"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. május 29., kedd

Híres nők a magyar történelemben

Báthory Anna a bűbájos boszorkány

Báthory Anna a XVII.századi magyar történelem talán legérdekesebb  nőalakja,akiről a kortársak és az azóta eltelt időszakban is sokat írtak. 

Állítólag csodaszép asszony volt, akit vérfertőzéssel, boszorkánykodással, sőt még gyermekgyilkossággal is vádoltak. Anna 1594-ben látta meg a napvilágot, Báthory István, váradi főkapitány, és Bebek Zsuzsanna gyermekeként. Testvére Báthory Gábor, aki Erdély fejedelme volt. Mivel korán árvaságra jutottak, nagybátyjuk ecsedi várban folyt a gyermekek további nevelése. Sajnos nagybátyjuk is hamarosan távozott az élők sorából, így Anna Nyáry Pálné gyámsága alá került.

A fiatal kislányt tizennégy éves korában férjhez adták, Bánffi Déneshez. Az esküvőt hatalmas pompával rendezték meg, Kolozsváron. Házasságukról sok adat nem maradt fent, az idősebb férjtől Anna nem fogant meg, majd tizennyolc éves korában özveggyé lett. Ekkor Annát bűbájos boszorkánykodással kezdték vádolni, ami gyakori volt ebben a korban. Úgy tartották férje haláláért is a felelős, mert boszorkányos praktikákkal ölte meg. Hogy elültesse a pletykálkodást, férjhez ment Jósika Zsigmondhoz, akitől 1614-ben gyermeke született. Már ekkor számos férfival hozták kapcsolatba, akikkel állítólag szexuális viszonyt tartott fent.

Élete húsz éves korától sorozatos megpróbáltatások, és meghurcolások láncolatává vált. Az első perbefogása idején azzal vádolták, hogy vérfertőző fajtalanságba keveredett testvérével, az akkor 10-11 éves kislány! 1616-ben szerencsésen fejeződött be a per, felmentették, de a szenvedések sora még közel sem ért véget.
1618-ban újabb per, Bethlen Gáborral is hírbe hozták. Végül Bethlen Gábor javára lemondott többek között a Kereki várról, cserébe a szabadságáért. Anna ezek után tasnádi birtokán próbálta berendezni életét, de ekkor is gondoskodtak arról, hogy megzavarják nyugalmát. Elindították ellene a harmadik boszorkánypert is, amikor is ördögnek, boszorkánynak, gyilkosnak  nevezte Bethlen. Ismételten lezajlott a régi szituáció, Anna a börtönből való kiszabadulása reményében lemond ecsedi és tasnádi birtokáról, majd Lengyelországba megy, Báthory Andrással.

Sanyarú sors lett az osztályrésze, koldusbotra jutott. Csupán Eszterházy Miklósnak köszönhette, hogy udvarában segítséget kapott a megélhetésben. Anna lehet kacér nőszemély volt, mint megannyi nő, de mégis inkább a politika miatt vált áldozattá, ám nemesi származásának köszönhetően több pert is túlélt. Ezt sok nő nem mondhatta el a boszorkányüldözések fénykorában magáról.

Talán lesznek újabb források,és akkor majd  elénk tárul, hogyan fejezte be földi életét az az asszony,akit életében ugyancsak kemény megpróbáltatások sújtottak,s aki halála után híres- vagy inkább hírhedt- regényhősnőként maradt meg az utókor emlékezetében.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése