A hanghullámokat a külső fül a külső hallójáratba tereli, amelynek belső végét a dobhártya zárja le. A dobhártyán túl találjuk a középfület, amely levegővel teli üreg és a halántékcsontban helyezkedik el, a középfül és az orrgarat között egy csatorna létesít kapcsolatot, feladata a középfül (dobüreg) és külvilág között a nyomás kiegyenlítése. A dobhártya falára belülről egy hallócsontocska, a kalapács tapad, amihez kapcsolódik az üllő, ami kengyelhez ízesül. A kengyel talpi része az úgynevezett ovális ablakon rögzül, ami a belső fülben lévő csigában lévő járatok egyikének vége. A dobüreg alsó részében találjuk a kerek ablakot, ami a csigában lévő járatok egyikének nyílása, és rugalmas hártya zárja le. A belső fülben helyezkedik el a hallás tényleges érzékszerve a csiga és az egyensúlyozás érzékszervei a félkörös ívjáratok.
Az egészséges emberi fül 400 000 hangot képes megkülönböztetni. A legtöbb ember számára a jó hallás fontossága csak akkor tudatosodik, ha hallóképessége már lényegesen megromlott. A hallás a legközvetlenebb összeköttetés a külvilággal; ez az ember és környezete közti legfőbb kapocs. Ha nem kielégítő a hallásunk, sajnos a környezettel csak korlátozott kommunikációra vagyunk képesek.
Ahhoz, hogy hangot halljunk, három dologra van szükségünk: A fület elérő összes akusztikai jel a levegő mozgását jelenti. A hanghullámokat a levegő továbbítja. A fülkagyló felépítése olyan, hogy a hanghullámokat optimálisan fogja fel és továbbítja a hallójáraton keresztül a középfülbe.
Ha a hangvezetés fülkagylótól az agyig terjedő útjában valamely akadály lép fel, korlátozottá válik a hallóképességünk. Amennyiben a szőrsejtek egyáltalán nem rezegnek, a részecskék hiába jutnak el csigába, onnan nem továbbítódnak az agyba. A szőrsejtek nem rezgése lehet az egyik oka a siketség kialakulásának. A fülcsengés a hallóideg károsodásának következménye. Hatása: állandó csengő, vagy fütyülő hang a fülben, melyet nem igazi hanghullámok keltenek.
"A zaj a legalattomosabb környezetszennyezés, mert szinte észrevétlenül teszi tönkre az életünket. Elvonja a figyelmünket, megzavarja pihenésünket, és mint állandósult stressztényező, folyamatosan veszélyezteti egészségünket. A szakemberek hangsúlyozzák: a zajt nem lehet megszokni, káros lelki és testi hatásai akkor sem csökkennek, ha sok időt töltünk el ricsajjal teli környezetben. A zaj egyébként szubjektív fogalom, ugyanarra a hangoskodásra egyéni érzékenységüktől, idegállapotuktól és szokásaiktól függően az emberek eltérően reagálnak: a kamasz például eksztázisba jön attól zenétől, amivel a szüleit a világból ki lehetne kergetni. Egyetlen közös tulajdonságuk: mindannyiuknak a mások által okozott zaj jelent problémát.
A hang erősségének mértékegysége a decibel (dB). A hallásküszöb egyénenként változóan 0–20 decibel közötti tartományban található, ekkora zajt okoz pl. az erdő fáinak susogása. Az átlagos utcazaj értéke kb. 45–55 decibel (az erős utcazaj már zavarhatja kér ember beszélgetését), a nagyon erős háttérzaj, egy gyári zaj 70–80 decibel, amely több órán keresztül, védelem nélkül éveken át „hallgatva” szinte biztos, hogy halláskárosodást okoz. Ennél fokozottabb zajterhelés (akár 110 decibel) érheti a repülőtéren dolgozókat, mely már rövidebb távon is halláskárosodást okozhat.
* 30–65 dB: ekkora zajszint már alváskárosodást is okozhat, egyformán zavarja a nyugalmat, a pihenést és a szellemi munka végzését;
* 65–85 dB: ilyen magas zajszint egy régi típusú írógéppel, csörgő telefonokkal teli irodában vagy a közepes forgalmú utak mentén észlelhető. Ez a hangerősség károsítja a vérkeringést, fáradtságérzést vált ki, és hatására romlik a vegetatív idegrendszer működése;
* 85–120 dB: ilyen erős zajt okoz pl. a légkalapács, vagy a kamionok dübörgése. Ha valaki tartósan ekkora zajszintet kénytelen elviselni, hallása maradandóan károsodik;
* 140 dB: itt húzódik a fájdalomküszöb, ilyen zajjal jár pl. az utasszállító repülők felszállása. Ekkora zajterhelés már egyetlen alkalommal is hallássérülést okozhat.
Győri György belgyógyász szakorvos"
Ma a korábbinál öt-tíz évvel fiatalabb korosztálynál jelentkezik az időskori halláskárosodása modern zajforrások miatt. A tavaly megrendezett 11. európai audiológiai kongresszus elnöke szerint gyakran már a negyven-ötven éveseknél megfigyelhető a halláskárosult állapot. Ennek oka a megváltozott zenehallgatási, televiziózási, illetve telefonálási szokásainkra vezethető vissza.
A gitár a húros hangszerek pontosabban a pengetős hangszerek csoportjába tartozik.
