Mit ünneplünk augusztus 20.-án?

Augusztus 20 – Szent István ünnepe

"Ím eljött az áldott új nap
zengő üdvös ünnepe
szent királyunk-Istvánunknak!
Míg tart e világ heve,
örvendjen, ki őáltala
lőn Urunk örököse
s érdeméből nyeri vala,
hogy a mennynek részese ..."

        A tatárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett, latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt. István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Mindazonáltal attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, messze földön híressé váltak a budai István-napok.
Ez az esemény terebélyesedett a XVIII. század végén országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér, s az aratók mulatságát még inkább színesítette a nyáron névnapjukat tartó Istvánok ünnepe is!

        István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban ­a történészek becslése szerint ­63 éves korában hunyt el.
        45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra ­1083. augusztus 20-ára ­évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja ­ nemzeti ünnep. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.

I. (Szent) István királyunk életéhez és halálához is szervesen kapcsolódott az augusztusi hónap, a középkori magyar naptárban Kisasszony hava. Életében is ekkor tartották, 15-én Fehérvárott a törvénylátó napokat, de a halála is pont erre a napra esett 1038. augusztus 15-én.

I. (Szent) László első törvénykönyvében 1092-ben elrendeli - többek között - Szent István király ünnepének megülését augusztus 20-án. László király sokat tett elődje emléke ápolása érdekében, hiszen ő vitte keresztül azt, hogy a pápa avassa szentté első királyunkat, ami meg is történt 1083-ban, mégpedig ezen a napon, augusztus 20-án. Ettől az időponttól kezdve a törvénylátó napokat is ezen a napon tartották.

A jelenlegi ünnepünk innen ered. 1771-től kezdve gyakorlattá váltak a Szent Jobb körmenetek első királyunk tiszteletére. 1891-ben Ferenc József császár és király munkaszüneti nappá nyilvánította.

Ó Szent István dicsértessél...]
Moldvai csángó ének
1.
Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél!
De főkképpen nálunk ma, mint Országunk Oszlopa!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre!

2.
Boldogságos Szűzanyánknak, mint magyarok Asszonyának
Föláldoztad Hazánkat, szentelted Koronánkat!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre!

3.
Azért is hálaadással, ünnepélyes vigassággal
Mi együtt örvendezünk szívünkből emlékezünk!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre!

4.
Mi, kik Téged Pártfogónknak választottunk Szószólónknak
Szólj Istennél érettünk, légy mindenkor mellettünk!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre!