Ismét kánikula jön

Vannak közöttünk olyanok, akik nagyon bírják a hőséget, és bőven akad olyan is aki szenved tőle. 




Folyadék kívül-belül
Az egyik tévhit, hogy nagy forróságban minél hidegebb vizet iszunk, annál jobb. Az arab világban forró mentateával kezdik a napot. A mentol önmagában is hűsít.

Amit nem szabad
Először is amennyiben tehetjük déli órákban ne tartózkodjunk a napon. Nem hiába van szieszta idő a mediterrán országokban ilyenkor. Ne igyunk túl sok kávét és alkoholt tűző napon. Ne együnk nehéz, zsíros ételeket, inkább könnyű zöldség-, gyümölcs alapú étrendet kövessünk. A nehezebb, kalóriásabb ételeket reggel fogyasszuk. Megerőltető sporttevékenységet kora reggeli vagy késő esti órákban végezzünk.

 Ha megtehetjük zuhanyozzunk langyos vízzel többször egy nap. És ne feledjük, inni is a legjobb a tiszta víz, nem csak zuhanyzásra. A cukrozott üdítők rövid időre oltják csak szomjunkat. Ha sehogyan sem tudunk megbarátkozni a vízzel, citromos limonádét, frissen facsart gyümölcs vagy zöldségleveket igyunk. Ez utóbbiakba ha pici sót teszünk, segít a víz megkötésében, vagyis nem távozik olyan gyorsasággal bőrünkön keresztül a folyadék

 A görögdinyne a forró nyári napok egyik leghűsítőbb gyümölcse.    Szezonja rövid, de annál több van belőle július-augusztus folyamán. Használjuk ki! Nem csak finom, egészséges is.  

A görögdinnye története
David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári-sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő, vad alakjait megtalálták az Egyenlítőnél. Nem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A gyümölcsöt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra. Továbbterjedését az őslakók és egyes állatfajok segíthették elő, az elfogyasztott termések magvainak széthurcolásával. A hajósok is hozzájárultak a terjesztéshez a mediterrán vidéken. Az észak-afrikai berberek, a spanyolok és az óegyiptomiak nyelvében előforduló dinnyenevek is erre utalnak.
A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be a gyümölcsöt Európába.

A görögdinnyét az ókori népek lázcsillapításra és a szoptató anyák tejtermelésének növelésére használták. Hamar felismerték, hogy a piros, lédús gyümölcs kiváló vízhajtó hatással rendelkezik, és segíti az emésztést. A görögdinnye az a táplálék, amelynek több mint kilencven százaléka víz. Magas víztartalmának köszönhetően, kitűnően alkalmas a szervezet méregtelenítésére. Kiüríti a szervezetben lerakódott salakanyagokat, tisztítja a vért.

Kitűnő nyári ital
Ha a nyári melegben görögdinnyét fogyasztunk, a lehető legjobbat tesszük szervezetünkkel. Minden megvan benne, amire a szervezetnek szüksége van a hőségben. Még elegendő só is van, ami pótolja az izzadsággal elveszített ásványt. Van benne jócskán vas, cink kitűnő forrása a magnéziumnak és meg kell azt is említeni, hogy a kalcium, magnézium arány megfelel a felszívódási követelményeknek. Megemlíthetjük továbbá az A és C vitaminokat, valamint a szelént, amelyek együtt antioxidánsok. 


Érdekesség
Firenzében minden év augusztusának tizedik napján hatalmas dinnye-orgiát csapnak a szakácsok védőszentjének, San Lorenzo tiszteletére.

Japánban már termesztenek kocka alakú dinnyét. Japán kertészek, akiknek a görögdinnye szállítása gondot okozott, tárolásakor pedig helyhiányban szenvedtek, kikísérletezték hogyan lehetne kevésbé gurulós formát adni neki. Nem génmanipulációról van szó, hanem az előállítás technológiáját tervezték meg olyan módon, hogy a szép kerek, de nehezen kordában tartható dinnyék kocka alakot öltsenek. A termesztés nem szabadföldön, hanem üvegházban történik. Terméskötődés után a kis dinnyéket kocka alakú, szabályozható hőmérsékletű, vízzel töltött üvegdobozokba helyezik, így kényszerítik a kockaforma kialakulását.

Forrás:
-meno@meno