A legszebb őszi hónap az október. A levelek ezer színben játszanak, még
javában járható az erdő, hogy gomba,vagy gesztenye után kutassunk. Az
októberben még ott van a napfény melege.
Az európai népek körében az október - hasonlóan a szeptemberhez -
elsősorban a betakarítás, a szüret időszaka, de számos egyéb
mezőgazdasági tevékenységre is ilyenkor kerítenek sort.
A régi római év 31 napból álló, nyolcadik hónapja a latin „octo” (nyolc)
szóból kapta nevét, és csak Julius Caesar óta - a január és február
hónapok beszúrását követően - lett a tizedik a hónapok sorában. Mivel - a
szökőévek kivételével - október elseje az év 274. napja, e hónap a hét
ugyanazon napján kezdődik, mint a január.
Nálunk régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték. Az
évnek ebben a szakában a Csízió meglehetősen engedékeny volt: elődeink
szabadon ehettek, ihattak minden kedvükre valót, különösen sülteket,
borokat, mustot, kecsketejet és juhtejet. Gyógymódként pedig az érvágást
és a hashajtást ajánlották.
Az októberi időjárás és egyéb jelek megfigyelése alapján az évszázadok
során számos népi regula alakult ki. Az angolszász népek szerint, ha
októberben sokat esik az eső, szeles és ugyancsak esős december várható;
a meleg október, hideg februárt, a fagyos, szeles viszont enyhe januárt
és februárt jelez. Ha az októberi telihold fagymentes, a következő
holdtöltéig sem várható fagy. A következő év márciusának időjárása pont
olyan lesz, mint amilyen az októberi volt. Ám nemcsak az októberi
időjárás, hanem egyes vadon termő bogyók megfigyelése is segíthet az
előrejelzésben. Minél fényesebben pirosló galagonyát és hecsedlit látni a
sövényeken, annál több fagy és hó lesz az elkövetkező télen. A mi népi
időjósaink az októberi kövér nyulakból hosszú télre, nagy hóra
számítottak, a fákról nehezen lehulló falevelekből kemény hideget, s a
következő évben sok hernyót és kevés gyümölcsöt jövendöltekA hónap
ismertebb jeles napjai sorában október 4-e, a szegények pártfogójának, a
ferences rendet megalapító Assisi Szent Ferenc ünnepe az első. Amikor
rá emlékezik a keresztény világ, a vidéki emberek kotlóst ültetnek, s
hogy a csirkék el ne pusztuljanak, a gonosz szellemek távol tartására
nyírfaágat tesznek a fészekaljba. E nemes szenttől sokan remélnek
vigaszt, patrónusa többek között a magányosan haldoklóknak, az
állatoknak, a madaraknak, a környezetnek és a környezetvédőknek, a
családoknak, a kárpitosoknak és tapétakészítőknek, valamint az
állatkerteknek.
A hónap 6. napján a karthauzi rend alapítójára, a kölni Szent Brúnóra
(1030 körül – 1101. október 6.) emlékezik a keresztény egyház. Brúnó már
fiatalom papi pályára készült, felszentelése után a Reimsi Katedrális
kanonokja és a káptalani iskola tanára lett. Igen széles körű egyházi és
világi műveltségre tett szert, számos tanítványa volt, köztük a későbbi
II. Orbán pápa is.
Október 11-e - mely a naptárreform előtt Szent Mihály napja volt -
elsősorban a britek számára nevezetes, ugyanis a néphiedelem szerint
ezen a napon a Sátán levizeli és összeköpködi a szederbokrokat, ezért
október 10-e után a szeder már nem ehető. A legenda szerint a Lucifer
haragját e növény iránt az váltotta ki, hogy amikor október 11-én Mihály
arkangyal seregei a mennyei háborúban győzedelmeskedtek felette, a harc
során egy szederbokorba esett, mely csúnyán összekarmolta őt.
A hónap közepén, 15-én van Avilai (Nagy) Szent Teréznek az ünnepe, aki a
sarutlan karmelita rend reformátoraként kortársa és honfitársa volt
Loyolai Szent Ignácnak, a jezsuita rend megalapítójának. Az anekdota
szerint 1582-ben Alba de Tomes-ban halt meg az október 4-éről (a
naptárreform miatt) október 15-ére virradó „hosszú” éjszakán. Szent
Teréz napja nálunk hagyományosan a szüret kezdete. Ez a nap a Bácskában
és a Bánságban egykoron dologtiltó nap volt, amikor az asszonyok nem
moshattak, és kenyeret sem süthettek.
Három nappal később, 18-án Szent Lukács evangélistára emlékezik a
katolikus világ. Őt tartják az Újtestamentum harmadik (Lukács
evangéliuma) és ötödik (Az apostolok cselekedetei) könyve szerzőjének. A
Biblia azt írja róla, hogy orvos volt, ezért a doktorok és a sebészek,
valamint a kórházak és a gyógyfürdők védőszentjeként tisztelik. A
keresztény hagyomány szerint o volt az első ikonográfus, lefestette Szűz
Mária, Péter és Pál képeit, emiatt a művészek pártfogójának is
tekintik.
Lukács neve napját Angliában helyenként „Kutyaverő nap”-nak nevezik,
ugyanis - állítólag ezen a napon - a kutya megette a szentelt ostyát,
ezért egyes helyeken, például Yorkban, büntetésként a kutyákat
rendszeresen elverték. Ugyanakkor Velencében a „San Luca, El ton va te
la zuca” mondás járta, vagyis az, hogy a „Tökök megposhadnak Szent
Lukács napján.”
Nálunk, ha Vendel napján, október 20-án állatvész ütötte fel a fejét,
régen azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. A 7. században élt ír
királyfi, Szent Vendel az állattenyésztő gazdák és a pásztorok
védőszentje.
Október 21-én a pogány hunok ellen vívott harcban, 383-ban Kölnben
mártírhalált szenvedett, a középkorban nagy kultusznak örvendő, Szent
Orsolyának és 11 szűz társnőjének van az ünnepe. Úgy tartják, hogy ha
Orsolya napján szép az idő, akkor karácsonyig olyan marad, sőt az egész
tél kellemes lesz.
Október 25-e a II. Vatikáni Zsinatig az ikerszentek - Crispin és
Crispian - ünnepe volt. A legenda szerint a 287 körül Maximiar Hercules
uralkodása alatt, Soissons városában vértanúhalált szenvedett szentek
cipészként keresték kenyerüket. Noha a létezésükre nem találtak elegendő
bizonyítékot, ezért 25-e ma már csak fekete betűs ünnep, mindazonáltal
védőszentjükként tisztelik őket a foltozóvargák, bőrkesztyű- és
cipőkészítők, a bőrdíszművesek és a takácsok.
Október 26-a régen időjárásjelző nap volt, a
Dömötör napi hideg szélből, kemény telet jósoltak. Dömötört, a keleti egyház szentjét, a juhászok pártfogójának tartják.
Október 28-án Zelóta Simon és Júdás Tádé apostolokra emlékezik a
katolikus egyház. Keveset tudunk róluk, a legrégebbi egyházi autoritások
szerint e keresztény szentek halászok voltak, mások szerint viszont
azok pásztorok, akiknek az Úr angyalai bejelentették Jézus
megszületését. Legendájuk szerint a Zelóta Simon Júdás Tádéval együtt
úgy lett vértanú, hogy kettéfűrészelték őket. Ezért Simont fűrésszel
szokták ábrázolni, a favágók tekintik a védőszentjüknek. Szent Júdás
napján régen Britanniában esős időre számítottak. Manapság hagyományosan
gesztenyét esznek ezen a napon. Régi brit szokás szerint ezen a napon a
hajadonok meghámoznak egy almát, gondosan ügyelve rá, hogy a lehámozott
almahéj egybe maradjon. Miután végeztek a hámozással, leendő szerelmük
nevének kezdőbetűjét tudakolva Júdáshoz és Simonhoz fohászkodva, jobb
kezükben háromszor körbeforgatják, majd a bal válluk felett hátradobják
az almahéjat. Ha szerencséjük van, az a dobást követően is egyben marad,
és leesve a jövendőbelijük nevének a kezdőbetűjét rajzolja ki, ha
viszont elszakad, nem várható házasság. Nálunk október 28-a, Simon és
Júdás napja a Hegyalján a szüret kezdete.
A hónap utolsó harmadában (23-án) a Nap a Skorpió jegyébe lép. Az indiai
szikhek hiedelme szerint a Skorpió uralkodása alatt, vagyis a nyolcadik
holdhónapjukban született csecsemőt élete során rengeteg
szerencsétlenség éri, ám ha a gyermek kora hajnalban jön a világra,
ennek épp az ellenkezője várható. Az októberrel kapcsolatban felemás a
magyar néphit megítélése is, hiszen aki ekkor lép házasságra, sok
szeretetre számíthat, azonban a meggazdagodásra várnia kell. A románok
pedig a horgászástól óvnak a hónap első holdtöltéjén, mivel ekkor nem
hal, hanem egy vízbefúlt ember akad a horogra.
Október születési köve a reményt szimbolizáló opál, de csak azoknak,
akik ebben a hónapban születtek, mások számára viselése balszerencsét
hoz. Az angolok szerint az októberi gyerek szomorúságra született, és
megismeri az élet viszontagságait, ám eloszlanak a gondjai, bajai, ha
opált visel a mellén.