"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. június 30., hétfő

A fürdőszoba


A mai világban élő ember már el sem tudja képzelni otthonát fürdőszoba nélkül. De idáig hosszú volt az út...




A szennyvízelvezetésre Babilonban boltíves fedésű utcai csatornahálózat volt kiépítve, míg Egyiptomban tudomásunk van róla, hogy Kleopátra, fürdőzései alkalmával, medencéjét rendszeresen szamártejjel töltette fel. A görög mintára épült római fürdők komfortfokozata még a ma embere számára is irigylésre méltó.
A modern fürdőzés megteremtését a római korból származtatjuk, mikor is a polgárok házaiban megjelentek az első magáncélú használatra épített fürdőhelyiségek. Külön meg kell említeni, hogy ebben az időben, de már Egyiptom nagy városainak villáiban is, külön helyiségek épültek olyan célra, melyben az éjjeli edényeket tárolták.(Ezek lehettek a mai WC ősi megfelelői.)

Rómában ez időben a fürdőket ( balneumokat ) használta a nép tisztálkodásra. A köznép a leírások szerint nyolcnaponta vette igénybe. Az otthonokban, úgynevezett mosókonyhákban fürödtek, melyeket latinul lavantrináknak neveztek. A fiatalság, és a szegényebb polgárok a Tiberiszt használták tisztálkodásra.
Augustus császár, görög mintára, közfürdőket építtetett, de a birodalom vége felé, Konstantinos idejében, Róma már közel 1000 balneummal rendelkezett.

Ezek a fürdők természetesen a köz javát szolgálták, de léteztek még az úgynevezett császári fürdők is, melyek a kiváltságosak fürdőhelyei voltak.


Ezeket a fürdőket termáknak nevezték, melyek nem csak a tisztálkodás igényeit elégítették ki, hanem a kikapcsolódás, a szórakozás, az üzletelés, és az örömszerzés időtöltését is biztosították.
Ezek a szokások bármennyire is hihetetlen, kisebb városokban, sőt falvakban is éppen úgy elterjedtek, mint a provinciákon. Példa erre Pannónia, és ezen belül is Aquincum, ahol napjainkig 9 fürdőhelyet tártak fel régészeink.

  /A   magyarság ősei rendszeresen tisztálkodtak, külön fürdősátrakban, a nap bizonyos időszakában. Ezt a fürdőserpenyők kongatásával, vagy kürtszóval jelezték a tábor népének. Még a bizánci császárok is bőrmedencés magyar fürdőt és sátrat vittek magukkal, ha útra keltek. /

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése