A legelterjedtebb eredetmonda szerint a kis-ázsiai Lüdiából kiindulva, Türrhénosz királyfi vezetésével érkeztek meg Itália földjére. Innen ered az etruszkok görög elnevezése: tirrének (görögül türszénoi). Mások szerint viszont az etruszkok azonosak a pelaszg néven ismert – nem kevésbé titokzatos – néppel, amely már korábban településeket alapított az Égei-tenger szigetein.
Az etruszkok az i. e. 12–8. században jelentős tengeri hatalmat építettek ki (thalasszokrácia). Mint rettegett kalózok, keleten és nyugaton egyaránt legendás akciókat hajtottak végre. Egyes görög híradások szerint magát Dionüszosz istent is elrabolták egyszer; a kor másik tengeri nagyhatalmával, Karthágóval pedig egy atlanti-óceáni sziget birtokjogáért csatároztak. A görög történelemben "sötét kornak" számító, meglehetősen kevéssé ismert időszak végén a tirrének intenzív kapcsolatba kerültek a hellén törzsekkel, akik ekkoriban hozták létre első telepeiket Észak-Itália kikötőiben. Az etruszk–görög kölcsönhatás ettől kezdve nemcsak a kereskedelemben, hanem a művészetekben is érvényesült. Az i. e. 6-5. században a görög befolyás annyira felerősödött, hogy egyes vélemények szerint a hellének gyarmatosították az etruszkokat.
Az etruszkok az i. e. 12–8. században jelentős tengeri hatalmat építettek ki (thalasszokrácia). Mint rettegett kalózok, keleten és nyugaton egyaránt legendás akciókat hajtottak végre. Egyes görög híradások szerint magát Dionüszosz istent is elrabolták egyszer; a kor másik tengeri nagyhatalmával, Karthágóval pedig egy atlanti-óceáni sziget birtokjogáért csatároztak. A görög történelemben "sötét kornak" számító, meglehetősen kevéssé ismert időszak végén a tirrének intenzív kapcsolatba kerültek a hellén törzsekkel, akik ekkoriban hozták létre első telepeiket Észak-Itália kikötőiben. Az etruszk–görög kölcsönhatás ettől kezdve nemcsak a kereskedelemben, hanem a művészetekben is érvényesült. Az i. e. 6-5. században a görög befolyás annyira felerősödött, hogy egyes vélemények szerint a hellének gyarmatosították az etruszkokat.
Az etruszk vallás különösen nagy hatást gyakorolt a rómaiakra. Már Livius is úgy beszélt róluk, mint olyan népről, amely "az összes többit felülmúlja vallási buzgalmában", a keresztény Arnobius pedig lényegretapintó tömörséggel "a babonaságok szülőanyjának" aposztrofálta őket. Több etruszk istenség neve közvetlenül átment a latinba: Uni–Juno, Menerva–Minerva, Nethun–Neptunus, Velchan–Vulcanus stb
Az etruszkok származására keresett választ az az olaszországi tudományos vizsgálat, amely szerint a titokzatos ókori nép eredetét Itáliában és nem Kis-Ázsiában, Anatóliában kell keresni.
Az etruszk sírokban talált, több mint kétezer éves csontmaradványokon végzett genetikai vizsgálatot a firenzei egyetem antropológiai és a ferrarai egyetem genetikai kutatócsoportja az olasz nemzeti kutatóközpont (CNR) milánói biotechnológiai központjával együttműködésben. A PlosOne (plosone.org) tudományos folyóiratban közölt eredmények az olasz sajtó szerint azt támasztották alá, hogy az etruszkok "hozzánk tartoznak és közöttünk is maradtak".
A kutatók ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy az etruszk őshonos itáliai nép, nem máshonnan érkezett Itáliába.
A vizsgálatok szerint ez nem mond teljesen ellent az etruszkok kis-ázsiai származását hangoztató korábbi kutatásoknak. A firenzei és ferrarai tudósok szerint azonban az Anatólia és Itália között kimutatott népvándorlás jóval korábbi, legalább ötezer évvel ezelőttre nyúlik vissza. Az Itáliában a Kr.e. 7. századtól nyomot hagyó etruszkok kultúrája azonban a félszigeten fejlődött ki, és nem a Földközi-tenger keleti medencéjében folyt népvándorlás közvetlen következménye. A DNS-vizsgálat azt is kimutatta, hogy az etruszkok génjei nem vesztek el. Továbbéltek a toszkánok szűk csoportjában, a Volterra és Casentino közötti térség lakosaiban.
A kutatók ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy az etruszk őshonos itáliai nép, nem máshonnan érkezett Itáliába.
A vizsgálatok szerint ez nem mond teljesen ellent az etruszkok kis-ázsiai származását hangoztató korábbi kutatásoknak. A firenzei és ferrarai tudósok szerint azonban az Anatólia és Itália között kimutatott népvándorlás jóval korábbi, legalább ötezer évvel ezelőttre nyúlik vissza. Az Itáliában a Kr.e. 7. századtól nyomot hagyó etruszkok kultúrája azonban a félszigeten fejlődött ki, és nem a Földközi-tenger keleti medencéjében folyt népvándorlás közvetlen következménye. A DNS-vizsgálat azt is kimutatta, hogy az etruszkok génjei nem vesztek el. Továbbéltek a toszkánok szűk csoportjában, a Volterra és Casentino közötti térség lakosaiban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése