Vasárnapi vers - Babits Mihály

"Hiszek a harmóniában, melyre vágy a lélek. A szépségben, melyért kiáltoz az anyag. A szeretetben, melyért epednek a népek. Ember vagyok, s hiszek az emberben.”

(Babits Mihály)


BABITS MIHÁLY: A SZÖKEVÉNY SZERELEM

Annyi év, annyi év:
a szerelem tart-e még?
Azt hiszem, kedvesem,
ez már rég nem szerelem.
A szerelem meggyujtott,
meggyujtott és elfutott,
itthagyott,
itthagyott.

Mintha két szép fa ég
puszta környék közepén
és a lángjuk összecsap,
s most a két fa egy fa csak:
pirosak,
pirosak.

Nem is két fa, két olajkut
és a lángjuk összecsap -
mélyek, el nem alszanak.
A szerelem messze van már
és kacag,
és kacag.

Mit kell itt még szerelem,
kedvesem?
Úgy tudlak már csak szeretni
mint magamat szeretem,
égve s égetve, kegyetlen
s érzem, hogy kacag mögöttem
a szökevény szerelem.



Babits Mihály (szentistváni) (Szekszárd, 1883. november 26. - Budapest, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji
magyar irodalom jelentős alakja,
a Nyugat első nemzedékének tagja. 


 
  

Ismét 35 fok

A hőségben kitágulnak az erek, lemegy a vérnyomás, és a verejtékezés miatti nagy folyadékvesztés következtében besűrűsödik a vér is, ami vérrögképződéshez vezet.

A magas vérnyomással és szívbetegséggel küzdőknek már 25 Celsius fok felett ajánlott jobban figyelni magukra, különösen igaz ez a mostani, 35 fok feletti napokban. A hőség ugyanis felerősíti a vérnyomáscsökkentő szerek hatását, aminek az eredménye szédülés, rosszullét, gyengeség, émelygés, és szívritmiuszavar lehet.



A forróságban azonban nem csak a magas vérnyomással küzdők, hanem az egészségesek vérnyomása is csökken, és a folyamatot nem ajánlott egy újabb kávéval ellensúlyozni. A kávé mellett kerüljük a nagy cukortartalmú italokat is, valamint az alkoholt is, ugyanis mind a koffein, mind az alkohol vízhajtó hatású.
A krónikus dehidratáltság első jelei a fáradtság, a szédülés és akoncentrálóképesség csökkenése - ha ezt észleljük magunkon, egy újabb kávé helyett inkább igyunk meg egy nagy pohár vizet.

origo

Augusztus 3-án történt

  Augusztus 3.- án született Gárdonyi Géza   (1863-1922): /Ziegler Géza /Agárdpusztán, ahol apja akkoriban a mezőgazdasági eszközöket javította, és a közeli Gárdonyban anyakönyvezték. Innen vette a Gárdonyi nevet, amelyet felettébb népszerűvé tett. Tanítónak indult, de már diákkorában verselt, prózát írt, és hamarosan az irodalomba is bekerült, ahol szinte azonnal észrevették. Iskoláit az egri tanítóképzőben végezte. Vidéki tanítóskodás és újságírói pályafutás után ennek a városnak remeteségébe vonult vissza, napjait csöndes szemlélődéssel és elmélyedő szellemi munkával töltve.

A századforduló egyik legérdekesebb, legeredetibb tehetsége, mindmáig a legnépszerűbb, legtöbbet olvasott magyar írók közé tartozik. 1898-ban a Petőfi és a Természettudományi Társaság tagjává választották, 1906-ban kidolgozta titkosírási rendszerét. 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett, 1918-ban akarata ellenére beválasztották a Vörösmarty Akadémiába. 1920-ban a Magyar Írók Szövetsége elnökévé választotta.

Írt elbeszéléseket, verseket, az igazi sikert azonban regényeivel érte el: Egri csillagok (1899), Láthatatlan ember (1901), Az öreg tekintetes (1905), Ábel és Eszter (1905), Isten rabjai (1908), Szunyoghy miatyánkja (1916), stb. Az egri várban, az egri hősök között van eltemetve. Sírját egyszerű tölgyfa kereszt jelzi, a maga készítette sírfelirattal: "Csak a teste".    

