A nagy hadronütköztető, amely a világ eddigi legkomplexebb
berendezése, Genf közelében, a francia-svájci határon egy 27
kilométeres alagútban található. A berendezés segítségével
protonnyalábokat a fényhez közeli sebességre gyorsítanak fel,
majd ütköztetnek egymással. Ennek során új elemi részecskék
jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek
tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem
keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok.
A tízmilliárd eurós költséggel megépített LHC elsődleges célja a Higgs-bozon felfedezése, amely nélkül a 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás után uralkodó káoszban nem alakulhattak volna ki a csillagok, a bolygók és a galaxisok. A részecske létét Peter Higgs jósolta meg 1964-ben, a brit fizikus úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a rést a természet alapvető működését leíró standard modellben. A részecskét az 1980-as évektől keresik a tudósok, míg ez év júliusában a CERN fizikusai bejelentették, hogy 5 szigma bizonyossággal felfedezték. A szigma a fizikai kísérletek bizonyosságát jelző, számos összetevőből álló érték. A skálán az 1-es érték még véletlenszerű statisztikai ingadozás is lehet az adatokban, a 3 szigma már bizonyítéknak számít, de csak 5 szigmánál mondják ki a felfedezés szót. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint egy a millióhoz a valószínűsége, hogy az eredményeket valamilyen statisztikai fluktuáció váltotta ki.
Korai még végkövetkeztetéseket levonni, de a részecske egyre jobban emlékeztet a Higgs-bozonra - hangsúlyozta Pauline Gagnon, az LHC Atlas-kísérletének fizikusa, aki részt vett az adatok elemzésében. Oliver Buchmüller, a CMS-kísérlet résztvevője szerint is egyre erősebb bizonyítékokkal rendelkeznek. A CERN fizikusai azonban abban is reménykedtek, hogy a Higgs-bozon felfedezése valamiféle bizonyítékot szolgáltat például a szuperszimmetria (SUSY) elméletére, a sötét energiára és sötét anyagra, csupa olyasmire, ami túlmegy a standard modellen, egyfajta új fizikára nyit kaput, ennek azonban egyelőre semmi jele. A SUSY szerint minden ismert részecskének létezik egy úgynevezett szuperpartnere, ezek fontos összetevői lehetnek a világegyetem 25 százalékát kitöltő sötét anyagnak.
Budapest
Ma kezdik meg a CERN és a Wigner Fizikai Kutatóközpont szakemberei a csillebérci Wigner Adatközpont informatikai rendszereinek beüzemelését.
A Wigner Adatközpontban elhelyezett számítógépekkel a következő néhány évben a természettudomány egyik legizgalmasabb és legintenzívebben kutatott témáját, az elemi részecskék tömegéért felelős, korábban megjósolt és immár szinte teljes bizonyossággal kimutatott Higgs-bozon tulajdonságait vizsgálják a kutatók. A későbbiekben pedig az elméletileg megjósolt szuperszimmetrikus részecskék kereséséhez járul majd hozzá az adatközpont.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése