"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. május 1., kedd

Rejtélyek




A MARY CELESTE REJTÉLYE:

Minden idők leghíresebb kísértethajója a Mary Celeste.Amikor megtalálták,az Atlanti-óceánon hánykolódott,életnek semmi jelét nem mutatta.


  A Mary Celeste egy négyszögletes vitorlájú brigantin,1872 november 4-én ,a New York-i East Riverről indult az olaszországi Genova felé,nyers alkoholt szállítva.Fedélzetén volt a 37 éves amerikai kapitánya,Benjamin Spooner Briggs,első tisztje Albert Richardson és hét tagu legénysége.Az alsó fedélzeten tartózkodott még a kapitány felesége,Sarah és két éves kislánya Sophia.November 24-én Briggs bejegyezte a hajónaplóba,hogy meglátta az Azori-szigeteket.Az időjárás viharos volt,ezért néhány vitorlát be kellett vonni.November 25-én a hajó helyzetének meghatározása szerepelt a hajónaplóban.Ez volt az utolsó bejegyzés.Tiz nappal később a Dei Gratia britt brigantin vette észre a céltalanul sodródó Mary Celeste-et.David Moorehous kapitány csónakot küldött annak kiderítésére,hogy mi történt a másik hajón.A csónakkal átküldött három ember egyetlen élő vagy halott embert sem gyereket nem talált a hajón.A kapitány kabinjában állt Mrs.Briggs paliszanderfából készült harmóniuma,rajta egy kottával,mintha valaki egy darab lejátszása közben hagyta volna ott a hangszert.A varrógép az asztalon állt.A kis Sophia játékait gondosan elrakták.A legénység szálláshelyén kiteregetett ruhák lógtak a szárítókötélen.Ruhák hevertek a priccsen,szárazon és összehajtogatva.A hajó konyhájában megtörténtek a reggeli előkészületei,de még csak a terítékek fele volt az asztalokra kirakva.Moorehouse kapitány vontatni kezdte a Mary Celese-et.Gibraltár felé tartva,a kapitánynak volt ideje arra,hogy a rejtélyen töprengjen.Különböző elméleteket gyártott a Mary Celeste titkára,de mindegyikre talált ellen érvet is.A kapitány első érve az volt,hogy vihar során hagyták el a hajót.De akkor hogyan lehetett a töretlen tányérok és dísztárgyak mellett még egy nyitott üvegecske is tele köhögés elleni sziruppal a kapitány kabinjában?Talán lázadás történt?Semmilyen küzdelemre utaló jelet nem találtak.A lázadók akkor miért hagyták el a hajót áldozataikkal együtt?Talán túl sok víz szivárgott a hajóba?A rakodótérben három lábnyi víz állt,de ez normális mennyiség tíz nap alatt egy régi faácsolatú hajó esetében.Kilenc alkoholos hordót találtak érintetlenül,a tizediket csapra verték.Lehet,hogy a legénység tivornyába kezdett?Semmi sem utalt erre,a fedélközben teljes rend uralkodott.Pánikra vagy rémületre semmilyen jel nem utalt.Briggs kapitány egyik utolsó cselekedete az volt,hogy főtt tojásának a tetejét levágta,de tányérján érintetlenül hagyta.Mind közül a legrejtélyesebb kérdés,hogy hogyan lehetséges hogy a Mary Celeste 5 napon át és tíz mérföldön keresztül megtartotta eredeti útvonalát?Amikor a Dei Gratia találkozott a rejtélyes hajóval,Moorehous kapitány balcsapáson vitorlázott.A Mary Celeste-et pedig jobbról érte a szél.Elképzelhetetlen,hogyan tarthatta az útvonalat a rejtélyes hajó,ha vitorlái ebben a helyzetben álltak.A hajónapló utolsó bejegyzése óta valakinek több napon kersztül a hajón kellett tartózkodnia.Moorehouse kapitány december 13-án vontatta be a Mary Celeste-et Gibraltár kikötőjébe.Az eredménytelen nyilvános vizsgálat után ő és emberei megkapták a megérdemelt mentési jutalmat.
A hajót rendbe hozták és eladták,de a balsors tovább üldözte.A tengerészek nem akartak rajta utazni,mivel úgy hitték,hogy a hajó el van átkozva.A Mary Celeste tizenhétszer cseréltgazdát,majd végül 1884-ben Haiti közelében korallzátonyra futott és elsüllyedt.


A világítótorony őreinek eltűnése


1900 decemberében történt, hogy a Hesperus szokásos utánpótlást szállított a skóciai Eilean Mor szigetén álló Flannan-világítótoronyba. Szokatlan módon azonban sem az üdvözlő zászlót nem húzták fel, sem a három toronyőr nem jelent meg segíteni a kirakodásban. De a kürt- és fényjelekre sem érkezett semminemű válasz. A kikötés után a személyzet teljesen kihaltan találta a tornyot. Két viharkabát hiányzott, egy szék pedig feldőlve hevert. A munkanaplóban az utolsó bejegyzés heves viharról tanúskodik. De vajon miért akartak mindannyian kimenni a viharba, egyikük ráadásul ingujjban?

A találgatások persze azonnal megindultak. Azt terjesztették, hogy a sziget kísértetjárta hely volt, és egy kísértet elől menekültek a tengerbe a toronyőrök. De lehetett hallani hatalmas tengeri szörny megjelenéséről is. Sőt, sokan úgy gondolták, hogy egy idegen hajó ragadta el őket, vagy az egyik férfi megőrült és a vízbe fojtotta társait, majd saját magát is.



Eltűnések a levegőben

Olykor repülőkkel is történnek szörnyűségek. Meghibásodik a motor, kifogy az üzemanyag, hibás jeleket küldenek a műszerek, ezáltal eltéved a pilóta, esetleg nekiszáll egy hegynek, vagy kilövik. Ha éppen távoli vidékeken jár a gép, évek telhetnek el, mire megtalálják, és kiderítik a baleset okát. Néha azonban előfordul, hogy nem sikerül megfejteni, mi történt egy-egy géppel vagy csupán egy-egy utassal.

A rejtélyes utas

1971-ben egy magát D. B. Coopernek nevező férfi eltérítette a Nordwest Orient légitársaság 727-es számú utasszállító gépét, amely az egyesült államokbeli Portlandből indult útjára. Azt állítván, hogy bomba van nála, a férfi arra kényszerítette a pilótát, hogy szálljon le Seattle-ben. Itt némi váltságdíj fejében elengedte az utasokat, valamint a személyzet egy részét. Aztán azt az utasítást adta a kapitánynak, hogy repüljön a Nevada állambeli Renóba. Mielőtt megérkeztek, a vészjelző azt mutatta, hogy a hátsó ajtó nyitva van – Cooper örökre eltűnt a pénzzel és az ejtőernyőkkel együtt. Bár a férfit soha nem találták meg, egy folyóparton, a repülési útvonal alatt 1980-ban felbukkant néhány – a neki átadottakkal megegyező sorszámú – bankjegy.    /Forrás: Női portál/

 

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése