Séta

 


 Egy ember, aki lassan elvegyül a tájjal, része lesz egy erdőnek vagy mezőnek, ütemesen átadja magát a természet nagy díszletei között az örök valóságnak, az időtlen világi térnek, minden pillanatban úgy érzi, hazatért séta közben. A séta a teljes magány. Egy szobában könyvek és tárgyak vannak körülötted, melyek életed feladataira és kötelességeire figyelmeztetnek, a munkára vagy a hivatásra. Aki sétál, megszabadult munkájától, egyedül van a világgal, lelkét és testét átadja az ősi elemeknek. Gondold meg, hogy a földön jársz és csillagok alatt sétálhatsz. Nagyszerű dolog ez.”

/Márai/

Otthonunk színei

 

Az ablakon kitekintve a bennünket körülölelő színes világot látjuk. Ezt a természetet visszük be az otthonunkba a színekkel és teremtjük meg velük azt a hangulatot ,mely minden ember egyéniségének velejáró, kísérő jegye.

Kinek a föld barnája, kinek az erdők nyugalmat sugárzó zöldje, kinek az ég kékjének végtelensége ragadja meg képzeletét, de lehet, hogy épen a nap aranyló sárgája, vagy tűz vöröse fogja otthona színvilágát meghatározni. Gyönyörű sokszínűség és mégis mind szép. Színtelen lakás nem létezik, mert minden ember egyénisége valamennyire színes, és erről otthona árulkodik a legjobban.

Hiába a megfelelő méretű lakás, a tökéletes térkapcsolás, a célszerű berendezés a tökéletes formák, ha színek nem megfelelőek és azok nincsenek harmonikus egységben a berendezés valamennyi részletével, és a benne élők színvilágával.
A színeket az ember már az ókorban is tudatosan használta fel otthona szépítéséhez. Minden népnek, minden kórnak vannak kedvelt színei, sőt napjainkra egy-egy szín, ha rövid időre is de divattá válik. Ezt a fajta hóbortot viszont soha ne engedjük be a lakásunkba, mert berendezésének színeit nem a pillanatnyi divat kell, hogy diktálja, hanem lelkünk mélyéről fakadó kisugárzás mely otthonunk tükre egyben annak varázsa.

Üstökösök

Mind az üstökösök, mind a meteorok csak "vendégei" égboltunknak, de látványos megjelenésük nagy feltűnést kelt. Az üstökösök olyan égitestek, amelyek külsejükben lényegesen felülmúlják a saját jelentéktelenségüket. Az üstökösök félelmetes alakjukkal, szabálytalan feltűnésükkel és különös pályájukkal a szabad szemmel megfigyelhető leglátványosabb égitestek.

Az emberek ősidők óta figyelemmel kísérik az üstökösöket. A babiloni és a kínai csillagászok feljegyzéseiben több mint négyezer évvel ezelőtt üstökösök leírását is megtalálhatjuk. Az üstökösökre évezredeken át a legtöbben úgy tekintettek, mint katasztrófák, háborúk vagy halálesetek előjelére.

A legtöbb ókori csillagász légköri jelenségnek, a Föld "kipárolgásainak" vélte az üstökösöket. Egészen 1557-ig nem jöttek rá arra, hogy ezek az égitestek a Hold mögött járnak. Abban az évben ugyanis feltűnt egy üstökös, amelyet Tycho Brahe megvizsgált és megállapította, hogy a csillagokhoz viszonyított helyzete Európa minden pontjáról vizsgálva ugyanaz. Az üstökösöket elsőként egy angol csillagász, Edmund Halley tekintette olyan, a Nap körül keringő égitesteknek, amelyek Newton gravitációs törvénye által megszabott pályákon keringenek.

  Az üstökösöket már az ősi barlangrajzokon is ábrázolták több ezer évvel ezelőtt. Egyesek az égbolt kaméleonjainak is nevezik őket, mivel akár a fél égboltot is beteríthetik. Néha az üstökösök szabad szemmel láthatóan semmisülnek meg, vagy esnek darabokra. Valószínűleg a vizet, de lehet hogy magát az életet is az üstökösök hozták létre a Földön.
    Az emberiséget sújtó csapásokat és katasztrófákat megjövendölő baljós előjelek közül talán az üstökösökkel foglalkoznak a legtöbbet. Az egyik legismertebb a Halley-üstökös, melyhez számos legenda és babona kötődik., A babonák eredete, A francia désastre, az olasz disastro és az angol disaster szó, a rossz csillagot jelentő latin dis astrum szóösszetételből származik. A kifejezés kialakulása a korabeli képzeteken alapul, hisz akkortájt az üstökösök feltűnését súlyos csapások követték. Így kapcsolódtak a legkülönfélébb szörnyűségek az egyszerűen magyarázható égi jelenségekhez, így lettek ezek a fényes égi tünemények a járványok, földrengések, öngyilkosságok, időjárási katasztrófák és politikai harcok előfutárai. A 17. században még Luther Márton is baljóslatúnak tartotta a fényes csóvákat az égen. "Isten nem teremtett egyetlen olyan üstököst sem, amely ne lenne biztos előhírnöke valami súlyos csapásnak."  


Halley-üstökös

A brit csillagászról és matematikusról, Edmund Halleyről nevezték el az egyik legismertebb üstököst. Halley kiszámította, hogy az 1531-ben, 1607-ben és 1682-ben is látható üstökös egy és ugyanaz volt. Megfigyelését a számos visszamaradt feljegyzés, tragédiák leírása segítette. A 76 évenként újra meg újra megjelenő jelenségnek ugyanis mindig is baljóslatú jelentést tulajdonítottak.
A kínai Sang Birodalom bukása az első feljegyzett katasztrófa, melyet a Halley-üstökössel hoztak kapcsolatba, mivel a döntő csata ideje alatt elsuhant az égen. Az időszámításunk előtti időkben a 240-ben bekövetkezett kínai áradásokat, a 164-ben tomboló feketehimlő-járványt és a 66-ban zajló jeruzsálemi zsidó felkelés leverését is hozzákapcsolják.
A hunok Európába érkeztét is megjósolták állítólag az üstökös által, sőt Attila uralmának előjeleként is említik. 684-ben a Nürnbergi Krónikában az istencsapásszerű esőzések miatt különös figyelmet tulajdonítanak a égi csóvának. A híres bayeux-i kárpít megörökítette Harold király elestét, aki rossz ómennek vélte a csillagot. 1222-ben Dzsingisz kán betör Oroszországba, Rómában véreső hullik, Európa-szerte földrengések pusztítanak a csóva megjelenésekor.
Az 1456-os nápolyi földrengést, a titokzatos vörös színű esőket és az abban az évben született rekord számú beteg gyermeket és állatot az üstökös következményének tartják. 1682-ben Halley felfedezi az égi tüneményt, melyet rettentő földrengések kísérnek Angliában. 1759-ben bebizonyosodik Halley teóriája, hisz az üstökös ismét feltűnik az égen, magával hozva a földrengéseket, szélviharokat, vulkánkitöréseket.

Jövő novemberben a Föld közelébe ér egy nemrég felfedezett üstökös. A jelenség különlegessége, hogy a C/2012 S1 névre keresztelt égitest rekord fényességű lesz: nappali is lehet majd látni.
Az üstökös jövő november végén lesz a legközelebb a Naphoz, fényessége ekkor a teliholdéval vetekszik majd. A napközelség idején a Földről nézve gyakorlatilag a Nap mellett lesz, emiatt éjszaka nem lehet majd megfigyelni. Nappal, pontosabban napkelte és napnyugta környékén viszont látványos fénygömbként jelenik meg.
A napközelség után az üstökös közeledni fog a Földhöz (ekkor már éjszaka válik láthatóvá), 2013 december végén lesz legközelebb hozzánk.
Míg az üstökös magja viszonylag rövid ideig lesz látható, látványos csóvájában hónapokig lehet gyönyörködni. A csillagászati számítások szerint az üstökös csóvája a földközelség idején a  fél éjszakai égboltot átszeli majd, így rendkívüli látványt nyújt./Meteoline/

A Miska-kancsó

Arcos edényeink

Legismertebb arcos edényünk a Miska kancsó. Mezőcsáti Miska kancsónak is nevezik, egyik jellemző készítési helye után.  Mezőcsát  ősi fazekas-múltra tekinthet vissza, hiszen ott már a rézkorban is készítettek agyagedényeket De nem csak mericéket, hanem például arcos edényeket is készítettek Magyarország területén már az újkőkorban is, és nem is csak Mezőcsáton, hanem szerte az egész Kárpát-medencében.

    

Lehetséges, hogy eredetileg az edényekre karcolt arcnak több értelmet tulajdonítottak, elképzelhető, hogy esetleg az edény tartalmának védelme volt az arc feladata, de az is lehet, hogy már akkor is csak egyszerű díszítésként alkalmazták, mint manapság. Érdekes, hogy az arcokon rendszerint megjelenik egy „M”-betű alakú jel is.

Kárpát-medencei őseink hozták létre még az újkőkor elején a vonaldíszes kultúrát. Agyag edényeik, szobraik felületét rájuk karcolt mintákkal – vonalakkal – díszítették. (Festett változata ennek a szalagdísz.) A rézkorban is megmaradt az arcos edény, és természetesen a vonaldísz is.

  

Történelmünk során számos népcsoport költözött be a Kárpát-medencébe.  Velük együtt mindig megjelentek a rájuk jellemző új dísztárgyak, új díszítő motívumok is, amelyeket megtalálunk a régészeti leleteken. Aztán eltelik ötven vagy száz év, és az új motívumok szép lassan kikopnak a divatból, miközben az őslakosság ősi hagyatéka újra visszanyeri az őt megillető helyet. Élő bizonysága ennek a Miska kancsó!

 

Senki sem tudja, honnan származnak a Miska-kancsók. Ez az igazi magyar kuriózumnak számító, különleges korsó egyszer csak felbukkant fazekasművészetünkben.
A Miska-kancsók ember formájú boroskancsók. Két típushoz tartoznak. Egyik típus hasán tekergőzik a rátétes kígyó, míg a másik variánson a fülön és az edény két oldalán is elhelyezték a sikló állást felvevő kígyót. Jellegzetes díszítménye még a huszármotívumnak nevezett sujtássor is. A magyar fazekasközpontok közül Mezőcsáton, Tiszafüreden és Mezőtúron készítettek miskakancsót, ill. elvétve Debrecenben és Hódmezővásárhelyen. A legtöbbet és legnevezetesebbeket azonban Mezőcsáton, ugyanis a többi központban együttvéve nem készült annyi, mint itt.
A Miska-kancsó történetének is van népi hagyománya. Minden valamirevaló család őrzött egy jókora, borkínálásra alkalmatos, díszes darabot ezekből, amiket jeles napokon töltöttek teli. Névnap, eljegyzés, gyerek születése vagy fontos egyházi ünnep idején odaözönlöttek a falu szegényei, hogy a családdal együtt ünnepelhessenek a kifogyhatatlan mélységű Miska-kancsók jóvoltából.

/Forrás: www.hevesmegyeihirlap.hu; Néprajzi Lexikon/

 

Ősz a lakásban

Számos anyagból készíthetünk őszi koszorút, felhasználva  az évszaknak megfelelő növényeket, virágokat. Az őszi levelek nagyszerű alapot alkothatnak, és ezekből tényleg jó párat össze tudunk szedni az otthonunk közelében is. 

 
Gesztenye – A fényes vadgesztenyék gyűjtésre csábítanak. Bohókás lakásdíszek készíthetők gesztenyéből és gyufaszálakból, de egy nagy üvegvázában is jól mutatnak. Érdemes néhányat begyűjteni tüskés páncéljukból is, mert együtt még szebbek.

 . Falevelek – Színes levelekből apró csokrokat köthetünk, amelyeket víz nélkül régi poharakba, üvegcsékbe lehet állítani. Jól mutatnak az ablakpárkányon, de az asztalon is. Általában egy csokor nagyon árván mutat, ezért stílusosabb, ha többféle „vázába” különféle levélcsokrokat teszünk. Nagy levelekből (gesztenye- vagy óriási szőlőlevélből) elég egy-egy vázánként.

Gyümölcsök – Az őszi alma a legfinomabb. Puha papírtörlővel (vagy konyharuhával) pár darabot dörzsölj szép fényesre – gyümölcskosárban igazán szépen mutatnak, ráadásul olyan csábítóak, hogy gyorsan elfogynak, és már pótolhatod is a hiányzókat.

Őszi sétáink alkalmával szedjünk fel pár csodaszép elsárgult falevelet, amely azonnal feldobja a terítéket.



/forrás: Nők Lapja, bien.hu/

Az idősek világnapján (október 1.)

 "Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött."
Sütő András 


Október elseje az idősek világnapja. Segítségükkel ápoljuk a hagyományainkat, száll generációról –generációra a sok tudás.
Szeretettel gondoljunk  rájuk, s nem csak ezen a napon, hanem az év minden napján, hisz szeretetükkel, bölcsességükkel ők is mindig a rendelkezésünkre állnak. Idős koruk tapasztalatával helyükre tudják tenni a dolgokat, tudják mi a jó, amit tovább adhatnak, s tudják mi az a rossz, amit el kell kerülni a következő generációnak.
Feladatunk, lehetővé tenni számukra az öregkorhoz méltó életet, támaszt nyújtani nekik a pihenés éveibe. Vigyázni kell rájuk segíteni őket, hogy a hosszú évek kemény munkája után örömteli életet élhessenek.
Érezzék, hogy nem hagyjuk magukra őket, hogy fontos részei életünknek. Szüleink és nagyszüleink mosolya és gondoskodása rengeteg erőt sugároz felénk, a kitartásuk, szeretetük felbecsülhetetlen kincs számunkra.

M Legrand : Az idősek tisztelete!

Amíg fiatal vagy,
Sosem gondolsz arra,
Hogy eljön az ősz is,
S elszállnak a darvak.

Amíg fiatal vagy,
Nincsen sosem gondod,
Nem érdekel semmi,
Csak a saját dolgod.

Pedig gondolnod kell,
Azon sok emberre,
Akik annyit tettek,
S jártak a kedvedbe.

Legalább e napon,
Jussanak eszedbe,
Legyél hálás nekik,
S ne legyen feledve.

Szüleid, akik az
Életedet adták,
Nagymamák, nagyapák,
Ne legyenek árvák.

Tanítóid, kiktől
Csak a jót tanultad.
Gondolj szeretettel
Tiszteleted rójad.

Törődjél és szeress,
Mindenki azt mondja:
Hogy amennyit most adsz
Annyit kapsz, majd vissza!

Beköszöntött október

A legszebb őszi hónap az október. A levelek ezer színben játszanak, még javában járható az erdő, hogy gomba,vagy gesztenye után kutassunk. Az októberben  még ott van a napfény melege.

Az európai népek körében az október - hasonlóan a szeptemberhez - elsősorban a betakarítás, a szüret időszaka, de számos egyéb mezőgazdasági tevékenységre is ilyenkor kerítenek sort.
A régi római év 31 napból álló, nyolcadik hónapja a latin „octo” (nyolc) szóból kapta nevét, és csak Julius Caesar óta - a január és február hónapok beszúrását követően - lett a tizedik a hónapok sorában. Mivel - a szökőévek kivételével - október elseje az év 274. napja, e hónap a hét ugyanazon napján kezdődik, mint a január.

Nálunk régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték. Az évnek ebben a szakában a Csízió meglehetősen engedékeny volt: elődeink szabadon ehettek, ihattak minden kedvükre valót, különösen sülteket, borokat, mustot, kecsketejet és juhtejet. Gyógymódként pedig az érvágást és a hashajtást ajánlották.

Az októberi időjárás és egyéb jelek megfigyelése alapján az évszázadok során számos népi regula alakult ki. Az angolszász népek szerint, ha októberben sokat esik az eső, szeles és ugyancsak esős december várható; a meleg október, hideg februárt, a fagyos, szeles viszont enyhe januárt és februárt jelez. Ha az októberi telihold fagymentes, a következő holdtöltéig sem várható fagy. A következő év márciusának időjárása pont olyan lesz, mint amilyen az októberi volt. Ám nemcsak az októberi időjárás, hanem egyes vadon termő bogyók megfigyelése is segíthet az előrejelzésben. Minél fényesebben pirosló galagonyát és hecsedlit látni a sövényeken, annál több fagy és hó lesz az elkövetkező télen. A mi népi időjósaink az októberi kövér nyulakból hosszú télre, nagy hóra számítottak, a fákról nehezen lehulló falevelekből kemény hideget, s a következő évben sok hernyót és kevés gyümölcsöt jövendöltekA hónap ismertebb jeles napjai sorában október 4-e, a szegények pártfogójának, a ferences rendet megalapító Assisi Szent Ferenc ünnepe az első. Amikor rá emlékezik a keresztény világ, a vidéki emberek kotlóst ültetnek, s hogy a csirkék el ne pusztuljanak, a gonosz szellemek távol tartására nyírfaágat tesznek a fészekaljba. E nemes szenttől sokan remélnek vigaszt, patrónusa többek között a magányosan haldoklóknak, az állatoknak, a madaraknak, a környezetnek és a környezetvédőknek, a családoknak, a kárpitosoknak és tapétakészítőknek, valamint az állatkerteknek.

A hónap 6. napján a karthauzi rend alapítójára, a kölni Szent Brúnóra (1030 körül – 1101. október 6.) emlékezik a keresztény egyház. Brúnó már fiatalom papi pályára készült, felszentelése után a Reimsi Katedrális kanonokja és a káptalani iskola tanára lett. Igen széles körű egyházi és világi műveltségre tett szert, számos tanítványa volt, köztük a későbbi II. Orbán pápa is.

Október 11-e - mely a naptárreform előtt Szent Mihály napja volt - elsősorban a britek számára nevezetes, ugyanis a néphiedelem szerint ezen a napon a Sátán levizeli és összeköpködi a szederbokrokat, ezért október 10-e után a szeder már nem ehető. A legenda szerint a Lucifer haragját e növény iránt az váltotta ki, hogy amikor október 11-én Mihály arkangyal seregei a mennyei háborúban győzedelmeskedtek felette, a harc során egy szederbokorba esett, mely csúnyán összekarmolta őt.

A hónap közepén, 15-én van Avilai (Nagy) Szent Teréznek az ünnepe, aki a sarutlan karmelita rend reformátoraként kortársa és honfitársa volt Loyolai Szent Ignácnak, a jezsuita rend megalapítójának. Az anekdota szerint 1582-ben Alba de Tomes-ban halt meg az október 4-éről (a naptárreform miatt) október 15-ére virradó „hosszú” éjszakán. Szent Teréz napja nálunk hagyományosan a szüret kezdete. Ez a nap a Bácskában és a Bánságban egykoron dologtiltó nap volt, amikor az asszonyok nem moshattak, és kenyeret sem süthettek.

Három nappal később, 18-án Szent Lukács evangélistára emlékezik a katolikus világ. Őt tartják az Újtestamentum harmadik (Lukács evangéliuma) és ötödik (Az apostolok cselekedetei) könyve szerzőjének. A Biblia azt írja róla, hogy orvos volt, ezért a doktorok és a sebészek, valamint a kórházak és a gyógyfürdők védőszentjeként tisztelik. A keresztény hagyomány szerint o volt az első ikonográfus, lefestette Szűz Mária, Péter és Pál képeit, emiatt a művészek pártfogójának is tekintik.
Lukács neve napját Angliában helyenként „Kutyaverő nap”-nak nevezik, ugyanis - állítólag ezen a napon - a kutya megette a szentelt ostyát, ezért egyes helyeken, például Yorkban, büntetésként a kutyákat rendszeresen elverték. Ugyanakkor Velencében a „San Luca, El ton va te la zuca” mondás járta, vagyis az, hogy a „Tökök megposhadnak Szent Lukács napján.”

Nálunk, ha Vendel napján, október 20-án állatvész ütötte fel a fejét, régen azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. A 7. században élt ír királyfi, Szent Vendel az állattenyésztő gazdák és a pásztorok védőszentje.

Október 21-én a pogány hunok ellen vívott harcban, 383-ban Kölnben mártírhalált szenvedett, a középkorban nagy kultusznak örvendő, Szent Orsolyának és 11 szűz társnőjének van az ünnepe. Úgy tartják, hogy ha Orsolya napján szép az idő, akkor karácsonyig olyan marad, sőt az egész tél kellemes lesz.

Október 25-e a II. Vatikáni Zsinatig az ikerszentek - Crispin és Crispian - ünnepe volt. A legenda szerint a 287 körül Maximiar Hercules uralkodása alatt, Soissons városában vértanúhalált szenvedett szentek cipészként keresték kenyerüket. Noha a létezésükre nem találtak elegendő bizonyítékot, ezért 25-e ma már csak fekete betűs ünnep, mindazonáltal védőszentjükként tisztelik őket a foltozóvargák, bőrkesztyű- és cipőkészítők, a bőrdíszművesek és a takácsok.

Október 26-a régen időjárásjelző nap volt, a Dömötör napi hideg szélből, kemény telet jósoltak. Dömötört, a keleti egyház szentjét, a juhászok pártfogójának tartják.

Október 28-án Zelóta Simon és Júdás Tádé apostolokra emlékezik a katolikus egyház. Keveset tudunk róluk, a legrégebbi egyházi autoritások szerint e keresztény szentek halászok voltak, mások szerint viszont azok pásztorok, akiknek az Úr angyalai bejelentették Jézus megszületését. Legendájuk szerint a Zelóta Simon Júdás Tádéval együtt úgy lett vértanú, hogy kettéfűrészelték őket. Ezért Simont fűrésszel szokták ábrázolni, a favágók tekintik a védőszentjüknek. Szent Júdás napján régen Britanniában esős időre számítottak. Manapság hagyományosan gesztenyét esznek ezen a napon. Régi brit szokás szerint ezen a napon a hajadonok meghámoznak egy almát, gondosan ügyelve rá, hogy a lehámozott almahéj egybe maradjon. Miután végeztek a hámozással, leendő szerelmük nevének kezdőbetűjét tudakolva Júdáshoz és Simonhoz fohászkodva, jobb kezükben háromszor körbeforgatják, majd a bal válluk felett hátradobják az almahéjat. Ha szerencséjük van, az a dobást követően is egyben marad, és leesve a jövendőbelijük nevének a kezdőbetűjét rajzolja ki, ha viszont elszakad, nem várható házasság. Nálunk október 28-a, Simon és Júdás napja a Hegyalján a szüret kezdete.

A hónap utolsó harmadában (23-án) a Nap a Skorpió jegyébe lép. Az indiai szikhek hiedelme szerint a Skorpió uralkodása alatt, vagyis a nyolcadik holdhónapjukban született csecsemőt élete során rengeteg szerencsétlenség éri, ám ha a gyermek kora hajnalban jön a világra, ennek épp az ellenkezője várható. Az októberrel kapcsolatban felemás a magyar néphit megítélése is, hiszen aki ekkor lép házasságra, sok szeretetre számíthat, azonban a meggazdagodásra várnia kell. A románok pedig a horgászástól óvnak a hónap első holdtöltéjén, mivel ekkor nem hal, hanem egy vízbefúlt ember akad a horogra.

Október születési köve a reményt szimbolizáló opál, de csak azoknak, akik ebben a hónapban születtek, mások számára viselése balszerencsét hoz. Az angolok szerint az októberi gyerek szomorúságra született, és megismeri az élet viszontagságait, ám eloszlanak a gondjai, bajai, ha opált visel a mellén.