Október 4.

Október 4-e a szegények pártfogójának, a ferences rendet megalapító Assisi Szent Ferenc  ünnepe.
Amikor rá emlékezik a keresztény világ , a vidéki emberek kotlóst ültetnek, s hogy a csirkék el ne pusztuljanak, a gonosz szellemek távol tartására nyírfaágat tesznek a fészekaljba.

E nemes szenttől sokan remélnek vigaszt, patrónusa többek között a magányosan haldoklóknak, az állatoknak,madaraknak, a környezetnek, környezetvédőknek, a kárpitosoknak, a tapéta készítőknek, az állatkerteknek.

/Forrás: Hiedelmek,népszokások/

Hű társunk - a kutya

Vajon hányan tudják, hogy az ember kutyákkal való együttélése több mint 1200 évre vezethető vissza. A kutya sokat tud, sok mindenben segítőtársa az embernek, de mégis a hűség az a tulajdonság, ami elsőként eszünkbe jut róla. Több olyan történetet ismerünk, amelyben az eb hosszú évekig várja gazdáját, aki már régen eltűnt a háború poklában; vagy az élet teremtette más útvesztőben. Hogy mindig is életünk komoly résztvevői voltak ezek a jószágok, arról tanúskodnak azok a közmondások, amelyek sok száz éve át- meg átszövik hétköznapjainkat. Itt van a kutya elásva. Jön még kutyára dér. Jobb az élő kutya a holt oroszlánnál. Kutya után ugat a kutya, ha nincs is semmi oka. Kutyaharapást szőrivel (gyógyítják).  Kutyából nem lesz szalonna. Nem eszi meg a kutya a telet. Nemcsak egy tarka kutya van a világon. Pénz beszél, kutya ugat. Bánja, mint a kutya, amelyik hetet kölykezett. Belejött, mint kiskutya az ugatásba. Bizonytalan, mint a kutya vacsorája.  Folytathatnánk a sort, hiszen ezernyi az élmény és  tapasztalat, ami hozzájuk fűzi az embert.  

Persze, a kutyák nem csak unaloműző társai az embernek, hanem például nagyon fontos szerepük van a vakok és gyengén látók segítésében, ahhoz, hogy teljes éltet tudjanak élni. A lovak mellett egyre fontosabb feladat jut az ebeknek a gyógyító terápiákban is, hiszen az ember iránti kötődésük ezt megalapozottá teszi. Kiemelkedően jó eredményeket értek el szakemberek segítségükkel a gyógyításban  a pszichiátriai betegségek, lelki gondok, érzelmi válságok, tanulási nehézségek és értelmi akadályozottság esetében.
És ki ne hallott volna már földrengéses és háborús övezetekben dolgozó, eltűnt embereket kereső kutyákról, „akik” emberéleteket mentettek meg.


A bernáthegyi története

A bernáthegyi kutyákról először az életmentés jut az eszünkbe. Kevés ennyire jámbor, nyugodt természetű, emberszerető kutyafajta létezik.

A Hospice du Grand Saint Bernard nevű kolostor környékéről származnak, mely Európa egyik legmagasabb pontján helyezkedett el. Az itt húzódó hágó volt az egyik fő közlekedési útvonal Észak-Olaszország és Franciaország között, természetesen Svájcon keresztül. Az átkelés itt életveszélyes volt, főleg télen, amikor a hóviharok, lavinák végzetes veszélyt jelenthettek az emberekre. Éppen ezért a szerzetesek tenyésztették először ki a bernáthegyiket, mivel alkalmasak voltak a hegyekben az utazók vezetésére és a hóval betemetett áldozatok megkeresésére.

