A matyó népművészetről
A matyóság a Magyarország északkeleti
részén fekvő Mezőkövesd városának és környékének magyar lakossága. A
matyó örökséget meghatározza a matyó néprajzi csoport ma is élő,
hagyományos kultúrája: jellegzetes stílusú, színes népművészete, egyedi
viselete, valamint erős katolikus vallásossággal átszőtt kulturális
identitása.
A matyó népművészet jellemzője a 19.
század végén kialakult virágos, térkitöltő hímzés, melyet használati és
díszítő funkciójú textileken alkalmaznak. A virágminták, főleg a
„matyórózsának” nevezett motívum más kézműves tevékenységekben, főként
az önálló népművészeti ággá váló bútorfestészetben is főszerepet kap.
"Hogyan is született meg ez a gyönyörű hímzőkultúra?
Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. A fiú kedvese sokat rimánkodott, hogy adja vissza neki, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelemedet, ha elém hozod kötényedben a nyár legszebb virágait! Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak. Ám végül is kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög kívánságát. Ráhímezte kötényére a kert gyönyörű rózsáit és azt vitte cserébe a párjáért.
A határon innen és túlról érkező hagyományőrző, kézműves mesterek különleges műhelybemutatókkal készültek az ünnepre. A régi mesterséget képviselő tojáspatkolók, tojásírók és festők bemutatói mellett, a mézeskalácsból való tojáskészítés titkait és régi mesterségek számtalan fortélyát leshetik meg és akár ki is próbálhatják a látogatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése