Báthory Anna a XVII.századi magyar történelem talán legérdekesebb nőalakja,akiről a kortársak és az azóta eltelt időszakban is sokat írtak.
Állítólag csodaszép asszony volt, akit
vérfertőzéssel, boszorkánykodással, sőt még gyermekgyilkossággal is
vádoltak. Anna 1594-ben látta meg a napvilágot, Báthory István, váradi
főkapitány, és Bebek Zsuzsanna gyermekeként. Testvére Báthory Gábor, aki
Erdély fejedelme volt. Mivel korán árvaságra jutottak, nagybátyjuk
ecsedi várban folyt a gyermekek további nevelése. Sajnos nagybátyjuk is
hamarosan távozott az élők sorából, így Anna Nyáry Pálné gyámsága alá
került.
A fiatal kislányt tizennégy éves korában férjhez
adták, Bánffi Déneshez. Az esküvőt hatalmas pompával rendezték meg,
Kolozsváron. Házasságukról sok adat nem maradt fent, az idősebb férjtől
Anna nem fogant meg, majd tizennyolc éves korában özveggyé lett. Ekkor
Annát bűbájos boszorkánykodással kezdték vádolni, ami gyakori volt ebben
a korban. Úgy tartották férje haláláért is a felelős, mert boszorkányos
praktikákkal ölte meg. Hogy elültesse a pletykálkodást, férjhez ment
Jósika Zsigmondhoz, akitől 1614-ben gyermeke született. Már ekkor számos
férfival hozták kapcsolatba, akikkel állítólag szexuális viszonyt
tartott fent.
Élete húsz éves korától sorozatos megpróbáltatások,
és meghurcolások láncolatává vált. Az első perbefogása idején azzal
vádolták, hogy vérfertőző fajtalanságba keveredett testvérével, az akkor
10-11 éves kislány! 1616-ben szerencsésen fejeződött be a per,
felmentették, de a szenvedések sora még közel sem ért véget.
1618-ban újabb per, Bethlen
Gáborral is hírbe hozták. Végül Bethlen Gábor javára lemondott többek
között a Kereki várról, cserébe a szabadságáért. Anna ezek után tasnádi
birtokán próbálta berendezni életét, de ekkor is gondoskodtak arról,
hogy megzavarják nyugalmát. Elindították ellene a harmadik
boszorkánypert is, amikor is ördögnek, boszorkánynak, gyilkosnak nevezte
Bethlen. Ismételten lezajlott a régi szituáció, Anna a börtönből való
kiszabadulása reményében lemond ecsedi és tasnádi birtokáról, majd
Lengyelországba megy, Báthory Andrással.
Talán lesznek újabb források,és akkor majd elénk tárul, hogyan fejezte be földi életét az az asszony,akit életében ugyancsak kemény megpróbáltatások sújtottak,s aki halála után híres- vagy inkább hírhedt- regényhősnőként maradt meg az utókor emlékezetében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése