Görögdinnyét enni jó, hiszen kellemesen édes, hűsítően lédús, sőt még a színe és az illata is kényezteti az érzékeket. Nem csoda, hogy kánikulában a túlélés egyik alapvető eszközévé lép elő. Nemcsak élvezeti szempontból hasznos azonban, ha gyakran harapunk bele egy-egy mosolygó dinnyeszeletbe, hanem az egészségünknek is jót teszünk vele, hiszen a görögdinnye összetétele minden szempontból ideális.
A legkorábbi ismert dinnyeszüret nagyjából ötezer évvel ezelőtt történt az ókori Egyiptomban. Azért tudjuk ezt olyan biztosan, mert hieroglifákkal is megörökítették az eseményt, illetve a fáraók túlvilágra szánt ellátmányába is gyakorta raktak görögdinnyét. Hogy pontosan honnan származik, azt nem tudjuk, de feltételezhető, hogy a Kalahári-sivatag környékén van az őshazája. Hamar elterjedt azonban világszerte, a 10. században Kínában már termesztették, a 13. században pedig Európában is megjelent a mór hódítóknak köszönhetően. Ma már több mint ötszáz fajtája létezik a nemesítésnek köszönhetően, így válogathatunk kedvünkre, ha egy kis görögdinnyére vágyunk.
Amellett, hogy közkedvelt csemege volt, kezdettől fogva kiaknázták kedvező egészségügyi hatásait is. Az ókori népek lázcsillapításra és a szoptató anyák tejtermelésének növelésére használták, de hamar felismerték vízhajtó és emésztést segítő hatását is. Lábadozókat is gyakran kínáltak görögdinnyével, mert vértisztító hatásánál fogva elősegíti a felépülést. /étel+ital/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése