Legendák szólnak a drágakőként csillogó fák történetéről a világ leghatalmasabb kővé vált erdejében
Ékkőként ragyogó, megkövesedett fatörzsek ezrei hevernek szanaszét az
arizonai sivatagban, egy olyan erdő fáit megőrizve tökéletes mivoltukban
az örökkévalóságnak, melyek 200 millió évvel ezelőtt magasodtak a
hegyek lejtőin és a szirtek tetején. Ez a híres Petrified Forest, vagyis
a kővé vált erdő, melyhez hasonló természeti jelenséget csupán a világ
néhány vidékén látni. Nem véletlen azonban, hogy ez vált a leghíresebbé.
A világ legnagyobb megkövesedett erdeje
Lorenzo Sitgreaves hadnagy, az amerikai hadsereg tisztje 1851-ben az arizonai Painted-sivatagon keresztül igyekezett átvergődni lovával, amikor véletlenül egy olyan erdő maradványaira bukkant, amilyet addig sohasem látott. Először úgy tűnt, mintha élő növények vennék körül, ám az erdőt valójában kvarckristályba dermedt törzsek alkották.
Felfedezése két fontos kérdést vetett fel: mit keresnek ezek a gyémántkeménységű rönkök és ágak a sivatag közepén, ahol a perzselő hőségben egyetlen ismert fafajta sem élhet meg? És, ha valaha éltek, kérgük, nedveik és belső anyaguk hogyan kövesedhetett ilyen kristálytömbökké?
Az óriáscsontoktól a dinoszauruszokig
A helyi navaho indiánok szerint a sávos, csillogó rönkök egy mondabeli óriás, Yietso csontjai, a pajutok pedig úgy tudják, hogy Shinauv, a mennydörgés istenének nyílvesszői. A valóság azonban az, hogy a világ legnagyobb megkövesedett erdejének kvarcrönkjei egy mintegy kétszáz millió évvel ezelőtt kezdődött természeti folyamat eredményeként jöttek létre. Akkoriban az arizonai sivatag széles öntésterület volt, ahol a mai prérifarkas, vörös hiúz és borz helyett dinoszauruszok éltek a gigantikus fenyőfélék között.
E fák többnyire harminc méter magasak voltak, és törzsük átmérője elérte a két métert, de némelyik példány kétszer ekkorára is megnőtt. A Petrified Forest - Megkövesedett erdő - Nemzeti Parkban található rönkök között is akad néhány ekkora darab, de az itteni fatörzsek legtöbbje még a kövesedés megindulása előtt vagy a felszínre kerülés közben kisebb darabokra tört.
Tarka kristályerdő, a föld mélyéről
A kőerdő rönkjei a legkülönfélébb színekben pompáznak, ami nagyrészt a kristályosodási folyamat eredménye. Sok példányban a szilícium-dioxid tiszta kvarccá kristályosodott - az arizonai rönkök közül több ebből az anyagból áll. Ha azonban a kristályosodás más ásványok jelenlétében zajlik, számos féldrágakő - ametiszt, achát, jáspis, ónix, vörös kalcedon - keletkezhet.
A Petrified Forest rönkjeinél a kvarckristályok, összetételüktől függetlenül, a fák sejtjeinek alakját vették fel - ez magyarázza, hogy a föld mélyén, háromszáz méterrel a felszín alatt idővel a faszerkezet tökéletes mása jött létre - kőből. A kvarcrönkök akár az idők végezetéig is a föld alatt rejtőztek volna, ha körülbelül 65 millió évvel ezelőtt nem játszódnak le nagyarányú kőzetkiemelkedésekkel járó kéregszerkezeti mozgások. Amikor a Sziklás-hegység felnyomódott, az arizonai sivatag e része is megemelkedett. A víz eltűnt a területről, a fenyőerdő kristályos maradványa pedig felfelé nyomult. A szél és az eső lassan lepusztította az üledéket, így a pala és homokkő fogságában rejtőző fatörzsek napfényre kerültek.
Újabb és újabb darabok
A terület ugyan évente csak 230 milliméternyi csapadékot kap, de ennek zöme rövid, heves felhőszakadások formájában érkezik. Mivel egy-egy ilyen eső 25 milliméter vastagságú talajréteget is elmoshat, a Petrified Forest rönkjei újabb és újabb darabokkal gyarapodnak, bizonyítékául az ősvilági életnek, annak, hogy a Földet egykor hatalmas hüllők uralták.
Az őslények birodalma
A fatörzseket eltemető, majd felszínre hozó folyamatok a területet kétszáz millió évvel korábban benépesítő növények és állatok közül is sokat megőriztek kövületek formájában. Akkoriban a fenyőfélék mellett a leggyakoribb növény a pálmákhoz hasonló, de páfrányszerű leveleket növesztő cikász volt.
Az őslényleletek között megtalálhatóak többek között a krokodilfejű Phytosaurusnak és fő zsákmányállatának, a halevő Metoposaurusnak, valamint az öves tatura emlékeztető Aetosaurusnak a maradványai is.
Forrás: Fókusz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése