Budapesti 2-es villamos

                
  A Duna-parti 2-es villamos bekerült a világ tíz legszebb villamosvonala közé a National Geographic Életre szóló utazások című könyvében megjelent tízes listán.

  Ezen a vonalon mindig egyedülálló látvány tárul az utazó szeme elé, hisz közvetlen közelről csodálhatja meg a magyar Parlament épületét, a Duna-korzót és a pesti szállodasort, valamint a budai panorámát, a Halász-bástyával, a Mátyás templommal és a Budai Várral.

Egy kicsit Budapest jelképe a 2-es villamos..

 
 

Csillaghullás

Nem csak augusztusban, hanem akár október végén is láthatunk hulló csillagokat.

Vasárnap hajnalban érkeztek  az Orionidák
 

A meteorraj a Halley-üstökösből származik. Ily módon, amikor egy ilyen meteor "lángra lobban" bolygónk légkörében, valójában a Halley-üstökös egy-egy darabkáját látjuk elégni. A raj tavaszi párja a májusi Éta Aquaridák, az üstökös pályája ugyanis kétszer is metszi a Föld pályáját. A meteorrajt 1839-ben fedezte fel Edward C. Herrick, de csak a Halley 1910-es visszatérése után, egy 1911-es tanulmány vetette fel az Éta Aquaridákkal való kapcsolatát.
Mivel a Halley-üstökös retrográd irányba kering, a meteorokat szemből kapjuk, így légkörbe érkezési sebességük igen nagy, átlagosan 60 kilométer másodpercenként.

forrás:www.időkép.hu

1882. október 22-én halt meg Arany János

 1882. október 22-én halt meg Arany János, a verses epika legkiemelkedőbb magyar művelője,a magyar költészet kiemelkedő alakja, a magyar nyelv egyik legnagyobb mestere.

Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán, elszegényedett köznemesi családban. Születésekor anyja, Megyei Sára és apja, Arany György már elég idős. 14 évesen segédtanítói állása van. 16 éves korában beiratkozik a Debreceni Református Kollégiumba. Csak megszakításokkal tud itt tanulni. Később vándorszínész lesz. Vándorszínész évei alatt ismerkedik meg Shakespeare műveivel és a Bánk Bánnal. Hazatérve apját vakon találja, anyja is nagyon beteg. Letelepedik Nagyszalontán és feleségül veszi Ercsey Júliát. Másodjegyző lesz.  1842-ben Szalontára kerül Szilágyi István, akinek tanácsára Arany elkezdi a műfordításokat (legjelentősebb Shakespeare fordítása a Hamlet). 1845-ben választások ("tisztújítás") vannak. Ennek hatására kezdi írni Az elveszett alkotmányt, amivel megnyeri a Kisfaludy Társaság pályázatát. 1846-ban újabb pályázatot írnak ki, ahol a főhősnek népi hősnek kell lennie, és a műnek is népiesnek kell lennie. A Toldival ezt a pályázatot is megnyerte. 1848-ban megírja a Toldi estéjét. Világos után állását elveszti, 1850-ben Geszten lesz házitanító. 1853-1860-ig Nagykőrösön tanári állást kap. 1860 őszétől Pesten él. A Először a Szépirodalmi Figyelő, majd a Koszorú című folyóiratot szerkeszti. A Kisfaludy Társaság igazgatója, az Akadémia titkára lesz. Kritikai, elméletírói tevékenységet folytat. A Magyarországi irodalomelmélet megtestesítője lesz. Újra belefog a Csaba-trilógiába. 1865-ben meghal Juliska lánya, rajta is elhatalmasodik a betegség. Teljesen összeomlott, tíz évig nem is írt verseket. 1876-ban lemond a főtitkárságáról. Az 1877-es boldog nyarat a Margitszigeten töltötte. Ekkor írta, nem a nyilvánosság számára az Őszikék verseit. 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét. 1882. október 22-én halt meg Pesten. 

Arany János 1856-ban kis bőrkötésű könyvet kapott ajándékba Gyulai Páltól, melynek kapcsos zárát kulccsal lehetett zárni. A zárható, „kapcsos könyv” alkalmas volt arra, hogy legbelső magánügyeit írja bele.

Őszikék

Meddő órán
 Belenézek a nagy éjszakába,
Alszik a föld, maga árnyékába';
Itt vagy amott csillagok röppennek:
Gondolatim is úgy jönnek-mennek.
Gondolatom szappanbuboréki
Csillogók, mint odafenn az égi:
De töredék mindkettőnek utja --
Mind szétpattan, mielőtt megfutja.
(1877. aug. 9.)

Ferdinand Magellan

A XVI. század "kapitány" fogalmának Magellan a legmaradandóbb megtestesítője. Komor tengerésztragédiák övezik történetét, de alakja elválaszthatatlan az új óceán meghódításától: ő volt, aki elsőnek, egyedül, ezer veszély és kétség között felfedezte az Atlanti-óceánból a Csendes-óceánba vezető labirintust - azt a szorost, mely most már minden időkben Magellan nevét viseli.


Fernao de Magelhaes néven született (feltehetőleg) 1480-ban Portóban. Éveken át szolgálta a koronát gyarmati expedíciókban, de kevés pénzt és hírnevet szerzett, így spanyol szolgálatba állt  ,majd egy korabeli hibás térképnek és elképzelésnek hitelt adva óceáni expedícióra vállalkozott (mint Kolumbusz). Célja a másik (Déli-) óceánra nyíló átjáró megtalálása volt, hogy eljuthasson a Fűszer-szigetekre.A királyi jóváhagyást azonban csak nehezen kapta meg, de a várható mesés jutalom végül meggyőző volt .
1519. szeptember 20-n indult Magellán felfedező útjára öt hajóval, 256 főnyi legénységgel. Januárban érte el a La Plata folyam torkolatát, amiről Európában azt hitték, hogy egy átjáró a másik óceánra. Magellán így kénytelen volt délebbre hajózni a partvonal mentén.    Ekkor törtek ki az első zendülések, melyet Magellán Espinoza segítségével levert, ezzel megerősítve tekintélyét. Quesadát lefejeztette, Mendozát feldaraboltatta, és Cartagenát kitette a partra. 

1520 októberében  haladt át a később róla elnevezett szoroson, és érte el a Csendes-óceánt. Az ismeretlen óceán a vártnál sokkal nagyobb volt, a legénység jelentős része elpusztult. 1521. március 21-n felfedezte a a Fülöp-szigeteket, ahol sorra térítette a bennszülötteket és aranyat, fűszert cserélt velük. 

Ez a nagy hajós jelentéktelen csetepatéban vesztette életét, melyet akkor folytatott, amikor már a biztos úton készült hazatérni hazájába a Föld első körülhajózója. Különös módon hozzá igen hasonló módon pusztult el negyed évezreddel később a Csendes-óceán egy másik nagy vezéralakja, James Cook kapitány.   

Jankovics Marcell

A XXI. században egyre ritkábban előforduló polihisztorok egyike: Jankovics Marcell. 

Jankovics Marcell nevéhez olyan nagyszerű könyvek fűződnek, mint a Jelkép-kalendárium, A fa mitológiája, A Nap könyve, A szarvas könyve vagy A négy évszak szimbolikája. Szerzőjükről is sokat elárul az a gondolat, amelyet Mély a múltnak kútja című művéből idézünk:
Ezen a napon született.

"Az ember kultúrája nem a tudatra ébredéssel kezdődik, de - amitől pedig van miért tartanunk - civilizált emberré válásunkkal sem érhet véget. .Az ember az élettől való megkülönböztetés szándékával, az Isten felé közelítve teremtette meg a maga kultúráját, s bár jelen pillanatban úgy tűnik, ő maga az, aki ezt a csodát létében fenyegeti, tovább kell mennie a megkezdett úton. A kultúra magja ősi, genetikai; úgy, ahogy a növényi csíra a föld alatt is elindul fölfelé: a fényt keresi. Reményeim szerint nem áll meg növekedésében és égig érő fává cseperedik."

1878. október 21-én született Krúdy Gyula

Csak 55 évet élt, mégis az egyik legtermékenyebb író a magyar irodalomban. Több mint hatvan regényt írt, novellái és elbeszélései meghaladják a háromezret, mellesleg újságíróként rengeteg publicisztikát írt.


Felvidéki eredetű nemesi családból származik, Nyíregyházán született 1878. október 21-én. Apja, idősebb Krúdy Gyula dzsentri, anyja, Csákányi Julianna paraszti származású volt – a család egyik szolgálója, aki csak a tíz gyermek megszületése után ment hozzá Krúdy apjához. Gyerekkorát a Nyírségben és a Szepességben töltötte. Történetei többsége is itt játszódik.

Apai nagyanyja – Radics Mária – is óriási hatással volt rá. A művelt, a misztikus dolgokban (pl. jóslás) is járatos dalmát származású asszony meséi  meghatározó élményei voltak.

   Híres Álmoskönyve (1920) is jórészt nagyanyja magyarázatain alapul. A család Nógrád megyéből származott el, és Krúdy büszke volt a Mikszáthokkal való rokonságára.  Pályakezdés Iskoláit Szatmárnémetiben, a felvidéki Podolinban és Nyíregyházán végezte. Első elbeszéléseit 15 éves korában publikálta, gimnazista korában majd száz novellája jelent meg. Érettségi után Debrecenben, majd Nagyváradon újságíróskodott, 1896-ban Pestre költözött, s csak az írásnak élt.  
 Életstílusa : folyamatosan és rengeteget írt. Munkájában – és csak ebben – rendszeresség, módszeresség jellemezte. Írt a kor összes jelentősebb lapjában, folyóiratában, de soha nem csatlakozott egyetlen irányzathoz, laphoz sem. Napjainak első felét a reggeli óráktól az írás töltötte ki, déltől kezdte meg különös életét. Már életében legendákat, anekdotákat meséltek furcsa szokásairól, heves vérmérsékletéről, erejéről, különcségeiről. Mikor már a legtöbben kocsin utaztak, ő lóháton közlekedett, képes volt az ebéd vagy a vacsora egyes fogásait különböző helyeken elkölteni; gáláns, nagyvonalú udvarló volt, szerette a szerencsejátékokat, rengeteget utazott, de szinte csak Magyarországon belül. Elbeszéléseinek, regényeinek ezek mind fő motívumai. Evés, ivás, szerelem, utazás: mindezek vonzó és kellemes részei életünknek, Krúdy elbeszélő műveiben azonban különös hangulatok, érzések társulnak e motívumokhoz. Életmódja valójában nem volt egyedi, hisz a korszak művészei közül sokan hasonló önpusztító életet éltek.  
  .. Sok időt töltött például Ady és baráti köre társaságában, Ady Endre éjszakái (1925) című írásaiban örökítette meg e véget nem érő mulatások eseményeit, beszélgetéseit. Ady is szívesen töltötte idejét Krúdyval, mert – mint írta – „jól tudott bor mellett hallgatni” (állítólag volt olyan alkalom, hogy órákon keresztül ültek úgy a kocsmaasztal mellett, hogy egyetlen szót sem váltottak)

Krúdy stílusa
Valóság és illúzió, jelen és múlt, pontos megfigyelés és impresszionista látomás, ősiség és modernség, nemzeti és egyetemes emberi, realista látás és romantikus hangulat - együtt, egyszerre van jelen a Krúdy-regényékben, Krúdy-novellákban.
„A lélek észrevétlenül és tudatlanul komponál meséket, melyekből mint földöntúli zene csendül elő a hullámmormolás, a nyírek susogása és a víz felől kerekedő esti szellő danája, mintha ezer fátyolszöveten át hallgatnánk túlvilági szellemek muzsikáját, s elmosódottan, halkan szűrődik a légen át egy távoli faluból az esti harangszó” – egyfajta vallomás Krúdy részéről.

Krúdy életművének egyik központi figurája Szindbád, ez a különös hős, ez az álmodozó, fáradt magyar, aki többnyire az álmok vizén hajózik, ifjúsága tájaira tér vissza, hajdani szeretőit, barátnőit látogatja meg. Százhét nő szerette, de nem győzött mélabúsan epekedni a többi után. Lírai önfeledtség, de irónia és malícia is belengi a Szindbád-történeteket, az érzelmességnek és kiábrándult keserűségnek, álmodozásnak és csontig ható tisztánlátásnak ezt az utánozhatatlan vegyületét. Szindbád folyton úton van és mindig szerelmi kalandok hőse Pesten, a Tabánban és Óbudán, a vidéki kisvárosokban, az álmokban és a valóságban.  . Krúdy művészete magányos jelenség huszadik századi irodalmunkban. A saját maga alkotta világnak első számú hőse csak önmaga lehetett, írói alkatának lírai hajlama is erre indította. E forrásból táplálkozik zenei ihletésű, nyelvi teremtő erőben gazdag stílusa is.


Az Álmoskönyv Krúdy legkedvesebb mûvei közé tartozott. Bár csak egy részét írta -- az anyag jó részét gyûjtötte -- mégis jellegzetes Krúdy-mû jött létre ezáltal. Úgy érdemes olvasni ezeket az álomleírásokat, mint egy-egy szürrealista verset: gyönyörködni az ötletekben, megmosolyogni szellemi bukfenceit, de nem szabad túlságosan komolyan venni.



Ma már csak nyomokban, de még nyomokban is alig látható valami a hajdani, romantikus emlékű Óbudából, a Krúdy Gyula megírta akkurátus mesteremberek, holdkóros álmodozók, gáláns lovagok és csipkeblúzos szépasszonyok világából.



 

Kigyó-halom /Serpent Mound/

"A Nagy Kígyó-halom talán a legrendkívülibb földmunka a nyugaton eddig felfedezettek között.."
/ E. G Squier és E. H Davis/



Az Egyesült Államokban a Nagy-tavak és a Mexikói-öböl közti területen százezernél is több mesterséges domb azaz mound található. A földdombok elsősorban az Ohio és a Mississippi folyók völgyeiben helyezkednek el. Vannak kúp alakúak, piramis formájúak, a legkülönösebbek mégis azok, melyek állatok alakját mintázzák: kígyót, sast, rókát, medvét, jávorantilopot, bivalyt, s esetenként embert.

Az Ohióban lévő Adams megyei Brush Creek fölött egy hatalmas szerpentin földmű kígyózik kanyarogva egy kiemelkedő hegygerinc meredek, erdős hegyoldalak és csupasz sziklák övezte csúcsa mentén. A Nagy Kígyó-halom egy letekeredő, és a földön hét széles hurokkal, valamint a farkán három lágyabb kunkorral továbbsikló kígyóra hasonlít. A földmű olyan hosszú, hogy csak a levegőből lehet teljesen áttekinteni. Az építkezés méretei arra utalnak, hogy az építők igen szervezettek és hatékonyak lehettek, mert bizonyára hatalmas közösségi erőfeszítést igényelt annak a sok ezer tonnányi földnek a valószínűleg kosaranként történő felhalmozása, melyből megépült a képmás. Befejezése sok száz ember sokéves munkáját vette igénybe.

Leginkább a perui Nazca-vonalakhoz lehetne hasonlítani ezeket, mert a körvonalaik szintén csak fentről, vagy valamilyen magaslatról rajzolódnak ki. Csak találgatások folynak, kik és miért építették.

Nem tudjuk, kik emelték ezt a monumentális földművet, de valószínűleg az Adena-kultúra (körülbelül Kr. e. 500 - Kr. u. 200) vagy a későbbi Ft. Ancient-kultúra műve. Bár magából a kígyóból nem került elő keltezhető műtárgy, de mindössze 122 méterre áll tőle egy biztosan az Adena-kultúrához kapcsolódó kúpos sírhalom. A halomépítés mind az Adena-, mind a későbbi Hopewell-kultúrára jellemző volt.
 Sajátos rejtély és az ősi mágia ereje sugárzik a 300 méternél hosszabb Kígyó-halomból.
  .

Ma sem tudni pontosan, miért készült a Kígyó, s azt sem, mit jelképezett. Némi támpontot a kozmológia és a mítoszok adnak. Az ókori görögöktől az ausztrál bennszülöttekig a világon minden nép mítoszaiban és vallásaiban kiemelkedő szerepe volt a kígyónak. Az indián legendákban a szarvaskígyó a víz termékenyítő erejét jelképezi, míg az aztékok hite szerint a Tollaskígyó nemcsak a Nap, hanem az eső és a vihar istene is. A Nagy Kígyó-mound talán a föld és a víz mindennél fontosabb egységét testesíti meg; hiszen e két őselem erejének köszönhetően csírázik ki a mag és újul meg a föld.

A Kígyó-halmot először Ephraim Squier újságíró és Edwin Davis orvos mérte fel 1846-ban. Pontos leírásokat készítettek a helyszínről, de az építők kilétét és a keletkezési időt nem tudták megállapítani. A fehér telepeseket valójában már az első találkozás óta zavarba hozták ezek a rejtélyes földhalmok. Sokat megbolygattak, és néhány belsejében a fehér csontok mellett gyönyörűen megmunkált arany- és ezüstékszereket, festett agyagedényeket találtak. Egy dologban mindenki véleménye azonos volt a titokzatos dombokkal kapcsolatban: nem hitték, hogy az általuk primitívnek tartott indiánok építették ezeket, hiszen a leletek és a mérnökien pontos kivitelezés fejlett kultúráról tanúskodott. Hamarosan legendák keltek szárnyra a keletkezésükkel kapcsolatban, egyesek szerint valamikor réges-régen egyiptomiak egy csoportja száműzetésre kényszerült, és Amerika partjaira sodródtak. Ide magukkal hozták kultúrájukat, és halottaiknak emelték a dombokat a piramisok mintájára. A másik változat szerint a vikingek tévedtek erre szokásos világfelfedező hajókázásaik során, és egy csoportjuknak annyira megtetszett a hely, hogy letelepedett, és elkezdték a moundok építését isteneik és halottaik tiszteletére. Az Újvilág első telepeseinek és az indiánok ádáz harcát ismerve nem csoda, hogy csupán a XIX. század vége óta elfogadott tény, hogy az ősi földdombok bizony az amerikai indiánoktól származnak. 

Sok tudós vallja, hogy a Nagy Kígyó-mound az adena nép századokat túlélő, legnagyobb munkája. Az adenák az Ohio folyó völgyében éltek, s azon törzsek közé tartoztak, akik a legkorábban termesztettek édeskukoricát Amerikában. Velük kapcsolatos ismereteink jórészt azokból a dombsírokból származnak, melyeket ezerszámra emeltek a Kr. e. 1. évezred második felében. A dombok belsejében négyszögletű sírkamrákat alakítottak ki a halottak és a velük együtt eltemetett használati tárgyak számára, amelyek ember és állat alakú kőpipák, absztrakt rajzok és állatfigurák díszítette kőtáblák és réztárgyak voltak. Az adena nép eredete mára a múlt ködébe veszett. 


Bármilyen szándékkal készült Ohio Nagy Kígyó-halma, tökéletes szépségű alkotás lett, és felejthetetlen emlékként marad meg az évente odalátogató sok ezer ember számára.

Forrás: LEGENDÁK FÖLDJÉN, Wikipedia