Mikes a korai felvilágosodás egyik kiemelkedő alakja volt, Rodostóban francia nyelven megjelent jelentős műveket fordított magyarra, és itt írta fiktív leveleit képzeletbeli nénje, P. E. grófnő számára Konstantinápolyba. A Törökországi levelek címmel 1794-ben megjelent Leveleskönyvet később török és több idegen nyelvre is lefordították. A Leveleskönyv irodalmi értékén túl egyben a bujdosó magyarok rodostói életének hű krónikája.
Zágoni
Mikes Kelemen székely nemesi család sarja volt. Apja Thököly híve, akit
a császáriak elfognak és kivégeznek. A protestáns fiúnak a család egyik
katolikus barátja lesz a gyámja, ennek hatására maga is katolizál, a
jezsuiták kolozsvári gimnáziumában tanul. A kuruc hagyomány és a
katolikus vallásosság együtt igen alkalmassá teszi, hogy Rákóczi Ferenc
fejedelmi udvarába kerüljön. Tizenhét éves korában a fejedelem apródja
lesz. Példaképe, eszményképe Rákóczi, akit híven szolgál mindhalálig. S
amikor már a bujdosó fejedelem nem él, a hűséges Mikes az emlékét
szolgálja mind a maga haláláig.
A bukás
után Rákóczival megy a számkivettetésbe. Párizsban és Versaillesban már
a hontalan fejedelem bizalmas titkára, az is marad mindvégig. Öt évig
élnek Franciaországban. Ez idő alatt Mikes nemcsak jól megtanul
franciául, hanem megismerkedik a kor francia, sőt némiképpen angol
irodalmával is. Az irodalomkutatók a Levelekből és a
fordításokból egész könyvtárra való könyv szerzőinek nevét állították
össze, akiket többé-kevésbé ismernie kellett. XIV. Lajos kora ez: a
francia klasszicizmus százada, amelyben többek közt divatos irodalmi
forma a leveleskönyv. Mikes majd idővel maga is leveleskönyvet ír,
anélkül hogy mintáit utánozná, de kétségtelen, hogy Versailles ihlette a
műfajra, amely annyira megfelelt csevegő természetének.
Amikor
Rákóczi csalódott a francia udvar külpolitikájában, nem volt mit
keresnie tovább Versailles-ban. A szultán pedig meghívta. Most az ősi
ellenségben, a törökben reménykedtek, hogy előbb-utóbb segítséget nyújt
Bécs ellen. Ebben is csalódniuk kellett, de legalább biztonságos otthont
találhattak Törökországban, ahol végül is Rodostóban jelölték ki
lakhelyüket. 1717-től 1761-ben bekövetkezett haláláig, tehát negyvennégy
évig élt Mikes Kelemen Törökországban.
Élete
nyugodalmasan egyhangú volt. Egyetlen nagy szerelme reménytelennek
bizonyult: Zsuzsika inkább az idős és kopasz, de gróf és gazdag
Bercsényi Miklóshoz ment feleségül, s el is költöztek Rodostóból. Az
emigránsok lassanként kihaltak, 1735-ben meghalt a fejedelem is. Ezután
volt némi remény egy felszabadító háborúra, Rákóczi idősebbik fia,
Rákóczi József állt az élükre. De ebből a háborúból sem lett semmi, és
Rákóczi József is ifjan meghalt. Ebben az időben Mikes egy ízben
Moldvában járt követségben, és távolból látta az erdélyi hegyeket.
Fellángolt újra a szüntelen parázsló honvágya. Később kérelmezte, hogy
hazamehessen, de nem kapott rá engedélyt. Idővel már csak ő élt a
Rákóczival elindultak közül, de jöttek közébük új hontalanok, ekkor ő a
magyar emigránsok hivatalos elöljárója, törökül: ő a basbug. Azután ő is meghalt../.1761. október 2-án hunyt el pestisben a törökországi Rodostóban (ma Tekirdag)./
A RODOSTÓI KAKUKK
Gulácsi népmonda
Gulácsi népmonda
A rodostói bujdosókat erősen kínozta a honvágy, ébren is csak álmodoztak, mindig Magyarországon jártak.
A
fejedelem ebben is példát mutatott híveinek, sohasem panaszkodott
honvágyról, nem keserítette őket a múlt emlegetésével.. Egyszer mégis
felsóhajtott:
- Csak még egyszer hallanék egy kis hazai kakukkszót!
Meghallotta
ezt a sóhajtást Mikes Kelemen, a fejedelem hűséges kísérője. Mindjárt
azon kezdett töprengeni hogyan szólaltassa meg a kakukkot a rodostói
kertben.
Nem
sokáig töprengett, másnap reggel titokban kiosont a kertbe, ott egy fa
alatt a fűbe hasalt, tenyerét a szájához tette, és elkezdte a kakukk
szavát utánozni.
Meghallja Rákóczi fejedelem a rodostói kakukkszót, és igen elcsodálkozik rajta.
Mindjárt tudta, hogy ő a rodostói kakukk, s hű emberét könnyes szemmel megölelte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése