A hal fontos táplálék

Miért jó, ha sok halat fogyasztunk? A halak húsa laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető.

A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A- és D-vitaminnak. Ezek segítségével szervezetünk képes semlegesíteni a szabadgyököket (vagyis az élettani folyamatok során keletkező, illetve külső forrásból a testbe jutott, érfalat károsító, valamint rákos betegségeket előidéző anyagokat), és növelni a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.
A vízben oldódó vitaminok közül a B1- és B2-vitamin fedezhető fel a halban nagyobb mennyiségben, az ásványi anyagok szempontjából pedig vas-, szelén-, cink-, és jódtartalma jelentős. Mindemellett a halkonzervek - a puha, ehető halcsontoknak köszönhetően - még kalciumban is gazdagok

A hal okosabbá is teszi  az embert, a skóciai Aberdeen egyetemének  tudósai 300 ember intelligenciáját tesztelték, és kiderült, hogy minden olyan résztvevő IQ-ja átlagosan 13 százalékkal magasabb volt a társaiénál, aki hetente kétszer halat evett. A hal létfontosságú fehérjealkotót, úgynevezett triptofánt tartalmaz, amelynek köszönhetően az agyban termelődni kezd a jókedvért felelős szerotonin hormon. Ha szénhidrátban gazdag köretet fogyasztunk hozzá, még könnyebben képes felvenni az agyunk a triptofánt.

XXI. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál

Szeptember első hétvégéjén huszonegyedik alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Tiszai Halfesztivál Szegeden. 

A Múzeum előtti Vízi bástyán felállított Óriás Bográcsban a legjobb féle szegedi halászlé fő, amihez a paprikát az égből hozza a szegedi boszorkány annak rendje és szegedi módja szerint, ahogy a hagymát csakis Makóról hozzák a Maroson át a tutajjal.

A szegedi halászléről szól itt minden, s ezzel együtt a szögediségről, hagyományos gasztronómiai és kulturális értékeinkről, közösségépítésről és kulturált szórakozásról, betöltve azt a szerepet, amit vállal a fesztivál, nevezetesen hogy az ízletességéről híres Szegedi Halászlé főzési hagyományait tovább örökítse és a halat, mint egészséges ételt népszerűsítse.

Nemcsak a hagyományos ízek, de a magyar kézműves termékek színe-java is felvonul a Tisza-parton: az ország minden szegletéből idesereglett kézművesek portékái kerülnek terítékre, színesítve a rendezvény kínálatát és hangulatát.

Pécs napja

V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jei dátummal megküldte a városba az ottani egyetem alapítását engedélyező oklevelet. Ennek emlékére 1994- ben ezt a napot Pécs napjává nyilvánították. Az első magyarországi egyetem felállítását Nagy Lajos király kezdeményezte. A jelenlegi tudományegyetem az egykori pozsonyi Erzsébet Egyetem jogutódja, amelyet a város Trianont követő elcsatolása után telepítettek át Pécsre és 1923-ban nyitottak meg.

Megérkezett szeptember - Őszelő-Szent Mihály hava

 Szeptember az első "emberes" hónap.  

A szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az időjárástól. A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Földanya havának nevezik,    a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.

 

Egyed napján kezdik meg a búza és rozs vetését. Népi hiedelem: ha ezen a napon vetik el a búzát,akkor bő termésre számíthatnak a  gazdák. E naptól figyelték meg az emberek a szőlő érését. Csőszök vigyáztak a szőlőre, védték a madarak és a tolvajok ellen. 

Szeptember 5.

 Ha Lőrincz napján szép az idő, a népi megfigyelés szerint hosszú lesz az ősz. E nap után már ízetlen a dinnye - a hűvös, egyre hosszabb éjszakák miatt.

Szeptember 8.

Kisasszony napját tartotta a nép az ősz kezdetének.E napon született Mária, Jézus anyja. Az egész magyar nyelvterületen kedvelt búcsúnap.

Szeptember 12.

Mária napja, Szűz Mária nevenapja, máig kedvelt névünnep.

 Szeptember 21.

Máté napja, Máté apostol és evangélista nevenapja. Egyes vidékeken Máté napján vetik a búzát.

Szeptember 29.

Miháy napja. Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány ezt a napot "pásztor-ünnep"-nek nevezte, mert ekkor számoltak le a pásztorok a gazdáknak a rájuk bízott állatokkal, s adtak számot egész évi munkájukról.

Szeptember 29-én emlékezünk az 1848/49 szabadságharc híres ütközetére, a pákozdi csatára.

1552. szeptember első felében kezdődött meg Eger várának ostroma. 

Szeptember 8-án, Kisasszony napján megérik a dió.

Szeptember 23-a az ősz kezdőnapja, mert ettől kezdve rövidebbek a nappalok.

Szeptember 23-án a nappal ugyanolyan hosszú, mint az éjszaka.

Búcsúzik augusztus

Felhők világa

A felhők játszanak és uralkodnak.
Mesélnek és meghallgatnak.
Megmutatják félelmeinket és álmainkat.

Ha felnézünk az égre, néha nem is kell túlságosan megerőltetnünk a fantáziánkat, hogy egészen varázslatos dolgokat lássunk bele a felhők által kirajzolt formákba...

A felhők sokféle és nagyon változatos szerepkörben játszanak az égbolt színpadán. Néha fehér, gyapjas bundát viselnek, mint a bárányok, máskor, mint féltékeny őrök, csak vonakodva engedik át a lenyugvó nap utolsó vörös sugarait. Hol eltakarják az egész eget, hol meg félelmetes, villámokkal bélelt, fekete hegyekké tornyosulnak. Éjjel láthatatlanul folytatódik a színjáték, látszólag szeszélyesen, a valóságban a természet kikerülhetetlen rendezői utasításai szerint.
A felhők állandóan mozgásban vannak. Földi megfigyelőhelyünkről csak azt az arcukat láthatjuk, amelyet éppen felénk fordítanak.

  

A magyarul éjszakai világító felhő vagy poláris mezoszférikus felhő néven futó optikai jelenség - mint ahogy az nevében is benne van - világít, és a mezoszférában, 85 kilométerrel a Föld felszíne felett keletkezik. Az éjszakai égboltot kék kacsokkal elborító, gyöngyházszínű felhő természetesen nem magától világít, a Nap utolsó sugarait törik meg ilyen gyönyörűen a mezoszféra jégkristályai.

Ezek a felhők amilyen szépek, olyan titokzatosak - az amerikai űrügynökség közleménye szerint eredetüket egyesek a meteoritok porával, mások a rakéták által kibocsátott gázokkal, míg megint mások a globális klímaváltozással hozzák összefüggésbe. A tanácstalanságot az okozza, hogy a mezoszféra a Szaharánál is százmilliószor szárazabb, így a szükséges jégkristályok keletkezése roppant titokzatos folyamat.

Ahogy a sarki fényt, úgy bolygónk legmagasabban képződő felhőjét is látták már az egyenlítőhöz közelebb - tapasztalatok szerint itthon június közepétől augusztus elejéig van esély megcsodálni - elsősorban mégis az északi és déli félteke 50° és 70° szélességi fokai között szeret megjelenni. Megfigyeléséhez naplemente után fél-egy órával nyugatra kell tekinteni, mikor a Nap már 6-16 fokkal a horizont alá bukott. (A hajnali ébredők természetesen napkelte előtt is próbálkozhatnak, de akkor persze keleti irányban.)
Forrás: Hír24

Ma hajnalban gyönyörű világító felhők jelentek meg az északkeleti égbolton. 

cikk:
https://www.idokep.hu/…/rendkivul-latvanyosan-vilagitottak-…

Ezer Székely Leány Napja - 2017. július 1.

Az Ezer Székely Leány Napja a székely népviselet, néptánc és népzene évente megszervezett hagyományőrző találkozója.

A székely leányok, asszonyok lelküket szövik a viseletbe, s azt évente egyszer a Boldogságos Szűz Mária elé borulva, áldozatként felmutatják.  

Az Ezer Székely Leány napját először 1931-ben, Domokos Pál Péter zenetanár szervezte meg. Az önazonosság őrzésére, a székely értékrendre, az ősi hagyományokra, a népviseletre hívták fel akkor is a fiatalok figyelmét. A rendezvény célja ma is ugyanaz maradt.

Az esemény seregszemlével kezdődik, Csíkszereda főterén felvonulnak a székely falvak népviseletbe öltözött leányai és legényei, népi játékok bemutatásával, körtánccal szórakoztatják az összesereglett közönséget. Csíkszeredából együtt vonulnak ki a csíksomlyói nyeregbe Csík különböző vidékeiről és a Székelyföld távolabbi tájairól sajátos népviseletükben érkező, néptáncukat, népzenéjüket és népdalaikat magukkal hozó hagyományőrző csoportok. A szentmisét követi a népviselet a népdal és a néptánc több órás ünnepe, a hagyományos népviseletbe öltözött csoportok bemutatkozása a nyeregben épült Hármashalom-Oltár színpadon.