A Hospice du Grand Saint Bernard egyike Európa legrégebbi és legmagasabban fekvő településeinek. Itt állt valaha Jupiter temploma, amit még az erre elhaladó római hódító hadsereg épített. Amikor a XI. század közepén Bernhard Von Menton Aosta főesperese megalapította az Ágoston rendek közösségét, aligha gondolta volna, hogy nevét a hegy, a hágó és a világ egyik leghíresebb kutyafajtája viseli majd.
A bernáthegyi kutya névadója világszerte ismert lett, de szinte semmi adat nem maradt fenn róla. Bernhard Von Menton a szegények segítője és a szerencsétlenek pártfogója volt, a hágó magaslatain. A hiedelem szerint az ott lévő gonosz szellemektől felszabadította a megszállottakat.
A menedék szállást és élelmet nyújtott az elgyötört utazóknak. Szerzetesei és segítői naponta ereszkedtek le és tértek vissza a hágón, utasokat kalauzolva.

Az első kutyák vélhetően 1660-1670 környékén érkeztek a menedékházba. Feladatuk korántsem a kísérés vagy a mentés volt, csupán a kolostor-fosztogatók elleni védelmet szolgálták. A szerzetesek kutyáikat a völgybeli parasztkutyákból válogatták össze. Ezen a területen fejlett szarvasmarha tenyésztés folyt, és a legelterjedtebbek a nagytestű, tömött szőrű, barnásvörös-fehér foltos pásztorkutyák voltak, ezért a barátok értelemszerűen belőlük verbuválták kutyáikat.
Az első írásos emlék (1703) még csak a jelentős számú vendégsereg ellátásához szükséges nagyüzemi étkeztetésben betöltött fontos szerepükről tesz említést, miszerint a konyhamester által készített hatalmas mókuskereket hajtva forgatták a nyársakat.

Dokumentumok tanúsága szerint 1750-től a kutyák már kísérőként dolgoztak a szerzetesek mellett. Felismerték ugyanis, hogy az erőteljes állatok komoly segítséget jelentenek a viszontagságos hegyi utakon.
Kiváló tájékozódó képességük révén elsősorban megbízható kalauzként szolgáltak, különösen viharos éjszakákon, valamint széles mellkasukkal törték a magas havat, megkönnyítve az emberek haladását. Emellett stramm fizikumuk révén teherhordóként is tevékenykedtek, és a hátukra erősített nyeregben tejet, vajat cipeltek a kolostorba.

Később még Napóleon is hasznát vette a kutyáknak. Seregének 250000 katonája - mely többször is megtette a kíméletlen utat -, veszteség nélkül jutott át a hágón a bernáthegyik kíséretében.

A sors furcsa fintora, hogy e nemes állat, melynek sok ezer ember köszönhette életbenmaradását, most az ember segítségére szorul, hogy ne tűnjön el a "divatjamúlt fajták süllyesztőjében". 

A Mozgássérült segítő kutyákról:
A mozgássérült segítő kutyák olyan fajta segítséget tudnak nyújtani fogyatékkal élő embertársainknak, amelyre mi emberek nem vagyunk képesek. Rendelkezésükre állnak a nap 24 órájában, segítőkészségük kimeríthetetlen, őszinte szeretet adnak előítélet és elvárások nélkül. Segítenek fizikailag, érzelmileg, lelkileg. Támaszként szolgálnak gazdáiknak, miközben mindent megtesznek, hogy segítsék őket.

A legtöbben el sem tudjuk képzelni milyen az, ha beesik a kerekes szék alá egy tárgy, és nem tudjuk felvenni, ha a kiválasztott üzletbe, vagy gyógyszertárba lépcső vezet, és nem tudunk szólni az eladónak. Ilyenkor a kerekesszékben élőknek az az egyetlen lehetősége, hogy megkér valakit, persze ha van valaki a közelben, hogy segítsen. Kutyával mindez könnyebb, mert őt megkérni egész más, mint egy embert, a kutya lelkes, és boldoggá teszi, hogy gazdáját szolgálhatja, mindig ott van, és szívesen fogadják más emberek is, ha például őt küldi be gazdája egy üzletbe, melyet nem tud megközelíteni.



A kutyák segítenek a közlekedésben, ajtó nyitással, villanykapcsolással, kosarat visznek a szájukban, amibe pár dolgot bele lehet tenni, így a gazda keze szabadon maradhat. Segítenek öltözni, odaviszik a gazdihoz a cipőt, ruhadarabokat, segítenek a ruhákat levenni, le tudják húzni a kabát ujját, a kesztyűt, zoknit. Felveszik, ami leesett, még a legapróbb dolgokat, akár egy pénzérmét is, el lehet küldeni őket tárgyakért, odaviszik a telefont, kulcsot, távirányítót, stb. Tárgyakat lehet küldeni velük más emberekhez, pl. kulcsot a kapuhoz, ha látogató érkezik.

                                A Terápiás kutyákról:
A terápiás kutyák alkalmazása kezd egyre jobban elterjedni az országban. Számtalan tudományos tanulmány és felmérés bizonyítja a kutyák pozitív hatásait a fejlesztő foglalkozások folyamán. A célszemélyek úgy dolgoznak, hogy nem érzik feladathelyzetben magukat, több a sikerélményük, és magabiztosabbakká válnak. A terápia folyamán sokkal magasabb a motivációs szintjük a kutya jelenlétében, így kedvvel, örömmel vesznek részt a foglalkozásokon.

Gesztenye lovag, Makk Marci, kedves díszek a lakásban

1761. október 2. - Mikes Kelemen

Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc fejedelem hűséges híve 1761. október 2-án hunyt el pestisben a törökországi Rodostóban (ma Tekirdag).

Mikes a korai felvilágosodás egyik kiemelkedő alakja volt, Rodostóban francia nyelven megjelent jelentős műveket fordított magyarra, és itt írta fiktív leveleit képzeletbeli nénje, P. E. grófnő számára Konstantinápolyba. A Törökországi levelek címmel 1794-ben megjelent Leveleskönyvet később török és több idegen nyelvre is lefordították. A Leveleskönyv irodalmi értékén túl egyben a bujdosó magyarok rodostói életének hű krónikája.

Zágoni Mikes Kelemen székely nemesi család sarja volt. Apja Thököly híve, akit a császáriak elfognak és kivégeznek. A protestáns fiúnak a család egyik katolikus barátja lesz a gyámja, ennek hatására maga is katolizál, a jezsuiták kolozsvári gimnáziumában tanul. A kuruc hagyomány és a katolikus vallásosság együtt igen alkalmassá teszi, hogy Rákóczi Ferenc fejedelmi udvarába kerüljön. Tizenhét éves korában a fejedelem apródja lesz. Példaképe, eszményképe Rákóczi, akit híven szolgál mindhalálig. S amikor már a bujdosó fejedelem nem él, a hűséges Mikes az emlékét szolgálja mind a maga haláláig.

A bukás után Rákóczival megy a számkivettetésbe. Párizsban és Versaillesban már a hontalan fejedelem bizalmas titkára, az is marad mindvégig. Öt évig élnek Franciaországban. Ez idő alatt Mikes nemcsak jól megtanul franciául, hanem megismerkedik a kor francia, sőt némiképpen angol irodalmával is. Az irodalomkutatók a Levelekből és a fordításokból egész könyvtárra való könyv szerzőinek nevét állították össze, akiket többé-kevésbé ismernie kellett. XIV. Lajos kora ez: a francia klasszicizmus százada, amelyben többek közt divatos irodalmi forma a leveleskönyv. Mikes majd idővel maga is leveleskönyvet ír, anélkül hogy mintáit utánozná, de kétségtelen, hogy Versailles ihlette a műfajra, amely annyira megfelelt csevegő természetének.

Amikor Rákóczi csalódott a francia udvar külpolitikájában, nem volt mit keresnie tovább Versailles-ban. A szultán pedig meghívta. Most az ősi ellenségben, a törökben reménykedtek, hogy előbb-utóbb segítséget nyújt Bécs ellen. Ebben is csalódniuk kellett, de legalább biztonságos otthont találhattak Törökországban, ahol végül is Rodostóban jelölték ki lakhelyüket. 1717-től 1761-ben bekövetkezett haláláig, tehát negyvennégy évig élt Mikes Kelemen Törökországban.

Élete nyugodalmasan egyhangú volt. Egyetlen nagy szerelme reménytelennek bizonyult: Zsuzsika inkább az idős és kopasz, de gróf és gazdag Bercsényi Miklóshoz ment feleségül, s el is költöztek Rodostóból. Az emigránsok lassanként kihaltak, 1735-ben meghalt a fejedelem is. Ezután volt némi remény egy felszabadító háborúra, Rákóczi idősebbik fia, Rákóczi József állt az élükre. De ebből a háborúból sem lett semmi, és Rákóczi József is ifjan meghalt. Ebben az időben Mikes egy ízben Moldvában járt követségben, és távolból látta az erdélyi hegyeket. Fellángolt újra a szüntelen parázsló honvágya. Később kérelmezte, hogy hazamehessen, de nem kapott rá engedélyt. Idővel már csak ő élt a Rákóczival elindultak közül, de jöttek közébük új hontalanok, ekkor ő a magyar emigránsok hivatalos elöljárója, törökül: ő a basbug. Azután ő is meghalt...

A  RODOSTÓI  KAKUKK

Gulácsi népmonda

A rodostói bujdosókat erősen kínozta a honvágy, ébren is csak álmodoztak, mindig Magyarországon jártak.

A fejedelem ebben is példát mutatott híveinek, sohasem panaszkodott honvágyról, nem keserítette őket a múlt emlegetésével.. Egyszer mégis felsóhajtott:

- Csak még egyszer hallanék egy kis hazai kakukkszót!

Meghallotta ezt a sóhajtást Mikes Kelemen, a fejedelem hűséges kísérője. Mindjárt azon kezdett töprengeni hogyan szólaltassa meg a kakukkot a rodostói kertben.

Nem sokáig töprengett, másnap reggel titokban kiosont a kertbe, ott egy fa alatt a fűbe hasalt, tenyerét a szájához tette, és elkezdte a kakukk szavát utánozni.

Meghallja Rákóczi fejedelem a rodostói kakukkszót, és igen elcsodálkozik rajta.

Keresni kezdi a kertben, ugyan merre lehet a kakukkmadár? Ahogy keresi, ott látja hűséges íródeákját, Mikes Kelement a fűben.

Mindjárt tudta, hogy ő a rodostói kakukk, s hű emberét könnyes szemmel megölelte.

Október a látás hónapja

Látásunk az életkorral egyenes arányban romlik. Születéskor 21 dioptriához képes alkalmazkodni szemünk, 45 évesen már csak hármat.

Mit tehetünk azért, hogy minél tovább megőrizhessük látásunk épségét?

 A legfontosabb teendő: rendszeres szemészeti ellenőrzés

Sok későbbi betegség megelőzésének hatékony módja a rendszeres időközönként elvégzett szűrővizsgálat, mivel a tünetmentes időszakban, korán felfedezett betegségek kezelési/gyógyítási lehetőségei sokkal jobbak, mint az utolsó pillanatig halogatott, előrehaladott állapoté. Ez igaz a szemészet területére is.

Sok súlyos szembetegség semmilyen panaszt, tünetet nem okoz eleinte, szemorvosi vizsgálattal azonban már ilyenkor felfedezhetők. Ezért ne várjon arra, hogy elkezdjen romlani a látása! 40 éves kor fölött, még ha semmilyen panasza nincs, akkor is keressen fel szemészt legalább kétévente. Cukorbetegek, magas- vérnyomásban szenvedők, illetve azok, akiknek a családjában előfordult valamilyen szembetegség, ennél gyakoribb ellenőrzést igényelnek.

A szem egészséges működéséhez elengedhetetlen az egészséges táplálkozás.

Az antioxidáns hatású táplálék összetevőknek kiemelt szerep jut a szem egészségének megőrzésében. A szembe ugyanis nagyon sok fény jut, és a fényben található UV sugárzás olyan lebontó folyamatokat indít el, amelyek káros oxidáló anyagokat, ún. szabad gyököket eredményeznek. Ezek a szabad gyökök károsítják az ideghártyát, és visszafordíthatatlan látásromlást, vagy akár vakságot okozhatnak. Jelenlétük bizonyítottan szorosan összefügg a szürkehályog és az időskori makuladegeneráció kialakulásával. Az antioxidáns vegyületek éppen ezeknek a káros szabad gyököknek a hatását küszöbölik ki, ezért védő hatást fejtenek ki a fenti szembetegségek ellen.

Az A-vitamin alapvető fontosságú a szem egészséges működéséhez, hiányában farkasvakság, azaz az éjszakai látás romlása jöhet létre, amely kezelés nélkül a szem kiszáradásához, a szaruhártya kifekélyesedéséhez és akár vaksághoz is vezethet. Kiváló A-vitamin források a tőkehalmáj-olaj, a máj, a sárgarépa, a vaj, a burgonya, a kelkáposzta. (A dohányzás és az alkohol fogyasztás csökkenti a szervezet számára hasznosítható A-vitamin mennyiségét, ezért ilyenkor még többet kell fogyasztani A-vitamin tartalmú élelmiszerekből.)

Legújabban két karotin-származék, a lutein és a zeaxantin szerepére derült fény az időskori makuladegeneráció és a szürkehályog megelőzésével kapcsolatban. Ez a két anyag felel a szem éleslátásért felelős területe, a sárgafolt (vagy orvosi nevén makula) védekező rendszerét alkotó pigment sűrűségéért.
Nagy mennyiségben tartalmaznak luteint és zeaxantint a zöld színű, leveles zöldségek, mint a spenót vagy a káposzta, de a brokkoli, a borsó, a kelkáposzta, a kelbimbó, a kukorica és a tojássárgája is jó források. Ezekből az ételekből tanácsos minél többet fogyasztani nyersen vagy párolt formában. (A naponta legalább szükséges 6 mg-nyi luteint pl. 5 deka spenót fedezi.)

• C-vitamin: ez a vitamin kétféle módon is hozzájárul a szem egészséges működéséhez: egyrészt antioxidánsként véd a szürkehályog és az időskori makulabetegség kialakulása ellen, másrészt csökkenti a szem belső nyomását, így véd a zöldhályog ellen is, illetve enyhíti a már kialakult betegség súlyosságát. Nagy mennyiségű C-vitamin található a zöldpaprikában, a citrusfélékben, a kelkáposztában, a brokkoliban, az eperben és a málnában. Legideálisabb nyersen fogyasztani ezeket a gyümölcsöket/zöldségeket, mert főzéskor a magas hőmérséklet hatására jelentősen csökken az élelmiszerek vitamintartalma.

• E-vitamin: ez is egy antioxidáns, feltehetőleg kiemelkedő szerepe van a szürkehályog és a makula időskori megbetegedéseinek megelőzésében. A napraforgó magja, a mandula, a mogyoró és az amerikai mogyoró tartalmaz nagy mennyiséget belőle. Sok E-vitamin található továbbá a teljes kiőrlésű gabonákban, növényi olajokban, és a tojásban is.

• Cink: ez egy ásványi anyag, szerepe van az A-vitamin hasznosításának folyamatában és a szabadgyökök elleni küzdelemben. Segít megelőzni a makula betegségeit és a farkasvakságot. Különféle húsokban, halban, tejtermékekben, teljes kiőrlésű gabona-félékben található nagy mennyiség belőle.

• Szelén: ez is egy ásványi anyag, amely segít a szervezetnek hasznosítani az antioxidánsokat. Mogyoró, élesztő és a tenger gyümölcsei (pl. kagyló) tartalmaznak sok szelént.

Szemünk egészségének érdekében érdemes figyelmet fordítani táplálkozásunk során a kellő mennyiségű antioxidáns, omega-3 zsírsav és folyadék bevitelére. A cukor és a telített zsírsavak fogyasztásának mérséklése és az ideális testsúly fenntartása szintén jótékony hatásúak. A hasznos tápanyagokat legegyszerűbben egészséges étrenddel lehet a szervezetbe juttatni, amely főleg zöldségekből, gyümölcsökből, gabonából és időnként halból áll .

Október 1. - Idősek Világnapja

„Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.”
/Sütő András/ 

 
1991.10.1. - Az ENSZ közgyűlés határozata alapján ezt a napot az idősek világnapjaként tartják számon.
  
Segítségükkel ápoljuk a hagyományainkat, száll generációról –generációra a sok tudás. 

Szeretettel gondoljunk rájuk, s nem csak ezen a napon, hanem az év minden napján, hisz szeretetükkel, bölcsességükkel ők is mindig a rendelkezésünkre állnak.

Zenei Világnap - október 1.

 A zene kincs, sokféle muzsika öleli körül mindennapi életünket, bátorít, lelkesít, vígasztal, szeret minket, embereket. A zene a legjobb barátunk, mindig segít, mellettünk van, bennünk él.

A Zenei Világnap ünnep. A ZENE ünnepe.

           Az 1970-es évek elején Jehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére lett október 1. a zene világnapja. Ilyenkor a világ valamennyi koncerttermében felcsendül a muzsika.

"Mindenik embernek a lelkében dal van
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének
Az hallja a mások énekét is szépnek. "

/Babits/



A zene nagyban befolyásolja érzéseinket,gyógyítja a lelket és a lélek ha rendben van, a test is egészséges. 

Fiatal korban általában,harsogó dübörgő zenét hallgatunk,hisz az életünk is olyan  .A zene testi és lelki közérzetünkre egyaránt hatással van. Egy gyermek ösztönösen, tudja, hogy neki mi a jó. Azokat a hangokat ismételgeti, amikre neki esetleg pont szüksége van. Ma már tudományos körökben is egyre jobban ismert a zene gyógyító hatása, a zene stresszoldó, izomlazító, nyugtató, altató, depresszióellenes hatásáról is egyre többet tudunk. Persze ellentétes hatások is előidézhetők. A zene feszültségkeltő szerepe is ismert, például a filmek kísérőzenéje révén. Az egyén felelőssége, hogy az állapotának, hangulatának, igényeinek megfelelő zenét válassza és a zenész felelőssége, hogy zenéjével mit idéz elő.

A zene egyfajta különösen hatékony kommunikáció amely képes mind a zenész, mind a hallgatók lelkében hangulatokat teremteni, változásokat előidézni. Míg a beszéd az értelmünket célozza meg, addig a zene elsősorban érzelmeinkre és azon keresztül a többi lelki folyamatunkra hat. Ez a hatás hangok, hangközök, ritmus és egyéb zenei eszközök segítségével érhető el, de a hangsúly nem ezeken van, ezek csak a hordozói annak a tartalomnak, amit a zenével közvetítünk.

A legtöbb ember hallgat zenét. Azért tesszük ezt mindannyian, mert valamit kapunk ezáltal.  … A zene az érzelemvilágunkra való hatása által képes minket bárhová elrepíteni. Olyan érzelmeket tud kiváltani, amik esetleg a zene hallgatása nélkül nem jelentek volna meg bennünk. A zene tehát az érzelmi életünk gazdagításában nyújthat nagy segítséget. Különösen fontos ez a mai, túlzottan intellektuális irányban eltolódott világunkban, ahol a logikus dolgok és a tudás mellett az érzelmek sokszor háttérbe szorulnak. A zene segíthet a szív és a fej helyes egyensúlyának megtalálásában.