Ha magányra vágysz, én a csönded leszek
és ember leszek, mert emberre vágysz
ki szeret, ki elfogad, s kit igaznak látsz.”
Roger testvér írta ezeket a sorokat Teréz anya emlékezetére, boldoggá avatása idején, 2003-ban.
Olyan világban élünk, ahol együtt létezik a fény és az árnyék. Élete folyamán Teréz anya arra hívta az embereket, hogy mindig a fényt válasszák. Ez által sokak számára megnyitotta a szentség felé vezető utat. Teréz anya érthetővé tette számunkra Szent Ágostonnak Krisztus után a IV. században írt szavait:
„Szeress, és fejezd ki ezt az egész életeddel.” Az Istenbe vetett bizalom akkor válik hihetővé, amikor megélik.
Kalkuttai Boldog Teréz, közismert nevén Teréz anya (születési neve albánul: Agnes Gonxha Bojaxhiu; arománul: Agnesa/Antigona Gongea Boiagi) Szkopjében, 1910. augusztus 26-án.
Albán, pontosabban a mai Albániában és Macedóniában is kisebbségben élő aromán nemzetiséghez tartozó, római katolikus apáca volt, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója, a Nobel-békedíj (1979) és számos magas kitüntetés tulajdonosa, aki Kalkutta szegényei között végzett áldozatos munkájával az egész emberiség elismerését váltotta ki.
Sokat tudunk életéről, munkásságáról, határtalan szeretetéről és önfeláldozásáról, így most a gondolatait idézzük fel:
“Ebben az életben nem tehetünk nagy dolgokat. Csak kis dolgokat tehetünk, nagy szeretettel.”
“A szeretet az otthonainkban kezdődik; a szeretet az otthonokban lakik és ezért van a sok szenvedés és szerencsétlenség a világban… Úgy tűnik, manapság mindenki szörnyű sietségben van, türelmetlenül a minél nagyobb siker, fejlődés, gazdagság és más hasonlók elérésében, a gyermekeknek pedig szüleik idejéből oly kevés jut. A szülőknek nincs idejük egymásra és így a családokban kezdődik a világ békéjének felbomlása.”
“Szükségünk van megtalálni Istent, de Őt nem találhatjuk meg a zajban és nyugtalanságban. Isten a csend barátja. Nézzétek a természetet, ahogy a fák, a virágok, a fű csendben növekszik; nézzétek a csillagokat, a Holdat és a Napot, ahogy csendben haladnak… Szükségünk van a csendre, hogy megérinthessük a lelkeket.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése