Zene

Nagy Zoltán: Zenét...

Zenét ha hallgatsz, gondoltál-e rá,
Hogy hallgat-e az téged s mit te zengsz itt?
A tájat nézted: nézett-e a táj?
S illat ha szédít, mért hogy sose fáj
Hogy könnyű lelke nem tud rólad semmit?

S ha zeng a vágy szívedben s csendje éjén
A hang repül, mint eldobott zsarátnok,
Ó mért lesed, hogy más hang felel-e?
Ki istenét lelkében fellelé,
Puszták csendjén is boldog a zarándok.

Ha surranó fény leng lazult haján
S ajkán a szó mint illat suhan át,
Még mit akarsz? - Hallgasd, mit szíved áhít,
Tekintetének könnyű fuvoláit
S arcán a színek gyenge futamát.

Ne dobd a rózsát el, mert nem beszél.
Nyugodj meg, Lélek: szem-nem-látta táj,
Különös illat, mit be nem lehelnek,
Zengő kiáltás, melyre nem felelnek,
Magányos jaj mit visszafojt a száj.

A legtöbb ember egyetért abban, hogy a zene fontos szerepet játszik az életünkben. A zene nemcsak az emberiség kultúrtörténetének fontos része, de a tanítás történetében is mindig jelentős szerepet játszott. Már az ókori nagy kultúrákban nélkülözhetetlen volt. Jelen volt a nevelésben, a vallási szertartásokon… A görögöknél a nevelés két fő ága a zene és a test művelése volt. A zene a szellemi kultúra egészét jelentette számukra (ebben benne foglaltatott az irodalom és a képzőművészet is.)

Mit tud a zene, hogy ilyen hatással van ránk? Azt tudjuk, érezzük, hogy a jó zene a lelkünket balzsamozza, de vajon igaz-e, hogy hatással van az egészségünkre is?

Talán már hallottál Emoto professzor kísérletéről, melyekben arra kíváncsi, hogy a vízmolekulákra milyen hatással van a zene. A japán tudós több kísérlete közül az egyik esetében a vizet úgy fagyasztotta le, hogy közben különféle zenéket játszott. Beethoven V. szimfóniája hatására a desztillált víz hexagonális, kristálypelyhesen csodás szerkezetben, míg a heavy metal hatására pedig szabálytalan, esztétikailag kevésbé szép kristályok alakultak ki. Kísérletének eredményét kifejti könyvében. Eme kísérlete eredményeképpen fogalmazta meg, hogy ha az emberi szervezetének 70%-a víz és a zene hatására ez történik a vízzel egy befőttes üvegben, akkor vajon mi történik bennünk a zenehallgatás hatására?! Úgy tűnik, hogy nem mindegy milyen zenét hallgatunk, gyógyítjuk vagy romboljuk magunkat a zenével. A professzor könyvet írt kísérleteiről, fényképekkel alátámasztva, kísérletét kifejtve. Érdemes elolvasni.

A zene öröme

Több más kísérlet is létezik világszerte, melyek mind a zene emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálják. A Brain Research cikke szerint a zene hat az agyi hormonokra /dopamin/ és a vér kalcium szintjére, így zenével csökkenthető a vérnyomás.

A Life Sciences-ben leírtak alapján a zeneterápia normalizálni tudta az endorfin és az adrenalin hormonok szintjét. A kísérletben Karajan Adagio zenéjét játszották 8 napon keresztül tüdőáttétetes patkányoknak 9-14 óra között. Előtte a tűzoltó csengő véletlenszerű megszólaltatásával stresszt okoztak nekik, melynek hatására az állatokban a tüdőáttét gyorsabban fejlődött. Tehát a zene hatással van az immunrendszerre és a daganatok kifejlődésére is.

Osztrák kutatók arra a következtetésre jutottak /Neuroscience Letters/, hogy a Parkinson-kóros betegek járása bizonyos zenei elemek hatására sokat javul. 3 hét zeneterápia után a mozgáskészségük 25%-kal javult.

Indiai kutatók szerint a zene és az emberi szó növeli a magzati agyban az idegsejtek számát és méretét és két fehérje /Parvalbumin és Calbindin/ mennyisége is megemelkedett a sejtekben, melyek a sejtek fontos védősejtjei a kalcium anyagcsere során. Tehát a zene segítheti a magzati tanulást is.

Ezenkívül a zene:
-    csökkenti a stresszt,
-    segíti a pulzus javulását,
-    lassú ütemei nyugtatnak, szabályozzák a vérkeringést,
-    lelki vigaszt nyújt, segíthet lelki problémák feldolgozásában,
-    gyorsabb és lassabb ütemeinek váltakozása megfelelő időtartamban sport esetén hozzájárul az immunrendszer és a kondíció rendben tartásához.