A pénz nem boldogít, de jó, ha van.” Talán elég sokan emlékeznek erre a mondásra, mely napjainkban is meghatározza életünk minden egyes pillanatát. Hiszen az élet nem más, mint az életben maradásért folytatott harc, s ehhez bizony elengedhetetlen kelléke, eszköze a pénz, mely a XXI. században kiemelkedő szerepet, pontosabban főszerepet vállalt az emberek életében.
Minden kiejtett szónak saját rezgése van. Az is sajátságos, ahogy az egyes emberek kimondják. A neveltetésünktől, életszemléletünktől függően a kiejtett szavakat személyes, egyedüli rezgéssel töltjük meg. Számtalan erőteljes szó van a nyelvünkben, de csak egy van, amely kiérdemli a legnegatívabb rezgésű szónak járó első díjat. Ez a szó a "pénz", a legnagyobb töltésű rossz szó minden nyelvben.
Amióta a pénzt mint fizetési eszközt kitalálták, senkinek sincs belőle elég. Ezért, ha csak rágondolunk, azonnal bekattan: "nem elég"... A pénz egyenlő a nem eléggel, ami egyenlő a hiánnyal, ami egyenlő a rossz érzés rezgéseivel, ami garantáltan többet vonz vissza abból, amit nem akarunk: a hiányt.
A pénz boldogít
Az „Igen” válaszAkinek pénze van, talán elégedett, de csak akkor valóban boldog, ha több pénze van, mint kortársainak és munkatársainak, állapította meg egy szociológiai kutatás. A megkérdezettek választhattak: a) évi 60.000 dollárt keresnek, a kollégájuk pedig évi 50.000-et, vagy b) évi 80.000-et keresnek, kollégájuk viszont 90.000 dollárt. A megdöbbentő eredmény: a többség az a) lehetőséget választotta, azaz lemondtak volna évi 20.000 dollárról, csak hogy többet keressenek, mint a munkatársaik! Fontos tudni: ez az eredmény nem egyedi eset. Hasonló kutatások rendszeresen ugyanilyen eredményre vezetnek.
A „Nem” válasz
A gazdagok nem boldogabbak, mint más emberek. Egy tanulmány kimutatta: 100 megkérdezett topp-milliárdos (125 millió dollárt meghaladó vagyonnal) 67%-ban érezte boldognak magát, véletlenszerűen kiválasztott amerikaiak 62%-ban. A különbség, statisztikailag nézve, teljesen lényegtelen. A normál keresetűek számára nehezen érthető jelenség hátterében az áll, hogy mihelyst az alapvető igények kielégítése megtörtént, a több pénz már gyakorlatilag nincs hatással a boldogság érzésére. Lottónyertesekkel végzett tanulmányok mutatják, hogy az eufória rövid időszaka után a boldogságérzet gyorsan visszaáll régebbi állapotára, vagy akár az alá is süllyedhet. Az életszínvonal ugyanis részben ugyanúgy működik, mint az alkohol vagy a drog: ha kellemes új tapasztalatot szereztem, mindig többre van szükségem, hogy továbbra is ugyanolyan boldogságot érezzek.
A (talán) helyes válasz
A 2002-ben közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett Daniel Kahneman is kutatott a témában. Kutatócsoportjával arra a kérdésre keresték a választ, mely tevékenységek teszik boldoggá az embereket. 1 000 dolgozó nőt kértek fel, hogy egy fajta boldogság-naplót vezessen. Az eredmény: az első négy helyen olyan tevékenységek álltak, melyek szinte ingyen vannak: szex, találkozás a barátokkal, evés, lazítás. Azaz azokban a pillanatokban éljük meg a boldogságot, amikor a figyelmünket valami kellemesre irányítjuk – és ez, szerencsére, teljesen független a pénztől!
egy történet...
Délután van, már megindult az emberáradat, a metrón is sűrűsödik a tömeg.
Szemben velem fiatal férfi ül, két oldalán egy-egy gyerek. Egy kislány meg egy kisfiú.A lányka tízéves forma, a kisfiú öt körül.A kislány könyvet olvas, a kisfiú apja karjának dől és elmélázva a kezét simogatja. A férfi egyik karja átöleli a gyereket, kezének hüvelykujja finoman simítja a csontos kis vállat .A kislány egy idő után- fel se néz az olvasásból - a kezét apja térdére teszi.A férfi ekkor könnyű mozdulattal átkarolja őt is. Nem beszélnek.
Annyira elmerülök a nézésükben, hogy nem veszem észre a szakállas öregúrat. Ő is rajtuk legelteti a szemét. Amikor leszállunk, együtt lépünk ki a kocsiból, kedvesen rám néz.
- Tudja mit láttunk, kedvesem?
És válaszol csak úgy maga elé.
_Néhány röpke pillanatra a boldogságot láttuk..
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése