A Bakony hegységében elbújva, egy sziklaszirten láthatóak Csesznek várának festői kőfalai.
Ez az erődítményünk az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tőlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A régi krónikákból egy megdöbbentő családi botrányról értesülhetünk, miszerint a Garai bárói család azzal vádolta meg Hedvig mazóviai hercegnőt, hogy 1429-ben megmérgezte férjét Garai Jánost, akinek még életében házasságtörő módon együtt élt az unokatestvérével, Szécsényi Miklós főnemessel. A főbenjáró ügyben maga Zsigmond király ült törvényt, aki Hedvig hercegnőt vagyonelkobzással és életfogytiglani fogsággal büntette. A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek - Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével - végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. A háborús idők elmúltával szerepe megváltozott, a zordon kővárat, egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy hercegi család tagjai.
Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1970-es évek óta vallatják romjait a régészek, egyúttal helyreállítási munkákat végezve a csodálatos tájban emelkedő cseszneki váron.
Legendája
A Bakony szívében álló hosszú, keskeny gerincvonalon elhelyezkedő festői szépségű Cseszneki vár mintegy 700 éve Magyarország egyik büszkesége. Az egyik feljegyzés alapján egy legendával magyarázzák a vár eredetét. Az egyik Garay uraság kondájában élt egy Csesznek nevű sertés, melyet a barlangban élő hatalmas kígyó sok más állattal együtt elragadott. Az uraság kedvenc állata emlékére a barlangtól nem messze várat emelt, s róla nevezte el azt.
Kőmosó-szurdok
Csesznek nem csupán a várak kedvelőinek okozhat örömet, hiszen festői szépségű tájai mindenkit elkápráztatnak. A Kőmosó-szurdok ideális kirándulóhely, a Bakony egyik legszebb sziklaképződménye. A víz által különleges formára alakított sziklák, s a számtalan csodálatos virág minden természetkedvelő szívét megdobogtatja.
Egykor ezen a vidéken szikrázó víz hömpölygött, mely a törökök fürdőjét is ellátta. A közelben fekszik a Kecske-barlang, mely elnevezése ellenére apró méretű.
Ősz a Bakonyban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése