A krizantém vagy más néven margitvirág az őszirózsák családjába tartozik, Ázsiában őshonos növény. Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent. Krizantém az ősz napsugara.
A krizantém gyógyító hatása
Emberi fogyasztásra nemesített fajtát Kínában ősidők óta hosszú életet adó gyógynövényként tartják számon. A virág vérnyomáscsökkentő és gyulladáscsökkentő, de emésztési problémák ellen is hatásos. A sárga krizantém virágát lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére is használják.
A tradicionális távol-keleti gyógyítás szerint a krizantém virága a máj és a tüdő meridiánjaira hat. A belőle főzött tea belsőleg fogyasztva ragyogóvá teszi a szemet, javítja a látást, méregtelenítő, hűtő, altató hatással rendelkezik. Használható hőhullám esetén, májgyengeség okozta szédülésre, számítógép okozta szemfájdalom és látászavar jelentkezésekor. Külső alkalmazásban szemöblítőként kötőhártya-gyulladás, szemduzzanat esetén hatásos. A dísznövényként tartott krizantém emberi fogyasztásra nem alkalmas, gyógynövényként keressük a patikákban.
A virágok évezredeken keresztül fontos szerepet töltöttek be az emberek
életében. Részei voltak különböző ünnepeknek és rituáléknak, inspirációt
adtak a művészeknek, költőknek és mesemondóknak, sőt még szerelem és
szerencse dolgában is hatalmat tulajdonítottak nekik.
Időszámításunk előtt 550-ben már említést tesznek róla, a Song-korban pedig már nemesítették. A különböző fajtáknak festői neveteket adtak: Aranycsengő, Alabástrom medence, Bíbor rákolló, Ezüsttál.
Kínában főleg a szokatlan színű, formájú fajták a kedveltek. A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. A művészetek mindenkor előszeretettel dolgozták fel, megjelent a költészetben, a festészetben, a faragványokon és hímzéseken.
Ősidők óta gyógynövényként is számon tartják, amely megőrzi az erőt, és hosszú életet biztosít. Egy 3000 éves kínai legenda szerint a ma Japánhoz tartozó Szitakötő szigeten egy olyan gyógynövény termett, amely fiatalító hatású volt, ha fiatal lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indult ifjak bár sok kalandot átéltetek, a fiatalító gyógynövényt nem lelték meg. Helyette megtalálták a krizantémot, amivel kereskedni kezdtek.
Már a Han-korban a 9. hónap 9. napjának ünnepén krizantémbort ittak. Azt tartották, hogy aki krizantémbort iszik, hosszú életű lesz a földön.
A
híres költő, Tao Yuanming (365-427) több verse is a krizantémról szól.
Tao Yuanming a magányosság jelképének tartotta a krizantémot, amely az
ősz nyugalmát, szépségét képviseli.A 8. század táján került át Japánba (kiku néven), ahol még nagyobb megbecsülésnek örvendett, mint Kínában. A krizantémot a japán uralkodók jelképükké választották, és hivatalos címerük lett. Ugyanakkor megjelent a koreai művészetben is, ahol a négy “nemes növény” egyikeként – a szilva, az orchidea, a krizantém és a bambusz – előszeretettel jelenítették meg díszítőelemként.
A krizantém meghódítja Európát
A 18. században bukkant fel az európai kertészetekben. Először Hollandiában, majd Franciaországban, később Angliában terjedt el. 1830 óta nemesítik, és az 1930-as évektől intenzíven termesztik.
forrás: krizantém története,kertlap
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése