"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. október 26., szerda

Ha beköszönt a hideg

Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai közül sok számára Magyarország jelenti a telelőterületet, ezért is olyan gazdag a téli madárvilágunk. Bár hazánk környezetállapota ma még lehetővé teszi, hogy a madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet, de az etetők nagy könnyebbséget és biztonságot jelentenek a környéken élő madaraknak, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük.

Mikor etessünk?

Amint beköszöntenek az első fagyok – különösen miután ezek tartóssá válnak – vagy leesik az első hó, el lehet kezdeni az etetést, amit folytatni kell egészen ezek megszűntéig, akár márciusig is.

Miért fontos az etetés folyamatossága?

A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár messziről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, rengeteg madarat hozhatunk nehéz helyzetbe. Az etetőre járó kistestű, gyakran alig 4,5 - 10 gramm (!) körüli testtömegű madarak számára -10 Celsius alatti hőmérsékleten a túlélés gyakran arról szól, tartalékaik csak arra elegendőek, hogy át tudják vészelni a fagyos éjszakát. Ha másnap reggeltől nem tudnak kielégítően táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, például azért, mert nem töltöttük fel az etetőt, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán.




Rendszerető fakopáncs

Évek óta van a teraszon madáretető, a cinkék nagy-nagy örömére.

Tavaly, egy havas reggelen megjelent egy fakopáncs. Óvatosan körbenézett, majd nekibátorodva az etetőhöz repült.  A  napraforgómag nem nyerte el a tetszését. Hálóba negyed, fél diókat tettem, ez már ízletesnek bizonyult   - a cinkék is igy gondolták, mert nagyon hamar elfogyott !!  -   Az igazi csemege azonban a  zsírszalonna volt. Fakopáncs rendszeresen járt reggelizni, ebédelni, vacsorázni ,szinte órát lehetett volna igazítani hozzá, olyan pontos volt.

Csak a havat nem szerette. Vagy a lába fázott, vagy egy rendszerető fakopáncs volt, mert. először gondosan letisztította a korlátot, - letakarította a havat -  utána lakmározott.

Kedves rendszerető fakopáncs!  Idén is várunk!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése