Az emberek a történelem során mindig tartottak az üstökösöktől. A megjelenésüket háborúk kitörésével, éhínségekkel és járványokkal és egyébkatasztrófákkal hozták összefüggésbe. Lehet, hogy nem alaptalanul…
A kínai Sang birodalom bukása az első feljegyzett katasztrófa, amelyet azzal indokoltak, hogy a Halley üstökös a Föld közelébe ért. A 76 évenként visszatérő üstökös megjelenését számos balszerencsével kapcsolták össze.
– i.e. 240: hatalmas áradások pusztítanak Kínában.
– i.e. 164: Európában fekete-himlő járvány söpör végig.
– i.sz. 66: Az üstökös éppen megjelenik, amikor a zsidók felkelést indítanak a római uralom ellen. A háborúban 1 millió ember hal meg, és Jeruzsálem pusztulásával ér véget.
– i.sz. 374: A hunok elözönlik Európát.
– i.sz. 451: Attila betör Galliába, a csatában 30 ezer harcosát veszti el.
– i.sz. 684: A Nürnbergi Krónikában megörökítik az üstökös képét. Európában és Ázsiában 3 hónapon keresztül esik az eső, a vetés tönkre megy, és az ezt követő éhínségben milliók pusztulnak el.
– 1066: Hódító Vilmos megtámadja Angliát; Harold király elesik a hastingsi csatában.
– 1222: A mongolok, élükön Dzsingisz kánnal, betörnek Oroszországba. Rómában állítólag véreső esik, és Európa szerte földrengéseket észleltek.
– 1456: A törökök elfoglalják Athént. Nápolyban 35 ezer halottja van a földrengésnek.
– 1682: Földrengés Angliában
– 1759: Meghal VI. Ferdinánd spanyol király. Világszerte földrengések és szélviharok pusztítanak, kitör a Vezúv Itáliában.
– 1865: Egyiptomban milliókat pusztít el a döghalál. Itáliában földrengéseket észlelnek, Japánban szökőár, Floridában hurrikán pusztít.
– 1910: VII. Edward angol király meghal. Egyiptom miniszterelnökét meggyilkolják. Öngyilkossági hullám söpör végig Európán s Amerikán. Kínában áradások pusztítanak. Indiában milliók esnek áldozatul a bubó-pestisnek.
– 1986. áprilisában felrobban a csernobili atomreaktor, a svéd miniszterelnököt meggyilkolják.
Az emberek zöme még ma is félelemmel gondol egy üstökös megjelenésére.
A legismertebb meteor, ami egy „kis zűrt” okozott, Szibériában a Tunguzka folyónál becsapódó volt. Az 1900-as évek elején találkozott a Földdel (szerencsére, nagyon gyéren lakott területen), és olyan pusztulást okozott a faunában, hogy még napjainkban is kivehetők az átrendeződés nyomai. Az űrkutatás fejlődésével kezdődött az ilyen égi balesetek kutatása. Felfedezték, hogy az űrből is látható néhány ilyen becsapódás helye a Földön. Azonban, ha figyelembe vesszük a föld néhány millió éves múltját, nem kell nagyon félnünk, a közelünkben elhaladó meteorok közül elenyészően kevés találja el Földet.
/forrás: Abafi C./
Halley-üstökös (hivatalos nevén 1P/Halley) a Kuiper-övből származó rövid periódusú üstökösök legismertebb és legfényesebb példánya. Nevét Edmond Halley angol csillagászról kapta, aki kiszámította pályáját, elsőként a periodikus üstökösök közül (innen az 1/P szám). Keringési periódusa 76 év, legutoljára 1986-ban járt a Naprendszerünkben, így legközelebb 2061-ben fog visszatérni.
Halley úgy vélte, hogy az 1531-es, 1607-es és az 1682-es fényjelenségek egy olyan üstökösnek tulajdoníthatóak, amely 76 éves periódussal kering a Nap körül, és tagja a Naprendszernek. Számításai alapján az égitestnek 1758 karácsonyán kellett feltűnni. Tudta, hogy akkor már nem él, ezért megkérte a csillagászokat: keressék meg az üstököst, és emlékezzenek meg arról az emberről, aki megjósolta annak visszatérését. A kérése teljesült.
1758 karácsonyán egy amatőr csillagász fedezte fel a már szabad szemmel is látható üstököst. Charles Messier, aki fontosnak tartotta az üstökösök kutatását, másfél évet töltött feleslegesen a Halley által megjósolt üstökös feltűnésére várva, amit csak annak felfedezése után egy hónappal vett észre. /Wikipedia/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése