Paradicsommártás télire

A paradicsom nemcsak a piros színével kelleti magát, de nagyon értékes „belső élete” is van. Az aztékok gyógynövényként használták. Elterjedése a spanyol hódítóknak köszönhető, akik a burgonyával együtt hozták be Európába. Nemcsak fajtája számos, hanem a neve is: felfedezői, az indiánok „tumatle”-nak nevezték. Szerelem-, paradicsomalmának is nevezik, és évszázadokon át tartó nemesítése következtében jelenleg mintegy 2500 paradicsomfajta létezik, a világ szinte minden konyhájában használják.



A paradicsom véd a koszorúér-betegségek ellen. Ennek oka a benne található likopin, amely speciális karotinoid antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. /Forrás: natursziget.com/

Mártás télire:
Hozzávalók:

3 kg paradicsom
60 dkg vöröshagyma
15 dkg cukor
6 cikk fokhagyma
1 dl olaj
2 evőkanál só
1 mokkáskanál bors

A paradicsomot forró vízbe tesszük, héját lehúzzuk, feldaraboljuk. A hagymát meg a fokhagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk, az olajon megfuttatjuk. Belekavarjuk a paradicsomot, 30 percig főzzük, majd botmixerrel pürésítjük. Hozzáadjuk a cukrot, a sót, a borsot és még főzzük, amíg kezd besűrűsödni /kb 30 perc/. Tiszta üvegekbe töltjük, fedeleket rácsavarjuk, szárazdunsztban hagyjuk hűlni.
/Recept Erdélyi Konyha Főzőiskola/, Juhász Hajnalka/

/Nagyon jó mártás, én még tettem bele kevés csilipaprikát /

 

Az ezotéria női tudósa: Szepes Mária

Szepes Mária korunk igen művelt asszonya volt, tisztességes tudósként egész életében azon fáradozott, hogy ráébressze az embereket a bennük rejlő kiaknázatlan lehetőségekre, mérhetetlen lelki, szellemi gazdagságukra.

Irodalmi munkássága sokszínű: az alkímia történetét misztikus regénybe foglaló művel indul, majd gyermekregényekkel, mesékkel folytatódik. A 70-es évektől tudományos-fantasztikus regényekkel jelentkezik. A 80-as évek végétől a mágikus-misztikus tanok és a keleti vallások, filozófiák iránti érdeklődése nyilvánul meg tanulmányaiban és könyveiben (mágia-sorozata több mint féltucat kötetet számlál). Az összefüggések tudományát kutatja. Az emberi lélek romboló és építő erőinek kérdésköre tudományos-fantasztikus regényeit is meghatározza.
1939-ben, Tihanyban kezdte írni leghíresebb misztikus regényét, a Vörös Oroszlánt. Novellának indult, de a téma egyre terebélyesedett, végül nagy regénnyé nőtte ki magát
.A Vörös Oroszlán izgalmas cselekménye négy évszázadot fog át. Valójában az alkímia történetét és a keleti filozófia legmélyebb kulcsait rejti a keresők számára, de a tudományos-fantasztikus irodalom kedvelői is olvassák
 1955-ben jelentette meg a Móra Ferenc Kiadó első Pöttyös Panni mesekönyvét.
A magyarországi sci-fi irodalom első női képviselőjeként több díjat is kapott

Műfajai: mese, nagyregény, tudományos-fantasztikus regény, pszichológiai - karakterológiai tanulmánykötetek (mágia sorozat), önéletrajzi regény, ezoterikus tananyagok, versek, novellák, cikkek, filmforgatókönyv, színmű, valamint misztériumjátékok alkotója, dramaturgja. Még balett librettót is írt.

Műveinek alapgondolata: ismerd meg önmagadat, s megismered a jövőd is! Figyelmeztetése korunk emberének szól: vigyázz a környezetedre, mert a Föld az otthonod, itt kell az új Édent megteremtened!
2007. szeptember 3-a halálának napja.

Idézetek
"Minden emberi kapcsolatba azzal a meggyőződéssel lépjünk, hogy senki se kevesebb, vagy több nálunk.A jóságról nem tudni, honnan jön. Egyszerűen itt van, és lelkünk küszöbén mosolyog. Nem védekezhetünk ellene. Akármennyire észrevétlen, vagy éppen azért, be kell engednünk őt, eleinte hitetlenül, csodálkozva, végül a világ harsányan tetszelgő dolgainál jobban megszeretjük őt.

Az örömöt éppúgy állandóan, aktívan kell termelni, mint a fényt! Különben kialszik, s a sötétségbe beosonnak hozzád az éjszaka lényei: a csüggedés, a félelem és a meddő aggodalmaskodás.

Bölcs az, aki megbocsát: Ilyen a világ! Ennyi az ember, s ennyi vagyok magam is. Nem több és nem kevesebb. Néha megostromlom a lehetetlent, Sziszifuszként hegyre hordom terheimet, azután visszahullok talajt vesztve megint. De magamnak is megbocsátok, ami nehezebb, mint átugrani saját, földre vetült árnyékunkat.

A csodák mindig halkan zörgetnek ajtódon. Ha azt mondod, csak a szél zúg odakint, kavics koccant az üveghez, vagy néhány száraz falevél rezzent a földön, ha ülve maradsz, a csoda kívül reked. Te nem nyitottál ajtót neki.'

forrás: Szepes Mária élete

Vers vasárnapra

"Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó.
Van napsugara, vize, pillangója, madara.
Van virágja, rengeteg sok.
Tanulj meg örvendeni nekik.
Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is"

(Wass Albert)

A hal fontos táplálék

Miért jó, ha sok halat fogyasztunk? A halak húsa laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető.

A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A- és D-vitaminnak. Ezek segítségével szervezetünk képes semlegesíteni a szabadgyököket (vagyis az élettani folyamatok során keletkező, illetve külső forrásból a testbe jutott, érfalat károsító, valamint rákos betegségeket előidéző anyagokat), és növelni a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.
A vízben oldódó vitaminok közül a B1- és B2-vitamin fedezhető fel a halban nagyobb mennyiségben, az ásványi anyagok szempontjából pedig vas-, szelén-, cink-, és jódtartalma jelentős. Mindemellett a halkonzervek - a puha, ehető halcsontoknak köszönhetően - még kalciumban is gazdagok

A hal okosabbá is teszi  az embert, a skóciai Aberdeen egyetemének  tudósai 300 ember intelligenciáját tesztelték, és kiderült, hogy minden olyan résztvevő IQ-ja átlagosan 13 százalékkal magasabb volt a társaiénál, aki hetente kétszer halat evett. A hal létfontosságú fehérjealkotót, úgynevezett triptofánt tartalmaz, amelynek köszönhetően az agyban termelődni kezd a jókedvért felelős szerotonin hormon. Ha szénhidrátban gazdag köretet fogyasztunk hozzá, még könnyebben képes felvenni az agyunk a triptofánt.

XXI. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál

Szeptember első hétvégéjén huszonegyedik alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Tiszai Halfesztivál Szegeden. 

A Múzeum előtti Vízi bástyán felállított Óriás Bográcsban a legjobb féle szegedi halászlé fő, amihez a paprikát az égből hozza a szegedi boszorkány annak rendje és szegedi módja szerint, ahogy a hagymát csakis Makóról hozzák a Maroson át a tutajjal.

A szegedi halászléről szól itt minden, s ezzel együtt a szögediségről, hagyományos gasztronómiai és kulturális értékeinkről, közösségépítésről és kulturált szórakozásról, betöltve azt a szerepet, amit vállal a fesztivál, nevezetesen hogy az ízletességéről híres Szegedi Halászlé főzési hagyományait tovább örökítse és a halat, mint egészséges ételt népszerűsítse.

Nemcsak a hagyományos ízek, de a magyar kézműves termékek színe-java is felvonul a Tisza-parton: az ország minden szegletéből idesereglett kézművesek portékái kerülnek terítékre, színesítve a rendezvény kínálatát és hangulatát.

Pécs napja

V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jei dátummal megküldte a városba az ottani egyetem alapítását engedélyező oklevelet. Ennek emlékére 1994- ben ezt a napot Pécs napjává nyilvánították. Az első magyarországi egyetem felállítását Nagy Lajos király kezdeményezte. A jelenlegi tudományegyetem az egykori pozsonyi Erzsébet Egyetem jogutódja, amelyet a város Trianont követő elcsatolása után telepítettek át Pécsre és 1923-ban nyitottak meg.

Megérkezett szeptember - Őszelő-Szent Mihály hava

 Szeptember az első "emberes" hónap.  

A szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az időjárástól. A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Földanya havának nevezik,    a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.

 

Egyed napján kezdik meg a búza és rozs vetését. Népi hiedelem: ha ezen a napon vetik el a búzát,akkor bő termésre számíthatnak a  gazdák. E naptól figyelték meg az emberek a szőlő érését. Csőszök vigyáztak a szőlőre, védték a madarak és a tolvajok ellen. 

Szeptember 5.

 Ha Lőrincz napján szép az idő, a népi megfigyelés szerint hosszú lesz az ősz. E nap után már ízetlen a dinnye - a hűvös, egyre hosszabb éjszakák miatt.

Szeptember 8.

Kisasszony napját tartotta a nép az ősz kezdetének.E napon született Mária, Jézus anyja. Az egész magyar nyelvterületen kedvelt búcsúnap.

Szeptember 12.

Mária napja, Szűz Mária nevenapja, máig kedvelt névünnep.

 Szeptember 21.

Máté napja, Máté apostol és evangélista nevenapja. Egyes vidékeken Máté napján vetik a búzát.

Szeptember 29.

Miháy napja. Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány ezt a napot "pásztor-ünnep"-nek nevezte, mert ekkor számoltak le a pásztorok a gazdáknak a rájuk bízott állatokkal, s adtak számot egész évi munkájukról.

Szeptember 29-én emlékezünk az 1848/49 szabadságharc híres ütközetére, a pákozdi csatára.

1552. szeptember első felében kezdődött meg Eger várának ostroma. 

Szeptember 8-án, Kisasszony napján megérik a dió.

Szeptember 23-a az ősz kezdőnapja, mert ettől kezdve rövidebbek a nappalok.

Szeptember 23-án a nappal ugyanolyan hosszú, mint az éjszaka.