Az Egri Csillagok Gárdonyi Géza egri munkásságához köthető. Műfaját tekintve romantikus történelmi regény. Főhőse Gergely diák, aki sok kalandot élt át a műben. ifjúsági regény, történelmi olvasmány, tanító, nevelő szándékú. A forrása Tinódi Lantos Sebestyén: "Egervár diadaljáról" című éneke. A lantos a regényben többször feltűnik.

A mű konkrét történelmi eseményeken alapszik. Fő témája, Buda elfoglalása, és a törökök 1552.-ben történt hadjáratát örökíti meg, ezen belül, az egri vár ostroma a fő motívum.

A műben kibontakozik az ország három részre szakadása. A mohácsi csata után a törökök elfoglalták Buda várát, és az ország középső része is török kézben volt. A törökök, hogy végső csapást mérjenek, és megerősítsék hatalmukat, 1552.-ben újabb hadjáratot indítottak a még szabad területek ellen.
Szolnok alatt egyesítették erőiket, és indultak az egri vár bevételére. 80 000 katonával vonultak a vár alá, ahol Dobó István védelmével álltak szemben. A törökök többször rohamot indítottak a vár ellen, de a "maroknyi" védelem olyannyira elszánt, és hősies volt, hogy esélyük sem volt a támadóknak.

Csillagos égbolt augusztus

Augusztus 4-én hajnalban a Merkúr, a Mars és a Jupiter nagyjából egy egyenest alkot az égen, míg a fogyó Hold vékony sarlója a közelükben látszik majd. A bolygók közül legkorábban a Jupiter kel, aztán a Mars, a Merkúr pedig csak kevéssel hajnali 4 előtt emelkedik a horizont fölé, ám ekkor még majdnem másfél óra van napkeltéig. A jelenségre az Ikrek csillagkép háttere előtt kerül sor.


Nagyon jó időtöltés, kellemes érzés szép nyárestéken a tiszta égboltot nézegetni, a csillagképeket (Fiastyúk, Göncölszekér, Bika…) felismerni, és egyáltalán elábrándozni az élet dolgai felől az esti mennybolt alatt. Ilyenkor talán azon is elmerenghetünk, hogy mennyire kicsi kis semmik, porszemnyi lények vagyunk a teljességhez, az egész Univerzumhoz képest. Ez a kis ön-megmérettetés valamennyire visszahelyezheti, helyére teheti a magát oly nagyra tartó, a hatalmát óriásira értékelő embert, és valamelyest taníthatja alázatra, tiszteletre.

A csillagok minden időben nagy szerepet játszottak az ember életében. Az időszámítás, a naptár megalkotásában is hatalmas része volt a bolygók állásának, de, mondhatni a csillagászati megfigyelések nélkül egyéb tudományágak sem alakulhattak volna ki. Betlehem csillaga mindenféle nemzet és bármely korosztály számára ismert. A magyar népéletben is fontos rendeltetése volt a csillagoknak, a csillagok megfigyelésének. Az égboltozatra nagyobb figyelem összpontosult a korábbi évszázadok emberének hétköznapjaiban, mint ma, hiszen kevesebb volt az olyan tényező, ami elvonta volna a figyelmet a környezet, az éjszakai ég megfigyelésétől. A tiszta „csillagszeplős” éjszakai égnek óriási hatása volt az ember érzelmi világára is. Az égitestek látványában gyönyörködő, bámészkodó ember vigasztalást kapott keserűségére, reményt nyert a reménytelenségére. A ragyogó éjszakai ég a tisztaság, a szépség jelképe volt, de egyben a vágyódás és emlékezés eszköze is, a hétköznapi életet széppé tevő, csodálatos, ugyanakkor sejtelmes és félelmetes világ. Olyan világ, ami valamiféle állandóságot nyújtott a folyton változó életben. Hiszen évszázadok jöttek, mentek, emberek születtek és meghaltak, tavak, folyók születtek és száradtak ki, de a csillagok mindig ugyanúgy tekintettek a lent bolyongó, biztonságot kereső vándorlóra, tévelygőre, mint sok ezer éve mindig, a zavaros és forrongó világban. A magyar népköltészet, népdalkincs ezernyi szép példáját adja annak, hogy valaha mennyire egybeforrt az ember és környezete, az ember és a csillagok: Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok, a szegény legénynek utat mutassatok, vagy Mikor Isten csillagokat teremtett, Véletlenül egy a földre leesett. Leesett a legszebb csillag a földre, Ott ragyog a babám két szemében.

Augusztus a hullócsillagok hónapja – bár több-kevesebb meteort, illetve látványos meteorrajok jelentkezését más időpontokban is megfigyelhetjük.   A Perseidák néven ismert meteorraj,   légkörünkben elégve meteorjelenséget okoznak,  Érdekes, hogy a meteorrajok közül a Perseidák rendelkezik az egyik legnagyobb sebességgel, a törmelékfelhő kicsiny porszemeinek átlagsebessége 59 km/s. A raj akár 60-100 meteort is adhat óránként.

A Perseidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában, vagyis egy régóta létező meteorrajról van szó. A meteorokat létrehozó porszemek a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle-üstökösből származnak, melyet szintén láttak az ókori Kínából Kr.e. 68-ban. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a földpályát, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla.

Augusztusi hétvége

2013. augusztus 3-4-én a Kecskeméti Repülőbázison kerül megrendezésre a X. Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató, ahol igazi csodák történnek majd a levegőben.



Strandok éjszakája



A látogatók augusztus 2-án országszerte több mint húsz helyszínen élvezhetik az egész éjszaka nyitva tartó fürdők különleges szolgáltatásait.

 

Történetek

Egyik hazai körútján Caruso néhány ezer lírát utaltatott át magának egy kisváros postahivatalába. Amikor a címére érkezett pénzért jelentkezett, az akkurátus postamester sehogy sem volt megelégedve az énekes személyi igazolványaival. Caruso már egész halom aktát teregetett elé, ám a postás csak rázta a fejét: – Drága uram, értse meg a helyzetet... Nem néhány garasról szó... Ez több, mint háromezer líra... Honnan tudjam, hogy ön tényleg Enrico Caruso, az ismert tenorista... És ha mégsem az, akkor tönkre vagyok téve... Caruso felvágta bikafejét. – Nyissa ki a fülét, kedvesem... Talán sikerül bebizonyítanom. Azzal kieresztette a hangját, és elénekelte legkedveltebb nápolyi románcát. A produkció közepére már jókora tömeg sereglett a posta köré, és hatalmas tapssal pecsételték meg Caruso személy-azonosságát. – Megkaphatom végre a pénzemet? – kérdezte a tenorista. – Signor Caruso – rebegte bűnbánóan a postamester. – Én egy pillanatig sem kételkedtem abban, hogy ön az, akinek mondja magát. De túl nagy volt a kísértés, hogy elszalasszak egy ilyen kivételes alkalmat, amikor ingyen hallgathatom meg a világ legszebb tenorhangját!





Megkülönböztetett bánásmód Szomory Dezső szerette az embereket, de legalább annyira az állatokat. Volt egy gyönyörű macskája,  aki minden tekintetben megkülönböztetett bánásmódot élvezett az író legénylakásában. Egy éjjel Szomory hazatért és a másnapi határidő közeledte miatt azonnal íróasztalához sietett, hogy megírjon egy cikket a mindig előre odakészített óriási árkus papírosra. Amint azonban tekintete az asztalra tévedt, homloka elfelhősödött. Az íróasztalon ugyanis összegömbölyödve aludt a macska, éppen a papíroson. Szomorynak nem volt szíve felkelteni az édesdeden szunyókáló állatot. Így hát nem tehetett mást, lábujjhegyen odament az íróasztalhoz, fogta a tollat, bemártotta a tintába, és körülírta a macskát.

A galamb neme

Molnár Ferenctől megkérdezték, hogy szerinte a békegalamb hím- vagy nőnemű. Az író elgondolkodott, majd határozottan így válaszolt: – Feltétlenül hímnemű. – Miből gondolja? – Mert elképzelhetetlen, hogy egy nőnemű lény állandóan olajágat tartson a csőrében anélkül, hogy egyszer is kinyitná...

Kínos népszerűség

Ludwig van Beethoven és Johann Wolfgang Goethe 1807-1808 táján együtt üdültek Karlsbadban. A zseniális zeneköltő és a költőzseni összebarátkoztak, s gyakran indultak együtt kocsikirándulásra. Kocsizás közben sokan felismerték a két hírességet, és a járókelők sűrűn lengették feléjük kalapjukat: – Kínos dolog ez a nagy népszerűség – panaszkodott Goethe –, mindenki köszön nekem... – Kár ezen bosszankodni – nyugtatta meg Beethoven. – Lehet, hogy nekem köszönnek.

A világ urai

Kiplingtől, a világhírű angol írótól  egy társaságban  megkérdezték, hogy szerinte kik kormányozzák a világot: a férfiak vagy a nők? – Természetesen a férfiak – felelte hamiskás mosollyal az író. – De ki kell kérniük a feleségük hozzájárulását. Szégyen és gyalázat ...

Adós, fizess!

Kálmán Jenőnek, a XX. század aranyos humorú pesti írójának volt egy kutyája. Egy rendkívül okos puli, amelyről könyvet is írt, és amely a történelemben – legalábbis a kutyatörténelemben – egyedülálló dolgot művelt. Jenő bácsi hosszú ideig törzsvendég volt a háború előtti New York kávéházban, minden délben ott ebédelt. Megállapodott a főszakáccsal, hogy amíg ő ebédel, a kutya is megkapja a maga adagját, és ő ezért havonta bizonyos összeget fizet: Néhány napi idomítás után, amikor az író leült ebédelni, a kutya automatikusan ment a konyhára a maga kis ebédkéjét elfogyasztani. Néhány hét múltán Jenő bácsi összeveszett az egyik pincérrel, ezért kimaradt az étteremből, és ezt követően a közeli Kulacsba járt ebédelni, ahol a kutya ebédje ügyében ugyanúgy megállapodott a főszakáccsal. Két hónap múlva azonban Kálmán Jenőt megállította az utcán a New York főszakácsa, és rátámadt: – Hallja, Jenő úr! Szép alak maga, két hónapja nem fizeti a kutya ebédjét. Jenő csodálkozva válaszolt: – De hiszen én már két hónapja nem járok magukhoz ebédelni. – Az lehet, hogy maga nem jár – mondta erre a szakács –, de a kutya igen! Kálmán Jenő azonnal rájött, mi történt. A haspók kutya, nem törődvén azzal, hogy gazdája kimaradt a New Yorkból, ott is megebédelt, hiszen ő nem veszett össze senkivel. Ez a kutya volt az első a világon, amelyik adósságot csinált. Mit mást tehetett volna a gazdája, rendezte a számláját.



Ellenállhatatlan vágy

Jászai Mari vidéken vendégszerepelt. A partnere csapnivalóan gyenge színész volt. Jászai a próbán küzdött vele, tanította, magyarázott neki – eredménytelenül.
Este, az előadáson sikerült is elrontania a nagyjelenetet. Előadás után így fakadt ki a művésznő:

– Mondja kérem, miért lett maga színész?
– Mert ellenállhatatlan vágyat éreztem a világot jelentő deszkák iránt.
Mire Jászai komor királynői fenséggel válaszolt:
– Akkor miért nem lett asztalos?



