Népi gyógyászat

Hogyan éltek, és mi módon tudtak túlélni az emberek betegségeket, járványokat azokban a korokban, amikor még nem létezett a tudományos orvoslás, vagy nem volt elérhető mindenki számára?
Mit őrizzünk meg a népi gyógyászat tudásából ma, és mit alkalmazhatunk belőle?

A falusi emberek a természettel együtt éltek, ismerték és tisztelték a természet alaptörvényeit. Tavasztól a tél beálltáig nagyon sokat dolgoztak (ebből adódtak olyan betegségek, mint a megerőltetés és az elhasználódás miatti időskori fájdalmak). Hittek a teremtő Istenben, a természet gyógyító erejében. Hittek az ima, a kimondott szó és rítusaik erejében. Ezért tartották eredményes gyógymódnak a ráolvasást és az eközben végzett rítusokat például rontás, szemmel verés esetén.
„A leleményesség, a természetszeretet és a természetismeret hozzásegítette, a hagyományos tudás arra ösztönözte a parasztembert, hogy környezetében mindenütt a legkönnyebben megszerezhető, legalkalmasabb orvosságot keresse és találja meg.” A falusi ember számára így vált „patikává” az őt körülvevő világ.

A népi gyógyász az egészséges életvitelre, amely ugyancsak a megelőzést szolgálja, három alapszabályt ajánl:

1. Mértékletesség az egész életvitelben (táplálkozás, fizikai terhelés, megfelelő védelem a hideg ellen). Idevonatkozó népi tanács: „Mindenki arra vigyázzon, hogy ne emeljen nagyot, és ne fázzon meg. Onnan ered oszt sok minden.” „Mindig jó gazdája legyél a testnek. Kosztolásból, italból, munkából mértékletesen.”

2. Természetes életmód: együttélés a természettel, a természet ciklusainak követése (példa erre a juhász élete).

3. Belső élet: hit; derűs, reménykedő, bizakodó lelkiállapot. A bosszúság, az idegesség, a harag rontja az egészséget. A derűs, bölcs magatartás a csendes és nyugodt élet alapköve.

"Gyimes-völgyi népi gyógyászat

Ritkán adódik alkalom, hogy évszázados népi tapasztalások és megfigyelések gazdag füzérével könyv formájában is találkozzunk, különösen, ha egészségünkről van szó.
"Mivel itt születtem, nevelkedtem, itt tanítottam 38 évet, sok embert ismertem és ismerek a Gyimes-völgyben, nemzedékeken át örökölt népi orvoslásokra vonatkozó tudást gyűjtöttem csokorba-" írja könyvéről  Antalné Tankó Mária.

A Gyimes völgyében összegyüjtött népi tapasztalatok közreadásával a könyv visszavezet a természethez, a "fűben, fában orvosság természetes gyógymódjához.

Gyimes a Székelyföld peremén, az egykori Csíkszékben fekszik. A Keleti Kárpátokban,a Fügés telek nevű 1050 m magas hegycsúcs alatt eredő Tatros folyó felső völgye. A Gyimes-szoros sok évszázada szolgál kereskedelmi útvonalul Erdély és Moldva között.

A Gyimes-völgyében ha valakit baj, betegség ért először a tudákos asszonyért, bábáért küldtek, akinek a kertje végében sok gyógynövény - házi patika - állt.


Fejfájás
 1. A mi családunkban akinek fájt a feje nyers,sós pityókát borogattak a homlokára, a vakszemire /halántékára/ utána jól bébugyulálták a fejét száraz kendővel.

Édesanyánk torma gyökerét reszelt meg, abból kellett jó nagyot bészippantani. Ezt én es használtam a családom körébe, ha valamelyiknek erőst fájt a feje..

Szívbaj

Az én szüvem a rozmarin bortól jött helyre. A kicsi kertből szedtem rozmaringot, apróra esszevágtam, beleraktam egy literes üvegbe és felöntöttem borral. Két napig állni hagytam s má lehetett inni. Minden reggel és este 3 evőkalánval ettem meg.. Erőst jól éreztem magam  tölle.

Zúzódás, dagadás

Ha meg vót dagadva valahol a kezünk, vaj a lábunk ecetes kenyeret tettünk rá.

Régi emberek mindenre  tudtak imádságot mondani és ettől az imától a fájdalom csillapodott.Ezt a ráolvasást nagymamámtól tanultam és ő az ő nagyanyjától. Ezt uajnkor mondom el, ha valamelyikünknek a családból erőst fáj a füle.
Keresztet vetek a fájós fülre és ezt mondom:
Midőn elindula a Boldogságos Szűz Mária.
Menyen vala a Sinaj hegyén,
megtalálta vala a Gonosz Sent Antal tűzit,
hét leányával és hét onokájával,
fene farkasával,fekete tornácával.
Azt kérdé:
Hová mész, hová mész te gonosz Szent Antal tüze
Menyek Józsinak a testyibe
szálas húsát hasogatni, piros vérit szárosztani,
füle hallását megrontani.
Térj meg, tárj meg, te gonosz Szent Antal tüze!
Ne menj Józsinak testyibe,
mert én látlak tégedet
a Jézus Krisztus igéjével, öt ujjának erejével.
Elé veszem arany medencémet /kicsi teknő/
arany medencéből arany vesszőmöt,
és avval addig ütlek, amig bemész a
fekete főd gyomrába
ott úgy elmúljál, mint a füst és pára
Phü, Phü! /köpködés/
Akkor elfújja és elröpdösi: ptű, ptű, s keresztet vet rája.   "