Eltűnt magyar hegymászók

 


A Kangchenjunga (vagy SewaLungma) a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa, magassága 8,586 méter. A Himalájában található, India és Nepál osztozik rajta. A Kangchenjunga jelentése kb: "A hó öt kincse", tekintve, hogy öt csúcsa van, közülük négy 8,480 méter fölé nyúlik. (Magyar kiejtése: "Kancsendzönga".) 1852-ig őt tartották a világ legmagasabb csúcsának.

A Kangchenjunga-t először 1955. május 25-én mászta meg Joe Brown és George Band, egy brit expedíció keretében. A britek tiszteletben tartották Szikkim (India egyik állama, itt található a hegy) lakosainak azt a hitét, hogy a csúcs szent hely, s ezért a csúcs előtt néhány lábnyira (egy láb kb 30 centi) megtorpantak. Azóta is a legtöbb sikeres expedíció betartja ezt a hagyományt.
A Kangchenjunga-t hosszú hegygerincek támasztják meg, nagyjából észak-dél, kelet-nyugat irányba futva, egy gigantikus X-et formázva.

Eltűnt Erőss Zsolt és Kiss Péter, a Kancsendzönga-expedíció két csúcsmászója ereszkedés közben, 8000 méteres magasságban.

A több ezer méteres magasságban az oxigénhiány okozza a legnagyobb megterhelést a szervezetnek, hiszen a páratartalom, a vér oxigénszaturációja és a mínusz 30 fokos hideg nagyon eltér attól, amelyhez egy európai szervezet hozzá van szokva - fejtette ki Petrekanits Máté, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának tudományos munkatársa az MTI-nek.

A szakember annak kapcsán beszélt minderről, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter, miután hétfőn sikeresen megmászta a Kancsendzöngát, a lefelé vezető úton eltűnt.

"A hegymászók keményen edzenek ezekre az extrém körülményekre, azonban ehhez a szervezetet igazán csak abban a magasságban lehet hozzászoktatni és azt is csak nagyon hosszú idő alatt. Az ott élő emberek évezredek alatt akklimatizálódtak a több ezer méter magasban lévő klímához, amelyhez a hegymászóknak csak néhány napjuk, esetleg hetük van hozzászokni" - mutatott rá az orvos.

Az extrém magasságban fellépő oxigénhiány következtében alapvető életfunkciók is károsodnak, és ez nagyon nehézzé teszi a mászást. A szervezet a végsőkig próbálja biztosítani az agy megfelelő keringését, így a többi szervhez, például az izmokhoz - amelyek működése az elsők között áll le - már nem jut megfelelő mennyiségű oxigén. "Ilyenkor először csak vánszorogni tud az ember, később már azt se. Borzasztó lehet, ha a sportoló valamilyen formában érzékeli, hogy kellene mennie, de az agya már hiába adja ki a parancsokat, az izomzat képtelen teljesíteni a feladatot" - mutatott rá a kutató.

A rendkívüli hideg is nagyon megterheli a szervezetet és óriási energia-befektetéssel jár, valamint azt is nehezen értelmezi az agy, hogy itt a napsütésben nem hűteni, hanem fűteni kell a szervezetet.

A szakember kifejtette: nagyon egyénfüggő, hogy valaki mennyi ideig képes életben maradni ilyen szélsőséges körülmények között. "Függ ez az egyén edzettségétől, felkészültségétől, izomtömegétől és a szív keringési mutatóitól is, mert az izomban levő energiaraktárak, a máj vagy bármely szerv, amely ebben tud segíteni, nagyon behatárolja azt, hogy mennyire tűri a szervezet ezt a megpróbáltatást" - hívta fel a figyelmet Petrekanits Máté, aki szakértőkre hivatkozva úgy fogalmazott: két napnál tovább nem valószínű, hogy túl lehet élni ilyen megterhelő körülmények között. 

forrás:delmagyar.hu

Erőss Zsolt Magyarország legeredményesebb hegymászója, 2013 májusáig tíz 8000 méter fölötti csúcsot mászott meg (összesen 14 ilyen van), legutóbb néhány napja jutott fel a nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára. A tegnapelőtt meghódított Kancsendzönga a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa. Erőss Zsolt első nyolcezres hódítása 1999-ben a Nanga Parbat (8126 méter) volt, amelyet egy addig ismeretlen útvonalon mászott meg.
2002-ben oxigénpalack nélkül mászta meg a világ legmagasabb csúcsát, a Csomolungmát (más néven Mount Everestet), ezzel ő volt az első magyar, akinek sikerült felérnie a csúcsra. Egy évvel később egy kilencfős csapattal felért a Gasherbrum II. 8035 méter magas csúcsára, 2005-ben a K2-t támadta, 8300 méterre jutott. 2006 "tavaszán nagy nehézségek árán sikerül expedíciónknak kijutnia a nepáli Dhaulagirihez" (8167 m), és bár nagyon esélytelenné vált a csúcsmászásuk, neki mégis sikerült.
2007 nyarán a magyar hegymászás legsikeresebb expedícióját hozták össze: megmászták a Gasherbrum I-et (8068 méter) és a Broad Peaket (8047 méter). 2008 tavaszán felért a Föld ötödik legmagasabb pontjára, a Makalu csúcsra. Egy évvel később felért a 8156 méter magas Manaszlura. 2011-ben részt vett a "Magyarok a világ nyolcezresein" című expedíciósorozaton, ekkor feljutott a Lhoce 8516 méter magas csúcsára.
A 26 éves Kiss Péter a Magas Tátrában ismerkedett meg a hegyekkel, 18 évesen kezdett hegyet mászni és barlangászni. Korábban szenvedélyes teljesítménytúrázó volt, 2003-ban és 2004-ben is elnyerte az Év teljesítménytúrázója díjat. Azóta az Alpok összes négyezer méter feletti csúcsát megmászta.