Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. A felszín alatti természeti értékei, – az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai – 1995-ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
Itt található a hucul kisló hazai törzsállománya is, a Jósvafői Hucul Ménes.
-
A daruvonulás a Hortobágy egyik leglátványosabb madármozgalma. Az Észak-Európából (zömmel Finnországból) szeptember első felében érkező madarak a komolyabb fagyok beköszöntéig maradnak nálunk, hogy utána Szicilián, illetve a Boszporuszon keresztül jussanak le tunéziai, szudáni telelő területeikre. A Magyarországon átvonuló darvak 95 %-a a Hortobágyon megpihenve repül tovább, és az itt töltött hónapok alatt legnagyobb részük a Hortobágy-Halastó egyik legzavartalanabb, sekély vizű medencéjébe jár éjszakázni. A Hortobágyon átvonuló darvak száma másfél évtized alatt háromezerről 65 ezerre nőtt, ami mögött feltehetőleg vonulási irányuk módosulása áll. /Hortobágyi Nemzeti Park/
Nógrád megye északi szögletében, az Ipoly-folyó közelében bújik meg földtani örökségünk gyöngyszeme, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. Ipolytarnóc nevét először a környéken megtalált közel 100 méter hosszúságú, és 8 méter kerületű óriási megkövesült fa tette híressé. A világ legnagyobb ismert megkövesedett fenyő-féléjét a Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből. Az Ősvilági Pompejinek is nevezett, Európa Diplomás és világörökségi nevezés alatt álló terület 23-17 millió éves képződményeinek változatos kövületei a különleges konzerválódási körülményeknek köszönhetően válhattak közkincsé. A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, de egyúttal lehetőséget is adott arra, hogy maradványai átvészeljék az évmilliókat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése