturnusz) vitte a veszedelem hírét a földről az "égi csarnokba". Csaba hadai a csillagos égen végigvágtázva érkeztek, majd - sebezhetetlenek lévén - teljes létszámban ugyanarra, ugyanoda vonultak vissza, miután az ellenséget megfutamították.
"A fényes hadak ösvénye pedig, melyet jöttökben és visszatértökben taposának, eltörölhetetlen marad az ég boltozatán: az ő lábaik és lovaik patkóinak nyoma az, mit derült éjfeleken mint tejfehér szalagot látsz tündökölni a magasban, s melynek azon órától Hadak Uta a neve a székelyeknél, melyre tekintve megemlékeznek ők Csabáról és hős atyjáról, Eteléről."

Egy másik székely monda a Tejutat Szépasszony Vásznának tartja:
"A szépasszony hűtlen lőn kedveséhez. Ez arcul csapta őt, s letűnt a feneketlen kristálytóba, ezt mondván: Várhatsz engem ezer esztendeig! A szépasszony most kedvesét ezer esztendő óta várja, éjjelenként kiteregetve vásznát s estve-reggel a kristálytó vizével öntözgetve azt, mi aláperegvén szüli a harmatot."

A Csallóközben a Tejutat Tündérfátyolnak is hívják:
"Élt egyszer a Csallóközben egy szegény halászlegény, aki beleszeretett a vízimolnár leányába. A molnár hallani sem akart a halászról, mivel gazdagabb kérőt szánt a lányának. Már éppen készültek volna a lakodalomra, amikor a halászlegénynek sikerült megszöktetnie a lányt. A menyasszony és a vőlegény rokonsága üldözőbe vette a szerelmeseket, s a lány fátyla, amely menekülés közbe beleakadt egy bokorba, nyomra is vezette őket. A molnár, amikor rájuk talált, haragjában mindkettőjüket megölte. Ekkor a lányból fehér, a fiúból piros liliom lett, de a gazda azokat is leszakította. A fehér liliom tündérlánnyá változott, felszállt az égbe, ahová magával vitte árulkodó fátylát is. A piros liliom helyén viszont bővizű forrás buzogott fel a földből. A tündérleány azóta is az égbolton úszó fátylán ereszkedik le éjjelenként a forráshoz, hogy szomját oltsa. Szomorú dalát még ma is gyakran hallhatják az éjszakai halászok."

Egyébként a népi képzelet gyakran kapcsolja össze a Tejutat a tündérek útjával, amelyen éjszakánként a földre ereszkednek. Erre utaló elnevezések: Tündérek Útja, Tündérek Járása, Tündérek Fordulója, Tündérút.
A Csallóközben a Harmatos Út név is ismert:
"Az égen látható út, amin a tündérek forognak meg jönnek le az égbül. Oszt hogy éjjel le ne térjenek az útrú, a mennybül harmat száll alá a csillagokra, hogy a’ látható legyen. Hajnalra meg főszárod, mikorra má’ a tündérek visszamentek az égbe, ezér’ híják harmatos útnak."
A Hajnalszakadék, Hajnali Hasadék elnevezések, valamint a csallóközi monda közötti hasonlatosság látszik. Ez előbbiek keletkezése valószínűleg onnan ered, hogy hajnal közeledtével fokozatosan tünedeznek el a halványabb csillagok, így a Tejút derengő fénye is eltűnik hajnalhasadtára, bár még a fényesebb csillagok világítanak. "
forrás: MCSE Várhegyi Péter


A régi népek 48 csillagzatot különböztettek meg. Honunkban majd mindannyi látszik: a Sarkcsillagtól az állatövig 21 csillagkép, a déli mennybolt 15 csillagzata, a többi 12 az állatkör képeiben. Ezeket a magyar néphagyomány több mint 630 csillag és csillagkép névvel látta el.

Néhány az ismertek közül:
Göncöl: Béresszekér, Illés Szekere, Kincső
Hold: Istenkalács
Jupiter: Magyarok csillaga
Kisgöncöl: Nagyboldogasszony csillaga
Mars: Hadakozó, Vérszemű csillag
Nap: Ruhaszárító csillag, Tarhonyaszárító
Sarkcsillag: Bábamatullája, Furucsillag, Göncöl Térítője
Szaturnusz: Székelyek csillaga
Tejút: Ég Útja, Éjjeli Kegyelet, Fejérárok, Fejérköz, Hadak Útja, Hajnalszakadék, Isten Barázdája, Isten Palástja, Isten Szeme, Isten Szérűje, Isten Útja, Jézus Útja, Legeltető csillag, Lelkek útja, Országút, Szalmahullajtó, Szalmásút, Szent Mihály útja, Részegember Útja, Tündérút, Tündérek Fátyla, stb. - 58 elnevezés
Vénusz: Hajnalcsillag, Alkonycsillag, Esthajnalcsillag, Ökörkereső csillag, Pásztor, Pásztorserkentő, Szarvaslegeltető, Szerelemcsillag, Vacsoracsillag, Vadak csillaga, Vadlegeltető - 11 elnevezés
Vénusz neve a magyar hagyományban: Hajnalcsillag, Alkonycsillag, Esthajnal-csillag. A középkorban voltak olyan műveltségek, amelyek a Hajnal- és az Alkonycsillagot két különböző bolygónak tartották. A Vénuszt a magyarság hagyományosan nevezte Esthajnalcsillagnak is.
/Beszélő csillagnevek,Vetési Zoltán/