Forrás: Művész-világ.hu

Augusztus hónap

Őseink e hónapot Aranyasszony (Bőség) havának nevezték, a régi kalendáriumokban pedig a legtöbbször a Kisasszony vagy Szűz hava elnevezésekkel találkozhatunk. A régi parasztkalendáriumok szerint ebben a hónapban (augusztus 11-én) fejeződnek be az ún. „kutya napok". Az elnevezés a régi rómaiaktól ered, akik azt hitték, hogy a nyár közepén jellemző szélsőségesen magas hőmérsékletű időszak kialakulását az okozza, hogy a Szíriusz (Kutya csillag) - mely 1000-2000 évvel ezelőtt a legmelegebb nyári napokon a Nappal közel egy időben kelt - hozzáadja hőjét a Napéhoz. A rómaiak ezt a - július 3-ával kezdődő - negyven napos periódust, a nyár legforróbb napjait, nevezték el a kutya napjainak, vagyis 'caniculares dies'-nek, ami nálunk kánikulát jelent. Ez lehet a magyarázata, hogy miért mondjuk még ma is a nagy hőségre, hogy „kutya meleg" van.

A különböző népek hagyományában igen sokféle elnevezése van e hónapnak. Az angolszászoknál, arra utalva, hogy ekkor telnek meg a csűrök gabonával, régen „Csűr-hónap" (Barn-moneth) volt a neve; a skót kelták Lugh napistenüket ünnepelték ebben az időszakban (Ann Lunadal), az aleutok „Meleg Hónap"-nak, az Ob folyó mentén élő osztjákok pedig a Széna-kaszálás hónapjának nevezték ezt a 31 napos periódust. A tatárok a Fű havaként ismerték, egyes közép-ázsiai szamojéd törzsek úgy tudták, hogy ekkor kell elültetni a liliomhagymákat, ezért erről nevezték el a hónapot. A kamcsatkaiak a Holdvilág hónap fényénél halásztak augusztusban, a Yukon-félsziget lakói pedig megfigyelték, hogy ekkor vedlik le tollaikat a hattyúk, szállnak fel először a fiatal libák és hullajtják el agancsaikat a rénszarvasok.

Augusztus - Kisasszony hava
Nyárutó - Új kenyér hava - Aranyasszony (Bőség) hava

Az augusztus régi neve a rómaiaknál "Sextilis" volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonban Augustus császárnak Krisztus előtt 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.

Az " augustus" szó voltaképpen az " augur" -ra megy vissza, vagyis a madárjósra (" avi-ger" ), akinek jóslata szerencsét jelent. Célzással a császár példátlanul szerencsés pályafutására, a szenátus " a legszerencsésebb" (augustus) jelzőt találta a legmegfelelőbbnek. Ettől fogva csakugyan ezt a nevet használta Gaius Octavianus Julius Caesar. S ugyanúgy, ahogy Caesar nevéből általában rangjelzés lett " Kaiser",
" császár" és " cár"  formában, ugyanúgy lett az Augustus nevéből is rangjelzés: ettől fogva minden uralkodó a "sérthetetlen császári felség" jelzőjéül használta az " Augustus"  nevet, a császárnék pedig az " Augusta" nevet kezdték viselni. A név maga mégis az "augusztus" hónapnév formájában maradt meg leginkább elevenen az emberek nyelvhasználatában.

Augusztus, mint a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés évadja, hangulatában is eltér a zaklatott júliustól. A meteorológusok Nyárutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik, eleink  ) az Aranyasszony (Bőség) hava elnevezést használták augusztusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Kisasszony hava. E hónapot a kánikula havának tartják; a Nap a Szűz jegyébe lép.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Közönségesen jó időre mutat, ha a juhok még estén is vígan ugrándoznak a mezőn, ha huzamosabb eső után a baglyok éjjel igen huhognak. Ha a szél a napjárást követvén változik. Ha a harmat reggel sokáig a faleveleken marad.

Forrás: http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/

Oroszlán csillagjegy

Születésnap: július 23. - augusztus 23.

Uralkodó bolygója a Nap.

Eleme a tűz.
Ásványai, drágakövei az arany, gyémánt, borostyánkő, topáz, tigrisszem, rubin.
Színei az arany, aranysárga.
Jellemzése: Erő és energia jellemzi az Oroszlánokat. Életöröm és optimizmus árad belőle, kisugárzása senkit nem hagy hidegen. Érvényesülni szeretne minden áron, hiszen vezetésre született. Szeret és tud is élni. Őszinte, nyílt, de ugyanezt várja el környezetétől is. Hiú a megjelenésére, bókokkal könnyű levenni a lábáról. Fontos számára a kényelem és a vagyon. De ezért hajlandó mindent meg is tenni, akár komoly kockázat árán is. Szereti az eleganciát, a csillogást.

Augusztus napi hiedelmek

Vasas Péter nap – augusztus 1.

A katolikus vallás szerint ez Szent Péter bilincsekből való szabadulásának napja. A gyöngyösi borvidéken úgy tartják, ha valaki ezen a napon a szőlőben dolgozik, a szőlőszemek lepotyognak. Az Alföld déli részén pedig ezen a napon egyáltalán nem dolgoztak, sőt! Aki nem tartotta meg ezt az ünnepet, annak állatait kár érte.

Vas megyében ezen a napon szedték a tarlórépát, máshol, ha ezen a napon esett az eső, az jó kukoricatermést jelentett. Sőt. Augusztus elsején hatékonyan lehetett az udvarból kiűzni a rágcsálókat: hiszen csak azt kellett kiabálni, hogy Dömötör püspök – ettől a névtől ugyanis, állítólag, megriadtak a patkányok.

Lőrinc nap – augusztus 10.

Mindenki ismeri a mondást, hogy Lőrinc belepisil a dinnyébe, és ettől a naptól fogva, ha eddig nem szedték le, elveszti az ízét, de bizonyos helyeken az uborkát is jó eddig a napig leszedni és eltenni.

Göcsejen, ha az eső megáll a keréknyomban, a szőlő a levét gyarapítja. Úgy vélték, hogy ha ,,Lőrinc napja ha szép, sok a gyümölcs és szép.” Hőgyész német szőlősgazdái viszont nem dolgoztak ezen a napon a szőlőben, mert úgy vélték, csak akkor tartja távol Lőrinc a jégverést.

Jézus színeváltozása nap – augusztus 6.

Ezen a napon kezdett színében megváltozni a szőlő és a szilva. A bor a vallásban és a mindennapi életben is nagy jelentőséggel bírt. Ez a nap volt Sükösd pápának szentelve, és a római liturgia ezen a napon adott lehetőséget a bab és a bor szenteléséhez – mely eredetileg egy pogány ünnepen alapszik.

Gyakorlatilag mindenhol ezen a napon szentelik a szőlőt a templomokban. Egy korán érő szőlőfajta Sióagárdi neve: úrszínelvátozási szőlő. A szentsimoni szólás szerint: Urunk színeváltozása után feketedik már a tarló, fehéredik az arató – vagyis a földeket felszántják, a munkában a naptól megbarnult arcszín pedig kezd kifehéredni.

  

István nap – augusztus 20.

Több jóslás is fűződik ehhez a naphoz. Ha szép az idő, bőséges lesz a gyümölcstermés. Egyes helyeken nem szabadott a gyerekeknek ettől a naptól a patakokban fürdeni. Pöstyénben, ha a lány ezen a napon a patakhoz ment mosdani reggel, akkor aznap a templomban összetalálkozott a jövendőbelijével.

Ez után a nap után nem csípnek annyira a szúnyogok, mert levágják a szúnyogkirályt, és a gólyák is ezen a napon költöznek el. Régebben úgy hitték, ha eddig a napig nem aratják le a zabot, akkor azt már nem is fogják, mert István lova összetapossa.

Augusztus virágai, a  dáliák, pompon dáliák,kertiszegfűk hónapja, ilyenkor még javában nyilnak az egynyári virágok is, kokárdavirág, oroszlánszáj, szépecske, kosárka vagy estike.
Hónap vágott virága az őszirózsa.

Augusztus 24. Bertalan napja


Bertalan apostol ünnepe, aki a szűcsök és csizmadiák védőszentje volt. 
Ezt a napot az ősz kezdőnapjának tekinti a néphagyomány. Az e napi időjárásból jósolták meg, hogy milyen lesz a várható őszi időjárás. 
Az e napon köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.